Az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége, az Eurojust 2025-ben közel 14 ezer ügyet kezelt, amelyek közül több mint 5600 új nyomozás volt. Az ügynökség által leggyakrabban vizsgált bűncselekmények közé a csalás és megtévesztés, a kábítószer-kereskedelem, valamint a pénzmosás tartozott. Románia tavaly 217 új ügyet indított, emellett több mint 270, más országok által kezdeményezett nyomozásban is részt vett.

Az Eurojust csütörtökön közzétett 2025-ös tevékenységi jelentése szerint az ügynökség sikeresen teljesítette feladatát a súlyos, határokon átnyúló bűnözés valamennyi formájának visszaszorításában – számol be News.ro. 

Az ügynökség közreműködésével több mint 4443 gyanúsítottat tartóztattak le, továbbá több mint 1,2 milliárd euró értékű bűncselekményből származó vagyont foglaltak le, illetve zároltak. Emellett csaknem 31,4 milliárd euró értékű kábítószer elkobzásában is szerepet vállalt.

A dokumentum rámutat arra, hogy a bűnözés egyre összetettebbé válásával párhuzamosan a vizsgált ügyekben érintett áldozatok száma is több mint kétszeresére emelkedett.

2020 óta az Eurojust által kezelt ügyek száma közel 60 százalékkal nőtt. A 2025-ben megnyitott több mint 5600 új ügy mellett az ügynökség több mint 8300 korábbi esetben nyújtott továbbra is jogi, elemzői, logisztikai és pénzügyi támogatást.

Romániában az igazságügyi hatóságok tavaly 217 új ügyet indítottak, amelyek közül 40 esetben három vagy több ország hatóságai is érintettek voltak. Emellett 255 korábban megnyitott ügy maradt folyamatban, miközben Románia további 276, más országok által kezdeményezett nyomozásban vett részt.

Románia a korrupciós ügyek élvonalában

2025-ben az Eurojust összesen 82 új korrupciós ügyet nyitott meg, a legtöbb esetet Franciaország és Románia kezdeményezte.

Az ügynökség közlése szerint Franciaország és Románia volt az a két uniós tagállam, amely a legtöbb korrupciós ügyet vitte az Eurojust elé. Ugyanakkor Franciaország, Spanyolország és Németország voltak azok az országok, amelyek a leggyakrabban kaptak segítségkérést más tagállamoktól.

A nem uniós országok közül Albánia indította a legtöbb ilyen jellegű ügyet, amelyet Ukrajna követett, míg Svájc volt a leggyakrabban megkeresett partnerország.

Továbbra is a drogkereskedelem az egyik legnagyobb fenyegetés

A kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatban az Eurojust 2025-ben mintegy 2200 ügyet kezelt, amelyek közül több mint 750 új nyomozás volt.

A jelentés szerint a drogkereskedelem továbbra is a szervezett bűnözés egyik legfontosabb bevételi forrása, miközben az illegális szerek – különösen a Dél-Amerikából érkező kokain – egyre szélesebb körben elérhetővé válnak.

Az ügynökség szerint a jelenséghez egyre nagyobb erőszak, a kiskorúak fokozott kizsákmányolása, titkosított kommunikációs eszközök tömeges használata és a szintetikus drogok terjedése társul.
2025-ben Olaszország indította a legtöbb határokon átnyúló kábítószer-kereskedelmi ügyet.

A jelentés szerint a számítógépes bűnözés is a bűncselekmények öt legfontosabb kategóriája között maradt. Az ilyen esetek száma 11 százalékkal emelkedett az előző évhez képest, összesen 280 új ügyet regisztráltak.

Románia vezeti az emberkereskedelmi ügyek listáját

Az Eurojust hangsúlyozza, hogy az emberkereskedelem világszerte gyorsan terjedő és rendkívül súlyos bűncselekmény, amely súlyosan sérti az emberi jogokat. Az elkövetők jellemzően erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy hatalommal való visszaéléssel zsákmányolnak ki kiszolgáltatott helyzetben lévő embereket, elsősorban szexuális vagy munkaerő-kizsákmányolási célból.

2025-ben Románia indította a legtöbb emberkereskedelmi ügyet az Eurojustnál, Olaszország és Magyarország előtt.

Környezet elleni bűncselekmények: Románia itt is az élmezőnyben

A jelentés kitér a környezetkárosítási ügyekre is, amelyek az Eurojust szerint teljes ökoszisztémákat veszélyeztetnek, és komoly egészségügyi kockázatot jelentenek.

A környezet elleni bűncselekmények olyan illegális tevékenységek széles körét foglalják magukba, amelyek hozzájárulnak a globális környezeti válság három fő eleméhez: a klímaváltozáshoz, a szennyezéshez és a biológiai sokféleség csökkenéséhez.

2025-ben az Eurojust összesen 68 környezetvédelmi bűncselekménnyel kapcsolatos ügyet kezelt. A legtöbb esetet Olaszország, Románia és Szlovénia indította.