Az egyetemi éveket is figyelembe veszik a nyugdíj kiszámításakor, ám nem sokat hoznak a konyhára. Ezek a tanulmányi évek nem számítanak járulékfizetési időszaknak, és nem egészíthetik ki a törvény által előírt 15 éves minimális szolgálati időt. 

Havonta néhány tíz lej pluszt jelentenek a nyugdíjba az egyetemi évek. A nappali tagozaton végzett és diplomával lezárt egyetemi tanulmányok a hozzájárulási időszak kiegészítő periódusainak minősülnek.

Minden egyes egyetemi évért jelenleg körülbelül egynegyed pont jár, ami a 2026-os referenciapont-érték (VPR) mellett egyetemi évenként nagyjából havi 20 lejt jelent, számolt utána az Observator. Ez azt jelenti, hogy három év egyetem után körülbelül 60 lejjel, öt év után pedig valahol 100 lej körüli összeggel kaphat többet havonta a nyugdíjas. Ezzel szemben azoknak, akik az egyetem alatt dolgoztak és fizették az adókat, az az időszak már járulékfizetési időszaknak minősül.

A törvény viszont azt is kimondja, hogy akik több ugyanolyan szintű egyetemi képzést végeztek el, csak egyetlen – szabadon választott – képzési időszak elszámolására jogosultak azonos szinten. Azaz: két alapképzésből csak az egyikért járó éveket számolják be, és több mesteri diploma esetén is csak egy választható, hogy beleszámítsák a nyugdíjba.

Kapcsolódó

Segítség a kisnyugdíjasoknak még ebben az évben

Azok a nyugdíjasok, akiknek az összevont havi jövedelme nem haladja meg a 3000 lejt, 2026 decemberében megkaphatják az állam által nyújtott pénzbeli támogatás második részletét.

állami támogatás nyugdíjasok állami segély kisnyugdíjasok