Érettségi: a magyar tétel is tartogatott kihívást
Véget ért az idei nyári érettségi, csütörtökön anyanyelvből érettségiztek a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok. A magyar nyelv és irodalom tételek közepes nehézségűek voltak: meg kellett ugorni néhány kihívást, de a feladatokban nem volt semmi meglepő.
Rácz Melindát, a Kolozsvári Református Kollégium magyar szakos tanárnőjét kérdeztük az idei tételekről, szerinte alapvetően nem volt nehéz a vizsga, de azért nem is tartozott a könnyű kategóriába. Az első tételben modern, 20. századi verset kellett elemezniük a diákoknak, a második tételben egy információkban gazdag szövegeget kaptak Puskás Tivadar és Edison kapcsolatáról. A harmadik tétel a bűnhődés lélektani ábrázolásáról szólt. „Azt gondolom, hogy közepes nehézségű tételről van szó, azonban semmi meglepetést nem tartalmazott” – véli a tanárnő.
A humán és a reál szakos diákok tételében csak kevés eltérés volt, az is inkább a szövegértelmezésnél. A humán szakosoktól tanult fogalmakat is kérnek, nem csupán szövegértést.
A diákoknak az első tételben Dsida Jenő A sötétség verse című művét kellett elemezniük bizonyos szempontok alapján. Rácz Melinda szerint ezek a kérdések mindig eligazítják a tanulókat, segítik az értelmezést és ráirányítják a figyelmet arra, hogy mire kell összpontosítani a vers elemzésekor. „Ez az egyik legérdekesebb és majdnem mindenki által ismert verse Dsida Jenőnek. Szinte minden középiskolásnak van valami emléke erről a műről, amely egyébként könnyen elemezhető” – magyarázta a tanárnő. Hozzátette, begyakorolt fogalmakat kértek számon: a cím és szöveg közötti viszonyt, a költemény vershelyzetét. Arra is válaszolniuk kellett, hogy a metafora hogyan szövi át a verset, erre a helyes válasz az volt, hogy az éjszaka motívuma végigvonul a költeményen és a halálnak a közelségét jelzi. Emellett rákérdeztek arra is, hogy milyen hangulatot keltenek a versben megjelenő képek. „A hangulat nyilván komor, de a vers második része egy kis játékosságot vitt bele. Dsida költészetének ugyanis jellegzetessége a játék és a tragikum”, fejtette ki Rácz Melinda.
A harmadik tételben három mű volt megadva, de ehhez nem kell ragaszkodni, a diák szabadon választhatott az általa ismert művek közöl. „Az idei és a tavalyi tételek is inkább az élményszerűségre összpontosítanak, a korábbi tételek inkább irodalmi fogalmakat kértek számon. Idén a bűnhődés lélektani ábrázolása az irodalmi alkotásokban címmel kellett esszét írniuk a tanulóknak, ide bejöhet a drámától az epikáig minden, és ezen belül a ballada, de választhatott novellát, regényt is a diák” – ismertette Rácz Melinda.
Véleménye szerint úgy fogalmazzák meg ezeket a feladatokat, hogy akik tanultak irodalmat és elolvasták ezeket a műveket, tudják teljesíteni a kérést. A harmadik tételhez talált Az arany ember (Jókai Mór) is, ami nagy kedvenc a diákok körében, de az Ágnes asszony (Arany János) lett volna a legjobb választás. A harmadik tételben több kérdés alapján kell megírniuk az esszét, az első a műfaji és stílustörténeti sajátosságokra vonatkozott, a második a konfliktus szerepére a hősök viszonyrendszerének kialakulásában. „Itt már vigyázni kell, úgy kell kiválasztani a művet, hogy ezekre a kérdésekre pontos választ adjon a diák” – hangsúlyozta.
Hozzáfűzte, ha az érettségiző teljesen kihagyta ezeket a szempontokat, mert nem talált megfelelő érveket a választott mű alapján, akkor sajnos le kell pontozni a diákot, de maximáis jóindulattal pontoznak a tanárok. Ha látják, hogy témában van és értelmesen megfogalmazta a gondolatait, akkor nem kell aggódnia egyetlen érettségizőnek sem.
Szaktanárok segítségével elemeztük ki a román nyelv és irodalom, valamint a matematika tételeket is. Erről ide és ide kattintva olvashatnak.
CSAK SAJÁT