Románia nem fűzhet nagy reményeket az idei teljes jogú schengeni csatlakozáshoz, mivel Ausztria nem „elszigetelt” a kérdésben - véli a Maszolnak nyilatkozó szakértő. Pászkán Zsolt szerint sok nyugat-európai képmutató politikus használja az osztrák ellenállást. Mint elmondta, a magyar uniós elnökség az év második felében vélhetően megpróbálja felmérni a lehetőségeket, de azok aligha lesznek kecsegtetőek.     

Március végétől Románia a légi és vízi Schengen része. Politikai részsiker vagy inkább kudarc? - kérdeztük Pászkán Zsolt elemzőtől. A budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet nagybányai származású Románia-szakértője szerint a részleges csatlakozás mindenképpen több a semminél, nagyon sok romániai polgárnak könnyebbé teheti az életét. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a légi úton közlekedők esetében könnyen korlátozható az útiokmány ellenőrzése nélküli határátkelés.

„Már vannak is jelzések visszaélésszerű ellenőrzésekre, bár itt fontos megemlíteni, hogy ezek olyan politikusoktól származnak, például Emil Tomac, Vlad Gheorghe, akiknek elég korlátozott a szavahihetősége. Ugyanakkor azt sem lehet kizárni, hogy a könnyítéshez az eddigi tagok hatóságainak is hozzá kell szokniuk, azaz működhetnek még régi reflexek, illetve egyfajta óvatosság az új helyzettel szemben, hiszen joggal tarthatnak attól, hogy a román hatóságok esetleges lazasága miatt olyanok is kihasználhatják a könnyített mozgást, akik erre nem jogosultak” - mondta a politikai elemző. Emlékeztetett rá: a szárazföldi határokon keresztül történő illegális határátlépések jelentős részét olyan személyek kísérlik meg, akik törvényesen tartózkodnak Romániában. 

A szakértő úgy véli, a schengeni övezethez való részleges csatlakozás fontos, akár részsikernek is tekinthető fejlemény. Hozzátette ugyanakkor, hogy bármit is állítanak a román hatóságok, az uniós intézmények és hatóságok, Románia nincs felkészülve a schengeni csatlakozásra. „Nem lehet felkészült egy olyan ország, amelynek a legfontosabb kikötője, a konstancai gyakorlatilag teljesen nyitott és ellenőrzés nélküli kapuja az Európai Uniónak. Tavaly az egész kikötőben két rögzített röntgenes konténer átvilágító volt, de egyik sem volt működőképes, az egyetlen mozgóegység pedig már 2016 óta nem működik és leselejtezésre vár. Másrészt a távol-keleti kábítószer, a kínai hamisított játékok és egyéb tiltott tételek csempészete még 2023 végén is szinte zavartalanul és ellenőrizetlenül zajlott Konstancán keresztül” - fogalmazott Pászkán Zsolt.  

A román kormány továbbra is azt kommunikálja, hogy év végéig megvalósulhat a teljes jogú Schengen-tagság. Van-e erre esély? Változhat-e Ausztria álláspontja? - kérdeztük az elemzőtől. Pászkán úgy látja, a „szuperválasztási évben” a sikerpropagandában eddig sem szemérmes román politikusok még kevésbé fogják vissza magukat. 

„A júniusi EP-választásig nem tartom valószínűnek, hogy a jelenlegi belga elnökség alatt napirendre kerülne az ügy. Ráadásul most jogosan mondhatja Ausztria is, hogy várják meg a részleges nyitás következményeit. Ugyanakkor Ausztriában szeptemberben várható parlamenti választás, azaz a nyár is valószínűtlen a fejlemények szempontjából. Ha az ausztriai eredmények nem hoznak egyértelmű győztest, ami lerövidíthetné a kormányalakítást, akkor ez a döntés is elhúzódhat. Utána pedig szintén bizonytalan időszak következik, hiszen a bővítést nyíltan ellenzők győzelme eleve nehéz helyzetbe hozná Romániát, de egyelőre nem tudjuk, hogy a bővítést támogatók hogyan viselkednének valójában, ha nem bújhatnának kényelmesen az ellenzők háta mögé” - mondta a szakértő.

Pászkán Zsolt arra figyelmeztetett: Románia (és Bulgária) teljes körű felvételével elvileg akadálytalan híd jönne létre az illegális migráció egyik fő kapuja, Görögország és a schengeni övezet eddig ebből az irányból védett térségei, a migrációs útvonalak célállomásai között, annak minden következményével együtt. „Ráadásul Románia eddig joggal hivatkozhatott arra, hogy a Fekete-tenger nem jelent plusz kockázatot az illegális migráció szempontjából. De vajon ez megmarad azt követően is, hogy csempészeknek nem kell körbeutaztatniuk a fél világon az afganisztáni, bangladesi és egyéb közép- és távol-keleti jelentkezőket, hanem ezt sokkal könnyebben is megoldhatják Bulgárián és Románián keresztül? Azaz akár egy új útvonal is nyílhat” - hívta fel a figyelmet az elemző.

Szerinte Ausztria nem „elszigetelt” ebben a kérdésben, hanem sok nyugat-európai képmutató politikus használja az osztrák ellenállást, hogy ők zavartalanul „jóemberkedhessenek” annak fedezékében. „Október–november környékén valamivel világosabban láthatjuk majd az erőviszonyokat” - mondta a politikai elemző.

Azon kérdésünkre, hogy lehet-e pozitív szerepe Magyarország EU-elnökségének a román Schengen-tagság ügyében, Pászkán Zsolt azt mondta: ehhez nem fűzne túl nagy reményeket. „A magyar elnökség nagy valószínűséggel megpróbálja majd felmérni a lehetőségeket, de a fentebb felvázolt okok miatt ezek nem lesznek túl kecsegtetőek. Azaz nem biztos, hogy lesz-e olyan tárgyalófél Ausztriában, akivel ebben a kérdésben bárki eredményeket érhetne el. Bukarestben nagyon bizakodóan várták a svéd, de különösen az akkor éppen szocialista vezetésű spanyol elnökséget is, mégsem lett ezekből a reményekből semmi” - emlékeztetett a szakértő.