Idén is megszervezték a fáklyás felvonulást Nagyenyeden az 1848–49-es forradalom áldozataiért. Mintegy 150-en gyűltek össze mindenféle szervezés nélkül, csupán egy Facebook-esemény felhívására szombat este, hogy méltó emlékezzenek a város legnagyobb tragédiájára.

Mint ismeretes, 173 évvel ezelőtt, a január 8-ról 9-re virradó éjjelen közel 800 védtelen gyermeket, asszonyt, idős embert gyilkoltak le brutális kegyetlenséggel a városba betörő móc seregek, és sokan megfagytak menekülés közben is, így az áldozatok száma jóval nagyobb lett.

Az eseményre nemcsak azok emlékeznek, akiknek valamilyen kötődésük van Enyedhez, más erdélyi városokból, sőt Budapestről is érkeztek olyanok, akik a hideggel dacolva, kegyeletüket kívánták leróni és fontosnak tartották, hogy ne csak lélekben legyenek az enyediek mellett ezen a napon.

A megemlékezés a Bethlen Gábor Kollégium udvarán kezdődött, konferált Kerekes Erika helyettes igazgató. Demeter Szabolcs iskolalelkész rövid, Ézsaiás könyvének 43. fejezetéből vett igei köszöntését követően Szőcs Gyula Kálmán, Nagyenyed díszpolgára, Bocskai István több mint 400 évvel ezelőtt megfogalmazott gondolatait idézve üzente az enyedieknek, hogy kövessék azt az utat, amelyet a fejedelem világosan kijelölt a nemzet számára.

A felvonuláson idén is részt vett Oana Badea, Nagyenyed polgármestere, gesztusát pozitívan értékelte a helyi magyar közösség.  Az elöljáró kiemelte: „A megemlékezések nagyon fontosak, de az életnek folytatódnia kell, minden a mi bölcsességünkön múlik. Noha a történelem nem mindig szolgáltat okot az örömre, de egyes események megmutatják, mit nem szabad tennünk. Napjainkban azt választottuk, hogy a magyar közösséggel együtt építsük Enyed jövőjét.”

Lőrincz Helga, Nagyenyed alpolgármestere, hasonló gondolatokat tolmácsolt: „173 év távlatából is kötelez a múlt, a jelen és a jövő, hogy emlékezzünk. Az, hogy nem felejtünk, nem jelenti azt, hogy gyűlölünk, mert az nem vezet jóra, csak arra, hogy ne tudjunk egymás szemébe nézni.” Az alpolgármester párhuzamba állította az akkori „gyűlölet információját” a napjainkban megtapasztalható jelenségekkel: „173 éve tudjuk, hogy lehet felbújtatás áldozata egy egész város, hogy a tudatlanság kihasználása ilyen módon végzetes. Ennyi év után, egy teljesen megváltozott világban is tanúi vagyunk a félrevezetésnek, az információ torzításának, és ezáltal a gyűlölet szításának. Mindezeknek a megoldása bennünk lakozik, ne hagyjuk elhatalmasodni az indulatokat, építsünk racionálisan!”

Az esemény ötletgazdája, Szőcs Ildikó igazgató úgy vélte, helyére kell tenni azokat a dolgokat, amelyek régebb egymásnak ugrasztották a nemzeteket, gyakran egy harmadik érdekében. „Nem feltétlenül a tragédiák felemlegetése céljából szerveztük ezt az eseményt, hanem a megmaradásunkért. Felvonulásunk afelé vigye gondolatainkat, hogy ez még egyszer ne fordulhasson elő” – tette  hozzá.

Ezt követően a polgármester, alpolgármester és iskolaigazgató megkoszorúzták a Bethlen-kollégium udvarán található, Szőcs Gyula kezdeményezésére 2017-ben felállított emlékművet, amely a mindenkori mártíroknak állít emléket.

Az iskolából a résztvevők felvonultak a Sétatéren található Diákemlékműhöz, ahol Ladányi Árpád Csaba, a Fehér megyei RMDSZ elnöke szólalt fel. „Az akkori történések felsorolása nélkül nehéz emlékbeszédet tartani, hiszen a kegyetlenség, az embertelenség uralkodott el a városon, a terror napjai voltak azok. A mai nap a gyász és a megemlékezés napja, de a megbékélést kell keresni, ellen kell állni az uszításoknak, a manipulációnak, hiszen a globalizáció elterjedésével Kelet-Európa népeinek nagy szüksége van az összefogásra” – jelentette ki.  

A Bethlen-utcán levonuló, majd a református vártemplomot megkerülő menet  végső állomása a várfal tövében elhelyezkedő tömegsír illetve az azt jelölő emléktábla volt, ahol Tóth Tibor László református és Szőcs Előd unitárius  lelkipásztor, illetve Szász János római katolikus plébános  a megemlékezést lezáró rövid áhítatukban Enyednek emlékezni tudó magyarságáért imádkoztak. Ezt követően intézmények, magyar egyházak és civil szervezetek illetve magánszemélyek koszorúzták meg az emlékművet.