Az üdülési utalványok fokozatos megszüntetését vetette fel Irineu Darău gazdasági miniszter, miközben hangsúlyozta: Romániának sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie a külföldi turisták számának növelésére. A miniszter szerint hosszú távon olyan erős turisztikai ágazatra van szükség, amely nem függ állami ösztönzőktől, ugyanakkor elismerte ez csak fokozatosan képzelhető el.

László Endre, a Székelyföldi Turisztikai Desztináció Menedzsment Klaszter elnöke a Maszol megkeresésére kifejtette, a belföldi turizmust tavaly megtépázta a vakációs jegyek körüli összevisszaság. Hozzátette, a külföldi turisták bevonzásában nagy potenciál rejlik, de ahhoz hangsúlyosabb promócióra, a nemzetközi turisztikai vásárokon „ütősebb” jelenlétre lenne szükség.

Fokozatosan kivezetné az üdülési utalványokat a miniszter

A miniszter elismerte a turizmusban tevékenykedő vállalkozók helyzete nehezebb, mint sok más ágazatban dolgozóké. Irineu Darău kiemelte továbbá, hogy Romániának erőteljesebb országimázs-építésre van szüksége, valamint arra, hogy növelje az országba látogató külföldi állampolgárok számát.
Irineu Darău elmagyarázta: középtávon az üdülési utalványokat fokozatosan csökkenteni kellene.

„Úgy gondolom, ha egy bizonyos időszakban – gazdasági megfontolások alapján – ösztönöztük a turisztikai keresletet, akkor nagyon nehéz egyik napról a másikra teljesen megszüntetni ezt az ösztönzőt anélkül, hogy annak komoly hatása ne lenne. Én a fokozatos kivezetésben hiszek, ezért mondtam azt is, hogy idén részleges megoldást kell találni az üdülési utalványokra.

Kifejtette, meglátása szerint közép- és hosszú távon, stratégiai szempontból olyan erős turisztikai ágazatra van szükség, amely nem függ az üdülési utalványoktól. „Nem gondolom, hogy jelenleg ezen a ponton tartanánk. Meg kell találni az arany középutat: lehetnek csökkentett értékű üdülési utalványok, vagy csak bizonyos kategóriáknak járó utalványok, amelyek továbbra is ösztönözhetik a kereslet egy részét” – magyarázta Irineu Darău a TVR Info műsorában.

Hangsúlyos promócióra, ütős jelenlétre van szükség

A külföldi promóció gyengeségeire László Endre, a Székelyföldi Turisztikai Desztináció Menedzsment Klaszter elnöke is rámutatott. Véleménye szerint Románia nem használja ki megfelelően azokat a lehetőségeket, amelyekkel a nemzetközi turisztikai piacon jelen lehetne.

„Románia külföldi promóciója nagyon gyenge. A minisztérium viszonylag kevés nemzetközi kiállításon és vásáron vesz részt. Magyarország például egy bejáratott piaca a romániai turizmusnak, nem lenne szükség nagy erőfeszítésre, csak arra, hogy folyamatosan melegen tartsuk ezt a kapcsolatot” – fogalmazott.

Mint mondta, a budapesti Utazás kiállítás csak a minisztérium pótlistáján szerepel, miközben a három székely megye – Hargita, Kovászna és Maros – önállóan, Székelyföld ernyőmárkája alatt jelen van. Ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy az elmúlt években a budapesti rendezvény jelentősége csökkent: kevesebb az érdeklődő, egyre inkább szakmai szervezetek és promóciós irodák vannak jelen, míg az utazási irodák száma visszaesett. Ezzel szemben a bukaresti turisztikai vásár továbbra is sok utazási irodát vonz.

Európai szinten azonban egyértelműen a márciusi berlini turisztikai vásár és a londoni kiállítás számít a legfontosabb szakmai eseménynek. „Ezeken kötelező részt venni, mert ott van az egész világ. Mindkettő kimondottan szakmai vásár, az utazásról szól. Románia ott lesz, de nem mindegy, hogyan” – hangsúlyozta László Endre.

Szerinte a korábbi években a román standok elhelyezése és megjelenése sem volt megfelelő. „Minél láthatóbb helyen van egy stand, annál drágább, de ez befektetés. A megjelenésnek ütősnek kell lennie, tartalomban és látványban is. Ezen a területen még vannak hiányosságok” – tette hozzá.

Az infrastruktúra fejlődése ugyanakkor komoly lehetőségeket teremt. Brassóba egyre több repülőjárat indul, az úthálózat bővül, autópályák épültek. „Ezeket a pozitív változásokat kommunikálni kell. Sokáig az volt a visszatérő panasz, hogy rosszak az utak, nehéz megközelíteni az úti célokat, a repülővel érkezőknek át kell vergődniük a Prahova-völgyén. Ma már más a helyzet” – hangsúlyozta. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet: a nemzetközi promóció eredményei nem egyik napról a másikra jelentkeznek, a beérési folyamat akár több évet is igénybe vehet.

