Erősíti egy magyar-román etnikai konfliktus kialakulásának esélyét a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) által képviselt soviniszta politika - mondta a Maszolnak Barabás T. János politikai elemző. Mint fogalmazott: ellepik a nyilvánosságot a magyarellenes indulatok, amelyek további indulatokat keltve rontják a kölcsönös bizalmat. Szerinte a román hatalmi kemény mag nem is bánja különösebben ezeket a fejleményeket. 

Egyre több felmérés jelzi a magyarellenes üzeneteiről is ismert AUR támogatottságának emelkedését, a párt akár tíznél is több mandátumot szerezhet a júniusi európai parlamenti (EP) választásokon. Barabás T János, a budapesti Magyar Külügyi Intézet vezető munkatársa ezzel kapcsolatban azt mondta, abban egészen biztosak lehetünk, hogy a párt nem fog támogatni kisebbségbarát ügyeket. Mint fogalmazott, a George Simion vezette formációnak nincsenek egységes politikai üzeneteik, ellentmondóan nyilatkoznak, azt kommunikálják, ami az adott pillanatban épp megfelel nekik. „Veszélyesnek tartom gyűlölködő sovén, antiszemita politikájukat, vagy etatizmusukat, hogy a fasisztákhoz hasonlóan államosítanák a gazdaság jó részét” - mondta a szakértő.   

Azon felvetésünkre, miszerint meglepő módon vannak olyan erdélyi magyarok is, akik számára szimpatikus az AUR-retorika, a kolozsvári származású elemző elmondta: átböngészte az AUR Facebook-oldalát, a támogató kommentelők között valóban vannak nevük alapján magyarnak tűnő támogatók, elsősorban a szórványvidékekről, ahol az elrománosodási folyamat már előrehaladott állapotban van. „Helyi pártszervezetek vezetői között is találunk magyar nevűeket, így például a Zsil-völgyében. Szomorú szociológiai tény Romániában, de Szlovákiában is, hogy azokon a településeken, ahol a magyarok kisebbségben vannak, és kevés intézményük van - iskola, templom - jó részük hajlamos a többségi nemzet politikusaikra szavazni, tőlük várnak védelmet, támogatást. Tömbmagyar vidékeken viszont a magyarság érzékeli az AUR veszélyességét” - hangsúlyozta Barabás T. János.  

A szélsőséges hisztériát és a nyílt magyarellenességet propagáló erők megerősödésének okait firtató kérdésünkre a szakértő elmondta: az utóbbi 33 évben a románság hozzávetőlegesen egyharmada a felmérésekben rendszeresen elutasítóan nyilatkozott a magyarsággal kapcsolatban. „Ez a választói csoport az átlag alatti képzettséggel rendelkezik, közülük sokan félanalfabéták, manipulálhatóbbak, ezért verseny van a szavazataikért. Az AUR vagy Diana Şoşoacă előretörését ráadásul más tényezők is segítették:  nagy pártok korrupciója, a koronavírus járvány miatti bezártság, az ukrajnai háború miatti aggodalom, az Európai Unió vonzerejének csökkenése, az ultraliberális politikák taszító ereje, az egyre érthetetlenebb globális események” - hangsúlyozta Barabás T. János. 

Azt is megkérdeztük az elemzőtől, hogy erősíti-e egy magyar-román etnikai konfliktus kialakulásának esélyét az AUR féle soviniszta politika. „Sajnos, igen. Ellepik a nyilvánosságot a magyarellenes indulatok, amelyek további indulatokat keltve rontják a kölcsönös bizalmat, megbecsülést” - mondta a szakértő. Úgy véli, a román hatalmi kemény mag nem is bánja különösebben ezeket a fejleményeket. „,Felfogásuk szerint a magyaroknak túl sok joguk van Romániában, és úgy érzik, az Egyesült Államok, a befolyásosabb európai országok már nem állnak ki mellettük. Utóbbit jelzi, hogy például az elnöki hivatalhoz közel álló média időnként előhozakodik a durván eltúlzott magyar háborús atrocitásokkal, rágalmaz, de elhallgatja a románok magyarellenes tetteit” - mondta Barabás T. János.