Megkezdődtek a megemlékezések a vértanúk városában, Aradon
A vesztőhelyen tartott áhítattal megkezdődtek az aradi megemlékezések az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc leverésének, a 13 honvéd főtiszt kivégzésének 172. évfordulóján.
Az 1849. október 6-i sortűz és akasztás helyszínén – vagy legalábbis annak közelében – lévő obeliszk 1854 óta emlékeztet a véres megtorlása, és a Szabadság-szobor 1890-ben történt felállításáig, majd a 2004-es újraállításáig ez volt a megemlékezések fő helyszíne.
A kivégzés 172. évfordulóján Tóbiás Tibor György, az Aradi Református Egyházmegye tartott áhítatott a vértanúk közül 11-nek a nyughelyéül szolgáló emlékhelyen, majd elhelyezték a kegyelet virágait a meghívottak és a különböző szervezetek képviselői.
Az RMDSZ nevében Hegedüs Csilla ügyvezető alelnök, államtitkár koszorúzott, a magyar kormány részéről Mile Lajos kolozsvári főkonzul rótta le kegyeletét. Rajtuk kívül a helyi állami intézmények és civil szervezetek, illetve a Magyarországról érkező megemlékezők is koszorút helyzetek el, köztük a vértanúk leszármazottai, a Damjanich, a Vécsey és a Knézich családok tagjai.
17.30-tól a belvárosi minorita nagytemplomban a 13 vértanú emlékére mutat be gyászmisét a gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye érseke, Kovács Gergely, 19 órától pedig Zala György monumentális alkotásánál, a vértanúk emlékére emelt Szabadság-szobornál lesz emlékezés és koszorúzás.
A koronavírus-járvány terjedése ellen hozott hatósági intézkedések némileg áthúzták a szervezők terveit: a délutáni szentmise után a Szabadság-szoborig tervezett felvonulást és a vértanúk emlékénél meghirdetett fáklyás menetet lefújták, de más korlátozást nem vezettek be.
CSAK SAJÁT