Ki nyert, ki veszített a második fordulóba jutásra esélyes államfőjelöltek közül a hétfő esti televíziós vitán? Miért maradt távol Marcel Ciolacu és Nicolae Ciucă? Számíthatunk-e további visszalépésekre Ludovic Orban döntése után? Szakértőt kérdeztünk a célkeresztbe fordult választási kampány egyik kiemelkedő mozzanatáról. 

„A vitában megjelentek közül talán Kelemen Hunor és bizonyos mértékig Cristian Diaconescu nevezhető nyertesnek. Mindketten ugyanabból az okból: nem volt mit veszíteniük” – mondta a Maszol megkeresésére Pászkán Zsolt politikai elemző. A budapesti Magyar Külügyi Intézet nagybányai származású Románia-szakértője szerint Diaconescunak ez egyben a hattyúdala is volt, hiszen az meglehetősen nagy meglepetés lenne, ha továbbjutna az első fordulóból, és nincs pártja, amelyet eséllyel húzhatna be a parlamentbe. 

A románok számára is „etnopolitikailag emészthető” felvetés

Az elemző elmondta: az RMDSZ elnöke nemcsak magáért szerepelt, hanem szervezete parlamenti bejutási esélyeiért is. Kiemelte, hogy a politikusnak sikerült úgy felvetnie a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) által kezdeményezett, magyarellenes közigazgatási átszervezést – Elena Lasconi USR-elnököt is szembesítve –, hogy az még a kevésbé elfogult román választók számára is érthető és „etnopolitikailag emészthető” volt. Szerinte így továbbra is elképzelhetők olyan román szavazók, akik a „fősodort” képviselő román jelöltekkel szemben „alternatív jelöltként” tekinthetnek Kelemen Hunorra.

„Bizonyos mértékig George Simion is nyertesnek érezheti magát. A vita során az a képlet kezdett előtérbe kerülni, mely az utóbbi egy hónapban az egész kampányt jellemezte. Azaz, miközben a Szociáldemokrata Párttal (PSD) szemben álló ellenzéki jelöltek - akik között a vitán csak Mircea Geoană és Elena Lasconi volt jelen - egymás kinyírására törekednek és Elena Lasconi fájdalmas felkészületlensége az egész fősodor ellenzéki táborra rányomja a bélyegét, addig George Simion abban a kényelmes helyzetben találja magát, hogy továbbra sem kell összefüggő, három mondatnál hosszabb világképet felvázolnia. Elég csak az ellenzéki ellenfelei esetleges hibáira, tévedéseire reagálnia, ahogy azt a pályára bekiabáló, mindenhez értő focihuligánok szokták tenni” – fogalmazott Pászkán Zsolt.

Szerinte nagy segítséget nyújt Simion számára, hogy a mostani, a PSD-vel szembeni választói csoport még mindig négy jelöltet tart versenyben a szavazók kb. 50-60 százaléka számára. „Ilyen körülmények között a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) abban reménykedik, hogy Nicolae Ciucă, Mircea Geoană, Elena Lasconi más–más módon és okokból ugyan, de kölcsönösen kioltják egymást” – mondta a politikai elemző. Úgy vélte, Simion a saját támogatottságát illetően valószínűleg nem vesztett semmit, de a „rendszerkritikus” táborból sem nagyon szerzett meg újabb támogatókat. 

A szakértő szerint Marcel Ciolacu kormányfő távolmaradása valószínűleg nem sokat változtat a támogatottságán. „Egy viszonylag stabil és eltökélt szavazótábor áll mögötte és mert a saját térfelén nem nagyon van kihívója. Mircea Geoană az lehetne, de nem áll mögötte párt, a december 1-i parlamenti választásig pedig a pártkötődés mentén történő voksolás nagyobb valószínűségű, mint az esetleges átszavazás - tette hozzá. „A vitának helyet adó Digi24 tévécsatorna nem számít a PSD-s törzsszavazók elsődleges tájékozódási forrásának, így a hatása is minimálisnak tekinthető). Ciolacu számára veszélyes lett volna az ellenjelöltek és az úgynevezett progresszív média célkeresztjében állni.

Svejk maradt Ciucă katonaimázsából? 

Nicolae Ciucă esete az elemző szerint ennél bonyolultabb, ugyanis túlságosan, sőt, szinte kizárólag a Nemzeti Liberális Párt (PNL) szervezeti hátterére támaszkodik és abban bízik, hogy a párt szavazótábora meghaladja a többi jelölt mögött álló pártok táborát. „Az elnökválasztás lebonyolításához leginkább hasonlító EP-választáson a PSD-vel közös lista 4,3 millió szavazatot hozott, míg a parlamenti választáshoz hasonlító helyhatósági választáson a PSD hárommillió, a PNL 2,5 millió szavazatot szerzett, ami akár megnyugtató előnyt is jelenthet. Csakhogy Ciucă távolmaradását a vitáról könnyen gyávaságként értelmezhetik a PNL-sek Digi24-et fogyasztó része, különösen úgy, hogy az egész kampányát a „derék katona” imázsra építette. Így viszont könnyen meglehet, hogy csak egy Svejk marad belőle. Tehát itt nagyobb kockázatot látok, mint Ciolacu esetében” - hangsúlyozta Pászkán Zsolt. 

Ami a legalább matematikai esélyekkel rendelkező jelöltek további esetleges visszalépéseit illeti, a szakértő szerint ez nem zárható ki. „De nehéz elképzelni, hogy melyik jelölt lenne erre képes. Pártpolitikai logika szerint csak Mircea Geoană nem rántana maga után egy pártot is egy ilyen lépéssel, a többi jelölt - itt elsősorban Ciucára és Lasconira gondolok - saját szervezetének foglya és éppen az lehet egy ilyenfajta háttérmegegyezés legnagyobb akadálya, hogy idén a parlamenti választás az elnökválasztás első fordulója utáni hétvégén lesz. Így sem a hasznos szavazat technikáját, sem egy ilyenfajta esetleges visszalépés pártra gyakorolt hatásának enyhítését nem teszi lehetővé” - mondta a szakértő.