Erdélybe lehetne vonzani a külföldi turistákat

László Endre szerint Erdély egyértelműen a román turizmus kitörési pontja. „Ha tetszik, ha nem, Erdély lehet a kitörési pont. Ma már nagyon jól lehet gondolkodni a négy erdélyi repülőtér – Kolozsvár, Nagyszeben, Brassó és Marosvásárhely – összekapcsolásában, körutak kialakításában. Ezek a lehetőségek azonban még alig jelennek meg a nemzetközi ajánlatokban” – fejtette ki.

A turisztikai szakértő úgy véli, a miniszter irányfelvetése alapvetően helyes, ugyanakkor a turizmus gazdasági tárcához tartozása miatt nem mindig érvényesül a megfelelő szakmai rálátás. „Szükség lenne humánerőforrás-frissítésre, tágabb látókörre. Ez a hiány a nemzetközi kiállításokon is érződik. Ezekre pénzt kell szánni, ütős tartalommal kell megjelenni, hogy felhívjuk magunkra a figyelmet” – fogalmazott.

A külföldi turisták száma jelenleg még alacsony, ugyanakkor a nyugat-európai és az ázsiai vendégek magasabb költési hajlandósággal rendelkeznek.

„A kínai és japán turisták Európában már megjelentek, de a mi térségünkben még keveset látni belőlük. Pedig Budapest mellé nyugodtan el lehetne adni Erdélyt is, megfelelően tálalva, jó partnerekkel. Számukra ez egy régió, nem érdekli őket az országhatár” – mondta László Endre.

Példaként említette az ázsiai körutakat, ahol egy utazás során több ország is belefér. „Ahogy mi Vietnám–Laosz–Kambodzsa útvonalban gondolkodunk, úgy az ázsiai turista is, ha Budapesten jár, megnézné Erdélyt. Tervezik a Budapest–Brassó napi járatot, így nem kellene ugyanazt az útvonalat kétszer megtenni: indulhatnak Kolozsvárról, és zárhatnak Brassóban, vagy Marosvásárhelyről végigutazhatják Székelyföldet, és szintén Brassóból repülhetnének tovább. Rengeteg lehetőség van. Kisebb számokról könnyebb felfejlődni, mint nagy tömegeket tovább növelni” – tette hozzá.

Megtépázta a belföldi turizmust a vakációs jegyek körüli összevisszaság

A belföldi turizmus ugyanakkor komoly visszaesést szenvedett el az üdülési utalványok körüli bizonytalanság miatt. A szakember szerint a tavalyi becsült statisztikák alapján akár kétszámjegyű csökkenés is kirajzolódhat. „Nagyon megtépázta a belföldi turizmust a vakációs jegyek körüli összevisszaság” – fogalmazott.

Tavaly számos közintézményben az alkalmazottak testületileg mondtak le az utalványokról, mivel túl bonyolultnak tartották az eljárást, és nem kaptak megfelelő tájékoztatást. Idén ugyan egyszerűsödött a procedúra, de szigorodtak a feltételek: a jogosultsági küszöb a nettó havi 8 ezer lejről 6 ezer lejre csökkent.

Az utalványok felhasználása továbbra is  feltételekhez kötött: meg kell őrizni a számlákat és nyugtákat, az összeget kizárólag a minisztérium által engedélyezett szálláshelyeken lehet elkölteni. Az utazási irodák ugyanakkor komplex csomagokat is összeállíthatnak belőlük: szállás, szállítás, idegenvezetés, kulturális vagy sportesemények belépői is beleférnek.

A gondot elsősorban az alacsony összeg jelenti. „Ebből legfeljebb egy hétvége jön ki, ami nem fogja érdemben fellendíteni a belföldi turizmust, különösen azért, mert azok a kategóriák jogosultak rá, akik nem tudják jelentősen kipótolni az összeget” – mutatott rá. Emellett attól is tartanak, hogy sokan inkább külföldi utazásra költik ezt a pénzt.

Bár az idei év a tavalyinál valamivel jobb lehet, áttörésre nem számítanak. A kiutazások ugyanakkor felülmúlják a várakozásokat, az előfoglalások száma magas, ami azt mutatja, hogy a többség külföldi úti célokat választ. Ebben döntő szerepet játszik az ár-érték arány összehasonlítása. „Egy brassó-pojánai sívakáció vagy szilveszter sokszor drágább, mint egy osztrák luxus üdülőhely” – hangzott el.

A szakember szerint az árakat jelentősen befolyásolja a bukaresti piac. Elmondta: magyarországi turistákat is szívesen hoznának Erdélybe, akár hétköznapokra, de a szállásadók többsége nem hajlandó engedni az árakból. „Azt mondják, a hétvége így is kihozza. Így azonban nem tudunk Szlovákiával vagy Szlovéniával versenyképes ajánlatokat felmutatni” – jegyezte meg.

A körutak és történelmi látványosságok továbbra is vonzóak, jellemzően nem nagy csoportok, hanem családok és baráti társaságok érkeznek. Fontos számukra az élmény, az aktív programok és a gasztronómia. Ebben lát hosszú távú lehetőséget a szakember is: 2027-re Hargita megye nyitottan várja Kovászna és Maros megyét a gasztrorégiós kezdeményezéshez, amely új lendületet adhatna a térség turizmusának.