banner_066Zffpe_maszol_6fel_rmdsz-02.png
banner_VnNOCp39_maszol_6fel_rmdsz-01.png

Embert próbáló időszakot élnek át a szociális ellátórendszerben dolgozók

Több sebből is vérzik Maros megyében a szociális problémákkal küszködők ellátása, aminek elsősorban a gondokhoz szabott jogszabályok hiánya, illetve az állami finanszírozás akadozása a magyarázata. Ráadásul a koronavírus-járvány tavalyi megjelenése gyökeresen átalakította a gondozottak amúgy is nehéz életét. Péter Ferenc megyei tanácselnököt, a Maros Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság vezetőjét, Miklea Hajnal-Katalint és a marosvécsi Neuropszichológiai Rehabilitációs Intézet igazgatóját, dr. Pokorny Lászlót kérdeztük.

Néhány napja kerekasztal-beszélgetést hívtak össze a marosvásárhelyi Gecse utcai Református Egyházközösség gyülekezeti házában a helyi civil szervezetek és alapítványok számára.  A beszélgetésen, amelyről mi is beszámoltunk, részt vett Csép Éva Andrea parlamenti képviselő és Makkai Péter János, a munkaügyi és szociális minisztérium államtitkára is, akik a támogatásukról biztosították a jelenlévő szervezeteket. Fotók: CRRN - Brâncovenești - Marosvécsi Neuropszichiátriai Rehabilitációs Központ - Facebook

Miklea Hajnal igazgató a Maszolnak ezzel kapcsolatban megjegyezte, a civil szervezetek fontos szerepet töltenek be a szociális gondokkal küszködők támogatásában, ugyanis olyan szolgáltatásokba segítenek be, valamint olyan új megoldásokat kínálnak, amelyeket az igazgatóság már nem tud, illetve nem bír elvégezni, így egészítve ki az állami szférát.

„Egyenlő partnerek vagyunk, így mi is szeretnénk segíteni, ha másképp nem tudunk, bár módszertanilag” – mondta az igazgató. A Csép Éva Andrea képviselőnek és a munkaügyi államtitkárnak a találkozó elhangzott ígéreteiről elmondta, „ők tudják a szociálpolitikát mozgatni, törvényeket módosítani, hogy azok minél közelebb kerüljenek hozzánk és a civil szervezetekhez, valamint főleg azokhoz, akikért mi dolgozunk”.

A kormány helyett a megyei tanács segít

Miklea Hajnal-Katalin elmondta, az általa vezetett intézmény folyamatos forráshiánnyal küszködik, a Maros megyei önkormányzat próbál számukra költségvetés-kiegészítést kijárni Bukarestben. Ezt megerősítette a Maszolnak Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke is. Portálunknak elmondta, hogy évek óta szembesülnek azzal a problémával, hogy a kormányok nem biztosítanak elegendő összeget a megyei szociális igazgatóságok működésére.

„Törvény szerint az ellátórendszer működését 90 százalékban állami költségvetésből kell finanszírozni, a fennmaradó 10 százalék terheli csak a megyei költségvetést. Ezzel szemben az állam helyett évek óta több tízmillió lejjel vagyunk kénytelek támogatni az igazgatóság működését, hiszen pótolhatatlan és nélkülözhetetlen a tevékenységük, nem lenne szabad egyetlen percig sem bizonytalanságban tartani az ott dolgozókat, és az ellátottakat” – mutatott rá a megyei tanács elnöke.  

Megoldásként olyan törvénytervezetet javasol, amely a hasonló intézményeknek meghatározott, éves költségvetést garantálna, és biztosítaná az akadálytalan működésüket, mindez pedig a megyei önkormányzat számára is jelentősen hozzájárulna az éves tervezhetőséghez és a stabilitáshoz – jegyezte meg Péter Ferenc.

A járványhelyzet sok gondot okozott

Miklea Hajnal-Katalin a tavalyi járványhelyzet által átírt mindennapok problémáiról elmondta, sokan nem tudják, illetve megfeledkeznek arról, hogy milyen nehézségekkel küzdött 2020-ban az intézmény. "Mindenki figyelme az egészségügyben dolgozókra és a koronavírusos betegekre irányult, de mellettük szorosan mi is ott voltunk” – idézte fel az igazgató, hozzátéve, a korlátozások mellett sem függesztették fel egyetlen szolgáltatásukat, tevékenységüket sem.

final de tură - se așteaptă mașina spre casa de carantină / műszak vége - indulás a karantén szállásra...

Közzétette: CRRN - Brâncovenești - Marosvécsi Neuropszichiátriai Rehabilitációs Központ – 2020. április 11., szombat

A szükségállapot idején embert próbáló időszakot éltek át, amikor egyes dolgozók péntek este tudták meg, hogy másnap két hétre csomagolnak, ugyanis be kellett vonulniuk a szociális intézményekbe (például az idősotthonokba), mások pedig otthoni elkülönülésbe kerültek. Mindez három váltásban történt, és amellett, hogy nagyon nehéz volt lelkileg, megterhelte az amúgy is szűkös költségvetésüket a védőfelszerelések beszerzése – részletezte.

