Fejér László Ödön az elmúlt 12 évben – kezdetben parlamenti képviselőként, majd szenátorként – képviselte Kézdiszék, Háromszék, Székelyföld és az erdélyi magyarság érdekeit. Bevallása szerint, a vállalkozók, az egyházak, a polgármesteri hivatalok, az iskolák és a gazdák ügyei, érdekei egyaránt fontosak számára. A Maszol megkeresésére hangsúlyozta: „csak akkor leszünk megkerülhetetlenek, ha december elsején, mi székelyek-magyarok minél többen elmegyünk szavazni, erőt mutatunk fel”.

– Szívügye a Kantai Szakképző Központ. Hogy látja, Bukarestben, a döntéshozásban mit kellene még tenni, hogy a szakképzés erősödjön?

– A szakoktatást a rossz tanügyi törvények és a rossz bukaresti döntések ezelőtt két évtizeddel megbénították. Ezáltal nehéz helyzetbe kerültek a szakiskolák, akár Kézdivásárhelyen is, ahol nagyon jó szakembereket képeztek a fémipar vagy a könnyűipar számára is. A korábbi rossz döntésekneknek az lett az eredménye, hogy elveszett a kétkezi munka becsülete. Most a vállalkozók alig találnak jól képzett szakmunkást. Hasonló a helyzet a magánemberekkel is: ha keresnek egy jó vízszerelőt, egy jó ácsot, egy jó festő-mázolót, nagyon nehezen találnak.

Ahogy megnövekedett Kovászna megyében is a turistaforgalom és egyre nagyobb beruházások történtek a turisztikai egységekben, azzal szembesültek, hogy nincs megfelelően képzett turisztikai szakember, panziós, fogadós vagy pincér, neadj’ Isten pincér. Erre a hiányosságra jöttünk egy válasszal, amikor a megmentett és felújított minorita rendházban létrehoztuk a szakképzést, amely turisztikai, illetve festő-mázoló szakirányon kínál magas szintű képzést. A szakoktatást támogatni kell, Bukarestben is, az oktatási rendszerben is. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a szakképző iskolák és a szakképző intézetek támogatására Bukarestben is, az országos oktatási rendszerben is. Olyan tanervet kell kialakítani, amely szavatolja a jó szakemberek gyakorlati oktatását. Ezáltal a gazdasági szereplőknek jó szakembereket lehet képezni, illetve az embereknek szakmát és jövőképet nyújtani.

– Sokat dolgozott, hogy megalakuljon a Kézdi-Kovászna Közösségi Fejlesztési Társulás. Milyen eredményeket sikerült elérni ezen a téren?

– Az RMDSZ-nek köszönhető, hogy a kisvárosok is tudnak húsz kilométeres körzetben metropolisz-övezetet alakítani. Miután Cseke Attila fejlesztési miniszter ezt kezdeményezte, és megvalósult, azonnal léptünk, Kézdivásárhely és Kovászna környékén húsz polgármesteri hivatallal megalakítottuk a fejlesztési társulást. Az első nagy fejlesztési terv a gáz-hálózat kiépítése a térségben, ezt szintén akkor sikerült felgyorsítani, amikor Cseke Attila volt a fejlesztési miniszter. Tizenhárom önkormányzat pályázott és 176 millió lejt nyert a gázhálózat kiépítésére. Ha fejlett az infrastruktúra- hálózat a térségben, akkor több vállalkozót tudunk bevonzani, és több munkahely alakul. Elkészültek a tervek, reméltem az idén aláírjuk a szerződést, jövő évtől elkezdődik Kézdi-, Orbai-széken a korszerű gázhálózat kiépítése. Ezáltal az egész térség fejlődni fog.

– A tervezett közigazgatási átszervezés veszélybe sodorja Kézdivásárhely városi rangját, több száz éves múltja ellenére elveszítené azt, mert a lakosság száma jelenleg nem éri el a húszezret. Hogyan látja, miként lehet megakadályozni?

– Kézdivásárhely 1427-ben, Zsigmond király alatt kapta meg a városi rangját, el sem tudom képzelni, ki sem tudom ejteni a számon, hogy Kézdivásárhely „község”. A döntéseket minél közelebb kell vinni az emberekhez, erre megjelenik egy tervezet, hogy a kézdivásárhelyiek menjenek Gyulafehérvárra ügyeket intézni. Sajnos, Bukarestben ez csak egy könyvelési probléma. Ezek ott csak számok és adatok. Nekünk a történelmünk, a létünk, a székely mivoltunk egy darabja. A városért, a megmaradásért elődeink harcokat vívtak, tűzzel, vassal, fokossal, puskákkal. Ma a harcokat nem így vívjuk, hanem szembe kell szállnunk azokkal, akiknek mi nem magyar közösségként vagy a történelem részeként létezünk, hanem csak adatok vagyunk és számok egy táblázatban.

Szokás mondani, hogyha nem vagy ott az asztalnál, könnyen felkerülhetsz az étlapra. A tervezett átszervezést úgy tudjuk megakadályozni, hogyha ott vagyunk Bukarestben a parlamentben és akár a kormányban is. Ha sokan megyünk el szavazni, akkor annál nagyobb lesz a felhatalmazás a magyar közösség részéről, hogy legitimen lehessen tárgyalni és megakadályozni az átszervezést! Nem lehet egy-egy közösséget csak adatoknak tekinteni, hanem figyelembe kell venni a sajátosságait is!

– Hogyan látja, mi a tétje a december 1-jei, parlamenti választásoknak az erdélyi magyarok számára?

– A választások után annyian leszünk, ahányan elmegyünk szavazni. Itt nem az a kérdés, hogy egy-egy személy bejut-e konkrétan a parlamentbe, hanem az a tét, hogy legitim felhatalmazása legyen az RMDSZ-nek a törvényhozásban, nagy számú képviselője és szenátora legyen ott és akkor, amikor a magyar közösség ügyeiről is döntenek és ki tudjunk állni a magyar ügyek mellett. Vagy meg tudjuk akadályozni a számunkra előnytelen vagy rossz döntéseket! Háromszék fejlődése is akkor kapott lendületet, amikor az RMDSZ kormányon volt.

Kelemen Hunor hangot adott az erdélyi magyaroknak az államelnök-választások első fordulójának kampányában, kiemelten fontos, hogy továbbra is szavazzunk az RMDSZ-re, erős parlamenti képviseletünk legyen, visszakerüljünk kormányzásba. Csak akkor leszünk megkerülhetetlenek, ha december elsején, mi székelyek-magyarok minél többen elmegyünk szavazni, erőt mutatunk fel.