Hagyomány és hit a határban: búzaszentelés Nyújtódon

Egyre ritkábbnak számít Háromszéken a búzaszenteléssel egybekötött határkerülés, ám Nyújtódon továbbra is élő hagyomány maradt. Idén is lovasok és szekeresek indultak útnak, hogy közösen kérjenek áldást a termésre.

A szervezést Lőrincz József falufelelős vállalta, aki a Maszolnak elmondta: fontosnak tartják, hogy a közösség együtt őrizze meg ezt az ősi szokást. A menetben helyi lovasok mellett a Kézdiszéki Huszár Hagyományőrző Egyesület tagjai is részt vettek, és szekeresek érkeztek a szomszédos Lemhényből is, akik egyházi énekeket énekelve a déli órákban indultak a határba, és több megállót érintve haladtak végig a település környékén. Útjuk során kereszteknél álltak meg imádkozni, koszorút helyeztek el, és közösen kérték Isten áldását a vetésekre. A menetet a Pál Olivér hagyományőrző huszárkapitány által kommandírozott lovasok vezették, ami különleges hangulatot adott az eseménynek.Lóháton és szekérrel járták be a határt | A szerző felvétele

A búzaszentelés célja, hogy a gazdák Isten áldását kérjék a földekre, a vetés növekedésére és a bőséges, egészséges termésre, valamint hogy megóvják a termést a természeti károktól. A szokás eredete a korai keresztény időkre vezethető vissza: a hívek már évszázadokkal ezelőtt körmeneteket tartottak tavasszal, hogy könyörögjenek a jó termésért. A hagyomány a római katolikus egyházban Szent Márk evangélista ünnepéhez kapcsolódik, amikor a pap megáldja a vetéseket, a közösség pedig imádsággal és énekkel járja körbe a határt.

Nyújtódon ez a több évszázados szokás ma is élő közösségi élmény, amely egyszerre őrzi a múlt értékeit és erősíti az összetartozást.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Kapcsolódók

Kimaradt?