banner_066Zffpe_maszol_6fel_rmdsz-02.png
banner_VnNOCp39_maszol_6fel_rmdsz-01.png

Felmérés: a többi uniós polgáréval egyenlő jogok kiharcolását várják a romániaiak az EP-képviselőiktől

A romániaiak közel fele úgy gondolja, hogy az uniós tagság inkább előnyökkel járt Románia számára, ami magasabb arány, mint tíz évvel ezelőtt, 27,7% százalék szerint pedig a tagság inkább hátrányokkal járt, ez is magasabb, mint a tíz évvel ezelőtt mért arány – derül ki az INSCOP által a News.ro megbízásából végzett felmérésből. A megkérdezettek 42,3 százaléka úgy véli, hogy a június 9-i választások után a romániai EP-képviselők elsősorban azért kellene harcoljanak, hogy a román állampolgárok ugyanazokkal a jogokkal rendelkezzenek, mint a többi európai polgár, a második legfontosabb elvárásuk pedig a schengeni övezetbe való teljes integráció.

A romániaiak 47,6%-a úgy véli, hogy Románia európai uniós csatlakozása inkább előnyökkel járt az ország számára, míg 2014-ben 35,2% gondolta így az INSCOP akkori mérése szerint. 21,9% úgy véli, hogy sem előnyökkel, sem hátrányokkal nem járt a tagság, míg a 2014-ben 41,5% vélekedett így. Ugyanakkor 27,7% szerint inkább hátrányokkal jár a tagság. 2014-ben 19,9% gondolta ezt. 2,8% nem tudja vagy nem válaszol erre a kérdésre (a 2014-es 3,4%-hoz képest).

A nagyvárosi, magasabb képzettségűek és jövedelműek az EU mellett

Azt, hogy az uniós tagság inkább előnyökkel járt a PSD-PNL szavazók 52%-a, az AUR szavazók 34%-a és az ADU szavazók 75%-a véli így. Életkori megoszlás szerint: a 18-29 évesek 61%-a, a 30-44 évesek 49%-a, a 45-59 évesek 36%-a és a 60 év felettiek 48%-a osztja ezt a nézetet. Képzettség szerint: az alapfokú végzettségűek 35%-a, a középfokú végzettségűek 44%-a, a felsőfokú végzettségűek 73%-a gondolja úgy, hogy az EU-tagság több előnnyel járt.

Fotó: Agerpres

Ugyanezt a nézetet vallja az alacsony és nagyon alacsony jövedelműek 33%-a, a közepes jövedelműek 54%-a, a magas és nagyon magas jövedelműek 67%-a is. A Bukarestben élők 64%-a, a nagyvárosokban élők 59%-a, a kisvárosokban élők 45%-a és a vidéken élők 39%-a gondolja úgy, hogy az uniós tagság inkább előnyökkel járt.

Elsősorban egyenlő jogokat várnak el

A románok 42,3%-a úgy véli, hogy a június 9-i választások után a romániai EP-képviselőknek elsősorban azért kellene küzdeniük, hogy a román állampolgárok ugyanazokkal a jogokkal rendelkezzenek, mint a többi európai polgár. 17,8% szerint a leendő román EP-képviselőknek elsősorban Románia teljes schengeni tagságáért kellene küzdeniük (beleértve a szárazföldi határokat is), 17, 6% szerint több európai pénzalapot kellene szerezniük Romániának, 10,1% szerint meg kellene védeniük a különböző román gazdasági ágazatok érdekeit, 7,7% szerint pedig növelniük kellene Románia szerepét az európai döntéshozatalban. 2,3% említ más prioritást, 2,3% pedig nem tudja vagy nem válaszol.

72 százalék nem tudja, mi történik az EU intézményeiben

A románok 26,8%-a úgy véli, hogy inkább tájékozott az Európai Parlament munkájáról (a 2014-es 26%-hoz képest), míg 72,3%-uk úgy véli, hogy inkább tájékozatlan ennek az európai intézménynek a munkájáról (a 2014-es 69%-hoz képest). 0,9% a nem válaszolók aránya. Hasonló a helyzet az Európai Bizottság és az Európa Tanács tevékenységével kapcsolatban.

Felgyűltek a frusztrációk

„A tíz évvel ezelőtti megítéléshez képest jelentősen nőtt azoknak az aránya, akik szerint Románia európai uniós csatlakozása inkább előnyökkel járt. Másfelől viszont enyhe polarizálódási tendencia is megfigyelhető, mivel – bár kisebb mértékben – növekszik azoknak az aránya, akik szerint az európai uniós csatlakozás inkább hátrányokkal járt. Ennek magyarázata egyrészt a csatlakozás előnyeinek egyenlőtlen eloszlása Romániában, a lakosság egy részénél felgyülemlett frusztráció, másrészt a könnyű szavazatokat hajszoló, felelőtlen politikai hangok némelyikének populizmusában keresendő. Ebben a tekintetben releváns az a tény, hogy a románok több mint 40%-a úgy véli, hogy a leendő hazai EP-képviselők prioritása a romániaiak és a többi európai polgár azonos jogainak kiharcolása kell, amit követ Románia teljes körű csatlakozása a schengeni övezethez. A román lakosság gyakorlatilag 60%-a az igazságtalanságot okozónak vélt kérdésekre összpontosítja figyelmét – a teljes jogú tagság megakadályozására és arra az érzésre, hogy a románok nem rendelkeznek ugyanazokkal a jogokkal, mint a többi uniós polgár” – értékelte Remus Ștefureac, az INSCOP Research igazgatója az április 12. és 20. között készült felmérés eredményét.

Fotó forrása: digital-journey.europarl.europa.eu

Hozzátette: „ebből a szempontból a politikai osztálynak nagy felelőssége van abban, hogy ne essen a hiábavaló populizmus csapdájába, és őszintén mutassa be azt az objektív valóságot, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás a román társadalom számára a fejlődés és az életminőség javulásának talán leggyorsabb forrása a közelmúlt történelmében. Másrészt a politikai osztálynak nagy kötelessége, hogy a lakosság frusztrációira úgy reagáljon, hogy intenzíven és főleg kompetensen képviseli a romániai érdekeket az Unión belül, ahogyan azt minden állam teszi”.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT
banner_Os8CxLFO_KUK_Webbanner_970x250_ANIM.gif
banner_9y4hN5Rx_KUK_Webbanner_728x90_ANIM.gif

Kapcsolódók

Kimaradt?