Ha kormányzati pozícióba kerül, Románia közigazgatási átszervezését tartaná a legfontosabb intézkedésnek a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke. George Simion korábban a Hargita és Kovászna megyében élő románok gettósításáról és etnikai szegregációjáról beszélt.   

George Simion Románia közigazgatási reformját, a jelenlegi megyék számának csökkentését, azok határainak átrajzolását tartja az általa vezetett párt legfontosabb célkitűzésének. Ezt a tervet említette elsőként az AUR vezére néhány nappal ezelőtt a Realitatea Plus hírtelevíziónak adott interjújában, amikor arról kérdezték, hogy hatalomra jutás esetén pártja milyen intézkedésekkel indítaná a kormányzást.

Az AUR-os elképzelés szerint csak egy legalább 5000 fős közigazgatási egységnek lehet polgármestere, csökkenteni kell a helyi közigazgatási egységek számát a jelenlegi 3300-ról 1300-ra, a megyék számát pedig 12-15-re. Ezek az elképzelések más pártok tervei között is megjelennek. Az AUR-nál ugyanakkor nagy hangsúlyt helyeznek a Székelyföld megbontására. George Simion egy novemberi nyilatkozatában arról beszélt, hogy a jelenlegi közigazgatási felosztás révén a Hargita, Kovászna és Maros megyében élő románok hátrányos helyzetben vannak. Mint fogalmazott, „gettósítás” egyfajta etnikai szegregáció zajlik, ami ellentétes Románia alkotmányával. „Meg kell találni azt a keretet, amelyben ezek a visszaélések nem történhetnek meg a jelenlegi Hargita és Kovászna megyékben” - mondta Simion. Korábban Dumitru Flucuş AUR-képviselő fogalmazott úgy, hogy Brassó megye „átvenne” bizonyos részeket Hargitából és Kovásznából. 

Novemberben került ismét a román politika napirendjére a közigazgatási reform, s újra felmerült a megyék számának drasztikus csökkentése. Cseke Attila, az RMDSZ volt közigazgatási minisztere, a szövetség szenátusi frakcióvezetője az Erdély Tv-nek nyilatkozva azt mondta, nem optimista a meglebegtetett közigazgatás átszervezés magyar közösségre gyakorolt hatását illetően. Hangsúlyozta: fontos időszak lesz a következő választási év, hiszen a kisebbségek érdekképviselete kiemelt szerepet tölthet be az átszervezés megakadályozásában. Az elmúlt években a román politikum kétszer is próbálkozott a közigazgatási átszervezéssel, mindkét alkalommal az RMDSZ-nek sikerült ezt megakadályozni. Emlékezetett arra, hogy az 1996-os szlovák közigazgatási átszervezés a magyar képviselők ellenvetését figyelmen kívül hagyva történt, a határvonalak átrajzolásával pedig a magyar érdekképviselet kikerült a megyék közigazgatási vezetéséből.