A romániaiak közel fele úgy gondolja, hogy az uniós tagság inkább előnyökkel járt Románia számára, ami magasabb arány, mint tíz évvel ezelőtt, 27,7% százalék szerint pedig a tagság inkább hátrányokkal járt, ez is magasabb, mint a tíz évvel ezelőtt mért arány – derül ki az INSCOP által a News.ro megbízásából végzett felmérésből. A megkérdezettek 42,3 százaléka úgy véli, hogy a június 9-i választások után a romániai EP-képviselők elsősorban azért kellene harcoljanak, hogy a román állampolgárok ugyanazokkal a jogokkal rendelkezzenek, mint a többi európai polgár, a második legfontosabb elvárásuk pedig a schengeni övezetbe való teljes integráció.

A romániaiak 47,6%-a úgy véli, hogy Románia európai uniós csatlakozása inkább előnyökkel járt az ország számára, míg 2014-ben 35,2% gondolta így az INSCOP akkori mérése szerint. 21,9% úgy véli, hogy sem előnyökkel, sem hátrányokkal nem járt a tagság, míg a 2014-ben 41,5% vélekedett így. Ugyanakkor 27,7% szerint inkább hátrányokkal jár a tagság. 2014-ben 19,9% gondolta ezt. 2,8% nem tudja vagy nem válaszol erre a kérdésre (a 2014-es 3,4%-hoz képest).

A nagyvárosi, magasabb képzettségűek és jövedelműek az EU mellett

Azt, hogy az uniós tagság inkább előnyökkel járt a PSD-PNL szavazók 52%-a, az AUR szavazók 34%-a és az ADU szavazók 75%-a véli így. Életkori megoszlás szerint: a 18-29 évesek 61%-a, a 30-44 évesek 49%-a, a 45-59 évesek 36%-a és a 60 év felettiek 48%-a osztja ezt a nézetet. Képzettség szerint: az alapfokú végzettségűek 35%-a, a középfokú végzettségűek 44%-a, a felsőfokú végzettségűek 73%-a gondolja úgy, hogy az EU-tagság több előnnyel járt.

Ugyanezt a nézetet vallja az alacsony és nagyon alacsony jövedelműek 33%-a, a közepes jövedelműek 54%-a, a magas és nagyon magas jövedelműek 67%-a is. A Bukarestben élők 64%-a, a nagyvárosokban élők 59%-a, a kisvárosokban élők 45%-a és a vidéken élők 39%-a gondolja úgy, hogy az uniós tagság inkább előnyökkel járt.

Elsősorban egyenlő jogokat várnak el

A románok 42,3%-a úgy véli, hogy a június 9-i választások után a romániai EP-képviselőknek elsősorban azért kellene küzdeniük, hogy a román állampolgárok ugyanazokkal a jogokkal rendelkezzenek, mint a többi európai polgár. 17,8% szerint a leendő román EP-képviselőknek elsősorban Románia teljes schengeni tagságáért kellene küzdeniük (beleértve a szárazföldi határokat is), 17, 6% szerint több európai pénzalapot kellene szerezniük Romániának, 10,1% szerint meg kellene védeniük a különböző román gazdasági ágazatok érdekeit, 7,7% szerint pedig növelniük kellene Románia szerepét az európai döntéshozatalban. 2,3% említ más prioritást, 2,3% pedig nem tudja vagy nem válaszol.

72 százalék nem tudja, mi történik az EU intézményeiben

A románok 26,8%-a úgy véli, hogy inkább tájékozott az Európai Parlament munkájáról (a 2014-es 26%-hoz képest), míg 72,3%-uk úgy véli, hogy inkább tájékozatlan ennek az európai intézménynek a munkájáról (a 2014-es 69%-hoz képest). 0,9% a nem válaszolók aránya. Hasonló a helyzet az Európai Bizottság és az Európa Tanács tevékenységével kapcsolatban.

Kapcsolódó

Mit kell tudnunk az európai parlamenti választásokról?

Június 6. és 9. között az Európai Unió 27 tagállamának több mint 400 millió választópolgára megválasztja az új összetételű Európai Parlamentet, amelynek megbízatása 5 évre szól.

szavazás európai parlamenti választások

Felgyűltek a frusztrációk

„A tíz évvel ezelőtti megítéléshez képest jelentősen nőtt azoknak az aránya, akik szerint Románia európai uniós csatlakozása inkább előnyökkel járt. Másfelől viszont enyhe polarizálódási tendencia is megfigyelhető, mivel – bár kisebb mértékben – növekszik azoknak az aránya, akik szerint az európai uniós csatlakozás inkább hátrányokkal járt. Ennek magyarázata egyrészt a csatlakozás előnyeinek egyenlőtlen eloszlása Romániában, a lakosság egy részénél felgyülemlett frusztráció, másrészt a könnyű szavazatokat hajszoló, felelőtlen politikai hangok némelyikének populizmusában keresendő. Ebben a tekintetben releváns az a tény, hogy a románok több mint 40%-a úgy véli, hogy a leendő hazai EP-képviselők prioritása a romániaiak és a többi európai polgár azonos jogainak kiharcolása kell, amit követ Románia teljes körű csatlakozása a schengeni övezethez. A román lakosság gyakorlatilag 60%-a az igazságtalanságot okozónak vélt kérdésekre összpontosítja figyelmét – a teljes jogú tagság megakadályozására és arra az érzésre, hogy a románok nem rendelkeznek ugyanazokkal a jogokkal, mint a többi uniós polgár” – értékelte Remus Ștefureac, az INSCOP Research igazgatója az április 12. és 20. között készült felmérés eredményét.

Hozzátette: „ebből a szempontból a politikai osztálynak nagy felelőssége van abban, hogy ne essen a hiábavaló populizmus csapdájába, és őszintén mutassa be azt az objektív valóságot, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás a román társadalom számára a fejlődés és az életminőség javulásának talán leggyorsabb forrása a közelmúlt történelmében. Másrészt a politikai osztálynak nagy kötelessége, hogy a lakosság frusztrációira úgy reagáljon, hogy intenzíven és főleg kompetensen képviseli a romániai érdekeket az Unión belül, ahogyan azt minden állam teszi”.