Az Európai Unióban Románia fordítja a legkevesebb pénzt kutatásra, mindössze 17,6 euró jutott tavaly erre a célra, egy lakosra számolva. Az egyetemek hatalmas erőfeszítéseket tesznek, hogy külső forrásokat mozgósítsanak, mégis az ország egyre inkább kiszorul a tudományos kutatási eredményekre fókuszáló nemzetközi rangsorokból, szögezte le a Maszol megkeresésére Markó Bálint, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektorhelyettese.

Az Eurostat augusztusban közzétett adatai szerint az uniós kormányok 2022-ben 5 százalékkal növelték a kutatásra és fejlesztésre szánt összegeket. Tavaly az Európai Unióban erre a célra szánt kormányzati költségvetési előirányzatok összesen 117 368 millió eurót tettek ki, ami a bruttó hazai termék (GDP) 0,74 százalékának felel meg. Ez a 2021-ben elkülönített 111 393 millió euróhoz képest 5,4 százalékos, 2012-ös 78 656 millió euróhoz képest pedig 49,2 százalékos növekedést jelent.

Tavaly ezen a téren az uniós átlag 262,7 euró volt egy lakosra számolva. A legmagasabb összegeket Luxemburgban (661,6 EUR/fő), majd Dániában (529,1 EUR) és Németországban (517,6 EUR) különítik el kutatásra és fejlesztésre. Románia a rangsor végén kullog, mindössze 17,6 euróval egy főre számolva, a szintén a lista végén álló Bulgáriában is tíz euróval nagyobb ez az összeg, 27,3 euró, míg Lettországban 49,6 euró, pedig a balti állam sem bőkezű ezen a téren.

Országosan egyre kevésbé találnak a diákok kutatásalapú oktatási környezetet

Ha megvizsgáljuk az Európai Uniós helyzetképet, sőt a társult államok- Izland, Norvégia- költségvetését, azt látjuk, hogy Románia fordítja a legkevesebb forrást kutatásfejlesztésre, állapította meg Markó Bálint. Hozzátette, az ország egyetemei hatalmas erőfeszítéseket tesznek, hogy fenntartsák a kutatást, próbálnak minél több külső forrást mozgósítani erre a célra, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) is így tudott bennmaradni a nemzetközi rangsorokban.

Általában a hazai felsőoktatás szempontjából nyilván problémát jelent, hogy amikor a diák bekerül az egyetemre, egyre kevésbé talál kutatásalapú oktatási környezet, vagyis olyant, ahol a tudást kutatási háttérrel generálják. A BBTE mindent megtesz, hogy a finanszírozást pótolja, ám országos merítésben nézve, ez forráshiány egyik következménye.

Szegénységi bizonyítvány az országnak

A szegényes finanszírozás áll annak is a hátterében, hogy egyetlen romániai egyetem sem szerepel idén azon a nemzetközi ranglistán, amelyet a Sanghaj Ranking Consultancy állít össze 2003 óta a világ legjobb felsőoktatási intézményeiről. Alapvetően a sanghaji rangsor egyike csupán a mintegy tíz, nemzetközileg elismert rangsornak, a többiben szerepel a BBTE, és változó számban más hazai egyetemek is.

A sanghaji listán 2020 és 2022 között, már csak a kolozsvári egyetemet jegyezték a a legjobb ezer tanintézmény között. Markó Bálint hangsúlyozta, a hazai hatóságok már akkor meg kellett volna kongassák a vészharangot, hiszen egyértelműen látszott, baj van, ha egy Románia méretű uniós ország egyetlen egyetemmel képviselteti magát egy olyan rangsorban, melyben a körülötte levő országok három-négy, vagy akár több felsőoktatási intézménnyel szerepelnek. Az elmúlt években azonban semmilyen előrelépés nem történt, sőt a helyzet romlott, hiszen 2023-ban már a kolozsvári is egyetem is kiszorult a rangsorból, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy ország egyáltalán nem képviselteti magát. Közben minden más közép- és kelet-európai ország legalább egy egyetemmel rajta van a 2023-as ranglistán. Lengyelország 9, Csehország 6, Magyarország 4, Szerbia pedig 2 tanintézettel szerepel a top 1000-ben, ugyanakkor Horvátország, Észtország, Litvánia, Szlovákia és Szlovénia egy-egy egyeteme is bekerült.

Ez a rangsor elsődlegesen tudományos kutatási eredményekre fókuszál, az a tény, hogy Románia ebből kimaradt, világosan jelzi, hogy elégtelen a kutatás finanszírozása, ezekben a rangsorokban csak úgy lehet megmaradni, ha a megfelelő forrásokat országosan hozzárendelik, szögezte le Markó Bálint. Hangsúlyozta, a BBTE az elmúlt években is hatalmas erőfeszítéssel tartotta meg a pozícióját, olyan körülmények között, hogy országos szinten erre nem álltak rendelkezésére megfelelő keretek. A hazai egyetemeken csak úgy működik ez a terület, hogy próbálnak minél több, az országon kívüli forrást behozni. A BBTE korábban közleményében úgy fogalmazott, hogy elhibázott döntések következtében alakult ki ez a helyzet, a kolozsvári egyetem semmilyen támogatást nem kapott, hogy bennmaradhasson a világranglistán. A felsőoktatási rendszerben még az 1948-ban megalapozott szerkezet maradt fenn, ha a hiányosságokat időben orvosolja az orság, legalább három egyeteme szerepelhetne a legjobb ezret listázó rangsorban.