Az Európai Unió polgárainak 69 százaléka úgy gondolja, hogy a korrupció széles körben elterjedt a saját országában. Romániában ez az arány még magasabb – a válaszadók 75%-a vélekedik így.

Az új Eurobarométer-felmérés, amelyet az Európai Bizottság júliusban tett közzé, rávilágít az uniós tagállamok közötti különbségekre a korrupció megítélése, annak mindennapi életre gyakorolt hatása, valamint az állami intézményekbe vetett állampolgári bizalom tekintetében.

A kutatás januárban és februárban gyűjtött adatokon alapul, és részletes képet ad arról, hogyan látják az európaiak a korrupció jelenségét.
A korrupciós elterjedését tekintve a rangsort Görögország vezeti riasztó, 97%-os aránnyal, míg Finnországban csupán 21% gondolja, hogy a jelenség széles körben elterjedt, ami magas fokú bizalmat sugall az intézmények átláthatósága iránt, szemlézi a kutatást a G4Media. 

Uniós szinten a politikai pártokat tartják a legkorruptabb intézményeknek (a válaszadók 51%-a szerint), míg a romániaiak e téren valamivel elnézőbbek – csak 37% tartja a pártokat erősen érintettnek.

Ezzel szemben Romániában más, alapvető ágazatokban jóval alacsonyabb a bizalom:

• Egészségügy: a romániaiak 44%-a szerint érintett korrupcióval és visszaélésekkel (EU-átlag: 25%).
• Rendőrség és vámhatóság: 35% Romániában szemben az EU 22%-os átlagával.
• Igazságszolgáltatás: 29% Romániában, míg az EU-átlag 17%.
• Oktatás: 22% Romániában, az EU-átlag pedig 12%.

A romániaiak korrupcióval kapcsolatos percepciója erősen összefonódik a mindennapi tapasztalatokkal. A 15–24 éves fiatalok 53%-a szerint a korrupció közvetlen hatással van az életére (EU-átlag: 29%), míg a 25–39 éves korosztályban 68% gondolja így – szemben az EU 33%-os átlagával.

Összességében a romániaiak 60%-a érzi úgy, hogy a korrupció személyesen is érinti – ez megegyezik Ciprus és Horvátország arányával, és közel van Portugália (64%) és Görögország (66%) értékeihez. Ezzel szemben Észak-Európában mindössze a dánok 2%-a, illetve a finnek, franciák és luxemburgiak kevesebb mint 10%-a vallja ugyanezt. Az EU-átlag 30%. Ezek a különbségek nemcsak eltérő társadalmi valóságokat tükröznek, hanem azt is, mennyire bíznak az emberek a hatóságokban és az államigazgatás hatékonyságában.

Bár az európaiak mindössze 5%-a állítja, hogy az elmúlt évben szemtanúja vagy érintettje volt korrupciós ügynek, az így válazolók kevesebb mint 20%-uk tett bejelentést. Romániában is hasonló a helyzet: a többség inkább hallgat.

A hallgatás fő okai:

• Nehéz bizonyítani – 43% EU-szinten, 29% Romániában.
• Hiányzik a bejelentők védelme – 27% az EU-ban, 22% Romániában.
• Meggyőződés, hogy úgysem változik semmi – 27% az EU-ban, 25% Romániában.
• Nem tudják, melyik hatósághoz kell fordulni – körülbelül minden ötödik válaszadó, mind Romániában, mind EU-szinten.
• Félelem attól, hogy „elárulnak” valakit – ami egyértelmű jele a társadalmi nyomásnak és a korrupció normalizálódásának.

Ami azt illeti, mely intézményekben bíznak leginkább az emberek a korrupciós ügyek kezelésében, jelentős különbségek mutatkoznak. Az EU-ban a rendőrséget tartják a fő illetékes hatóságnak (61%), míg Romániában csak 43% vélekedik így.

A román állampolgárok azonban nagyobb bizalmat szavaznak a korrupcióellenes hatóságoknak (32%), mint az EU-átlag (19%). Az igazságszolgáltatásban uniós szinten átlagosan 23% bízik, de Romániában mindössze 10% tartja hatékonynak. Egyéb intézmények, például a média, civil szervezetek vagy szakszervezetek ritkán kerülnek említésre – ami általános bizalmatlanságot tükröz.

Következtetés: a korrupció befolyásolja a mindennapi életünket

Az Eurobarométer adatai megerősítik, hogy sok európai – és különösen a romániaiak – számára a korrupció nemcsak rendszerszintű gond, hanem közvetlenül befolyásolja a mindennapi életet is. Bár a tudatosság magas, a bejelentések ritkák a félelem, a hatóságokba vetett bizalom hiánya és az „úgysem változik semmi” érzése miatt.

Míg egyes északi országokban az átláthatóság és az intézményi hatékonyság már norma, addig Romániában és más dél- és kelet-európai országokban a korrupció továbbra is jelentős akadálya a fejlődésnek. Hatékony intézkedések, a bejelentők védelme és a polgárok bátorítása nélkül ez az ördögi kör könnyen fennmaradhat.