A napokban a bukaresti Onkológiai Intézet orvosai fújtak riadót a gyógyszerhiány miatt, a rákbetegek kezelésére használt 14 citosztatikum hiányzott a kórház gyógyszertárából. A Maszol által megszólaltatott érintettek arról beszéltek, folyamatos „kötéltánc” a gyógyszerbeszerzés, a kórházak és a patikák is az ellátás esetlegességével, az állami finanszírozás hiányával szembesülnek. Folyamatosa egyeztetésekre, lavírozásokra kényszerülnek, hogy a betegek végül mégse maradjanak orvosság nélkül.

Rákbetegeket fenyegetett a gyógyszerhiány

Hasonló helyzet alakult ki a napokban a bukaresti Onkológiai Intézetben, és ez nem ez volt az első. Korábban is előfordult, hogy a betegek nem kapták meg a teljes kezelési sémát, mert hiányzott a gyógyszer, számol be a ProTV. Az orvosok elmondták, az olcsóbb – 20-30 lejes – gyógyszereket megvásárolták a betegek, de arra is volt példa, hogy az immunterápiában alkalmazott több tízezer eurós készítményre az orvosok dobták össze a pénzt, hogy ne szakadjon meg a kezelés.

Az okok különfélék, egyrészt az állami finanszírozás sem elegendő, vagy nem érkezik időben, de az is előfordult, hogy az évekkel ezelőtt elindított közbeszerzések nem zárultak le.
A rákbetegeket elméletileg nemzeti program védi, a gyakorlatban azonban gyakran előfordul, hogy kifogynak a számukra létfontosságú gyógyszerek. A bukaresti kórházban végül utolsó pillanatban megoldódott a helyzet, a szerződést aláírták, a betegek pedig megkapták a szükséges gyógyszereket.

Rendszerszintű megoldásokra lenne szükség

A gyógyszerbeszerzés egy folyamatos probléma, tulajdonképpen egy „kötéltánc” szögezte le megkeresésünkre András-Nagy Róbert kórházigazgató. A sepsiszentgyörgyi kórház menedzsere kifejtette, több ága is van a problémának, a finanszírozást javítani, a szabályozást módosítani kellene, hogy megoldódjon.

A kórház finanszírozásán múlik, hogy mit engedhet meg magának, milyen gyógyszerellátást tud biztosítani a betegeknek. Az elmúlt egy-két évben orvosságok egy része akár 200-250 százalékkal is megdrágult, de ez az árnövekedés még részben sem tükröződik vissza a kórházak, az egészségügyi ellátók finanszírozásában. A kórházigazgató felidézte, tavaly, hét év után 15,9 százalékkal növelték a pontértéket, ami egy „nevetséges” emelés, csak ha az energiahordozók drágulását vesszük figyelembe. Legalább megközelítőleg a jelenlegi árakhoz kellene igazítani a finanszírozást, hogy az anomáliák orvosolhatók legyenek, szögezte le a menedzser.

A másik probléma a szabályozás. A román állam mesterségesen leszorítja a gyógyszerek árát, hogy kevesebb kompenzációt kelljen kifizessen, így fordulhat elő, hogy ugyanannak a gyártó ugyanazt a termékét Németországban 5 euróért, Romániában 1 euróért dobhatja piacra, közben a költségei ugyanazok, a profit viszont nálunk sokkal kisebb. „A gyógyszerárak meghatározása egy törvény által szabályozott folyamat, ezt kellene a realitásokhoz és a szükségletekhez igazítani, ez kizárólag a szabályozás kérdése” – taglalta András-Nagy Róbert.

Bűvészkedés határát súrolja, hogy biztosítani tudják a gyógyszert a betegeknek

Szemelgetve a problémák közül, az igazgató rámutatott, ha egy gyógyszerre nem túl nagy az igény, ám a termék drága, a beszállítók nem raktároznak biztonsági tartalékot, ha elfogy, akkor egy ideig hiányzik a piacról. Másrészt léteznek olyan kezelési sémák, eljárások, amikor két-három gyógyszert kell társítani, de nem biztos, hogy meg tudják vásárolni mindegyik összetevőt, lehet az egyik csak két-három hónap múlva lesz újra megtalálható a piacon. Szerencsére ezt a forgalmazók általában előre jelzik. Ilyen esetben megbecsülik, hogy éves szinten, havi lebontásban mekkora a szükséglet, és akkor vásárolják meg az orvosságokat, amikor erre lehetőség van, megtalálható a piacon, és tartalékolnak. Megveszik az egyiket – majd a másikat, és kezdik elölről.

„Elő kell teremteni a szükséges pénzt a gyógyszerekre, másrészt megtalálni a terméket. A beszerzés, az igényt, a finanszírozást, és a piaci kínálatot figyelembe véve a bűvészkedés határát súrolja. Folyamatos egyeztetés zajlik az orvosokkal, a beszállítókkal: mire van szükség, a gyógyszer megtalálható-e a lerakatban, mikor fogy el, mikor szerezhető be újra, mikorra lehet számítani az újabb szállítmányra. Legrosszabb esetben az is előfordul, hogy a beszállító megmakacsolja magát, és azt mondja, amíg nem egyenlítjük ki a számlát, nem fizetjük ki az elmaradásokat, nem szállít semmit” – részletezte a nehézségeket András-Nagy Róbert.

A gyógyszertárakban sem jobb a helyzet – logikátlan intézkedések bonyolítják a gyógyszerkiadást

A gyógyszertárak hasonlóképpen folyamatosan küzdenek azzal, hogy nem tudnak minden szükséges gyógyszert beszerezni. Az orvos felírja az orvosságot, ha van éppen raktáron, kiadják, de a lerakatokban folyamatosan hiányoznak a gyógyszerek, mutatott rá Szabó Péter. A Kovászna megyei gyógyszerészkamara elnöke felrótta, hogy az egészségügyi minisztérium nem foglalkozik érdemben ezzel a problémával.

Legutóbbi rendelkezésük szeptember elején az volt, hogy tovább bonyolították a receptírást, Tramadol, a Gerodorm, és Immonave nyugtató, altató, fájdalomcsillapító gyógyszerek is csak zöld receptre írhatóak. Eddig is vénykötelesek voltak, de most tovább bonyolították a helyzetet, mutatott rá a gyógyszerész, aki szerint a logikátlan intézkedések jellemzi a rendszert.

Ennek a következménye, hogy a betegeket kénytelenek egyik gyógyszertárból a másikba küldeni, hátha ott megtalálja a szükséges orvosságot, holott minden gyógyszertárnak az lenne az érdeke, hogy kiszolgálja az ügyfeleit.