Románia 2022-höz képest, egy helyet rontva a 44. volt 2023-ban az életminőség és a társadalmi jólét tekintetében a vizsgált 170 ország kedden közölt rangsorában. A rangsort a Social Progress Imperative nevű nemzetközi nonprofit szervezet állította össze a Deloitte támogatásával.

Románia az életminőség és a társadalmi jólét tekintetében az országok második kategóriájában maradt Argentína, Barbados és Bulgária után. Pontszámuk alapján a vizsgált országokat hat kategóriába osztották. Románia 2022-ben jutott fel a másodikba, írja az Agerpres. 

A nonprofit szervezet tanulmányából kiderül, hogy a társadalmi haladást mérő mutató több mint egy évtizedig tartó folyamatos növekedése után 2023-ban az életminőség és a társadalmi jólét szintje világszerte stagnált, sőt csökkent, és Románia követte a tendenciát.

A kutatás módszertana szerint a Social Progress Imperative három szempontból vizsgálta meg a 170 országot az úgynevezett Társadalmi Haladás Index kiszámításához. Pontozták egytől százig terjedő skálán az alapvető szükségletek kielégíthetőségét, azaz az élelemhez, alapvető egészségügyi ellátáshoz, ivóvízhez és csatornázáshoz, köztisztasági szolgáltatásokhoz, lakhatáshoz és biztonsághoz való hozzáférést.

A jólétet az oktatáshoz, a tájékoztatáshoz és információhoz való hozzáférés, a jó egészségi állapot és a környezet minősége alapján értékelték. Emellett pontozták a vizsgált ország polgárainak lehetőségeit az emberi jogok, az egyéni szabadságjogok, a választás szabadsága, a társadalmi felzárkóztatás és a felsőoktatáshoz való hozzáférés alapján. Az országokat a kapott pontszám alapján hat kategóriára osztva rangsorolták.

Románia 2023-ban a 46. volt a rangsorban az alapvető szükségletek kielégíthetősége terén, a 49. a jólét és a 46. a lehetőségek szempontjából. A legjobb pozíciót, a 28. helyet az ország az élelemhez és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, illetve a lakhatás (43.), a személyes biztonság (45.), valamint az információk és távközlés (46.) terén érte el. A leggyengébben Románia a társadalmi felzárkóztatás (71.), illetve az ivóvízhez és csatornázáshoz való hozzáférés (67.) terén teljesített.

A világrangsort Dánia vezeti, 90,38 ponttal, a második Norvégia, a harmadik Finnország. Az utolsó három helyre Csád, a Közép-Afrikai Köztársaság és Dél-Szudán került. Az EU összes tagállama az első két kategóriába került.

A közép- és kelet-európai országok közül Észtország (18.) érte el a legjobb helyezést. A balti államot követi Csehország (19.), Szlovénia (20.), Litvánia (31.), Lettország (32.), Horvátország (33.), Szlovákia (35.), Lengyelország (36.), Magyarország (40.), Bulgária (43.) és Románia (44.).