A szociális és gyermekvédelmi igazgatóság több mint ezer felnőtt fogyatékkal élőt, több mint 600 bentlakó gyereket és több mint 400 hivatásos nevelőszülőkhöz rendelt gyereket tart számon, így nem kevés maszkra, fertőtlenítőszerre és védőruhára volt szükség.

Hogyan tovább?

„Azt szoktam mondani, hogy a következő év legalább olyan legyen, mint a múlt év. De ez nem olyan év, amit a tavalyihoz szeretnék viszonyítani” – mondta az igazgató az idei tervekről. Hozzátette, pozitívabban indították ezt az évet, ugyanis az oltásnak köszönhetően sikerült megfékezniük a vírus terjedését az intézményeken belül.

„Van olyan központunk, ahol a bentlakóknak több mint 95 százalékát sikerült beoltani már a második dózis vakcinával is” – magyarázta, megjegyezve, hogy azért nem bízzák el magukat, az óvintézkedéseket továbbra is betartják és betartatják. 

A költségvetés adta lehetőségek szerint szeretnék tevékenységüket folytatni és szolgáltatásaikat bővíteni. A jövőbeli megvalósításokról elmondta, többek között a hivatásos nevelőszülői hálózat bővítési projektjén dolgoznak, illetve a családon belüli erőszak áldozatai számára létrehozott lakóotthonokat szeretnék bővíteni.

Tervben van továbbá a Segesvári Neuropszichológiai Speciális Gyerekotthon felszámolása és családi házakká való átalakítása európai uniós finanszírozásból. Ezek mellett kisebb projektekben is partnerek, mint például a Marosvásárhelyen, március 22. és április 16. között zajló Mondj nemet a koldulásra! című kezdeményezésben, illetve a Prima Cameră (Előszoba – szabad fordítás) projektben, amely a 18 évet betöltött, gyerekvédelmi rendszerből kikerült fiatal felnőttek számára biztosít tanácsadást, fejlesztést és lakhatást.

„Ez fontos, eddig hiányzó rész a szolgáltatások sorából, amellyel a gyerekkor és a felnőttkor között tátongó mély szakadék áthidalásán szeretnénk segíteni” – fűzte hozzá az igazgató.

Keserédes helyzet Marosvécsen

A felnőttgondozást a 2018-ban hozott 69-es sürgősségi kormányrendelet jelentős mértékben érintette, mert 50 főre korlátozta a központok maximális befogadóképességét. Maros megyében tíz intézet van, amelyek felnőtt fogyatékkal élőket ápolnak és gondoznak, ezek közül hat meghaladja az 50 főt, négy pedig 50 fő alatt van. "Ezeket kell újraszerveznünk. Reményeink szerint az év végére sikerül még két intézetet átalakítanunk, így már csak három átszervezése marad” – fejtette ki Miklea Hajnal-Katalin.

A marosvécsi Neuropszichológiai Rehabilitációs Intézet igazgatója, dr. Pokorny László megkeresésünkre elmondta, náluk már megpróbálták alkalmazni az „abszurd” 69-es kormányrendeletet: öt négycsillagos szállodát idéző pavilon áll 250 ember rendelkezésére, öt vezetőséggel, könyvelőséggel, beszerzéssel. A kormányrendelet nyomán tízfős védett otthonokat kell létesíteniük, de – és itt van a 22-es csapdája – olyan házhoz kötött ezeknek az építésük, amelynek nappali központnak kell lennie.Az épületek megfelelőek lennének, ha a jogszabály a valósághoz igazodna

„Ilyent nem találunk sehol, itt a zsákutca” – fejtette ki Pokorny László. A bürokrácia azonban köti a kezüket, ha ugyanis nem teljesülnek a feltételek, büntetésre számíthatnak: az amúgy is szűkös költségvetés 25 százalékos megvonásával. „Takaréklángon égünk több évtizede tulajdonképpen, csak remélni tudjuk, hogy tekintettel a tavalyi évre, elengedik a büntetéseket” – mondta az intézet igazgatója.

Az idei tervekről kijelentte: „tavaly egy lejünk sem volt javításokra, és beruházásokra sem, és ahol 280 szellemileg sérült ember él, ott még az állandónak gondolt dolgok is fogyóeszközök”, így – a költségvetés függvényében – új napelemek felszerelése, a 31 éves kisbusz lecserélése, illetve a védett otthonok felépítése szerepel a megvalósítandók listáján. Az intézet jelenleg is működik, a betegek 99 százaléka már mind a két oltást megkapta, a személyzetnek pedig 65 százaléka oltott, így már kisebb lazítások is alkalmazhatóak.

Kapcsolódók

Kimaradt?