Elrettentheti az áldozat megkörnyékezésétől az elkövetőt az elektronikus „karperec”
Elektronikus nyomkövetővel szorítanák vissza családon belüli erőszak esetén a távoltartási parancsok megszegését. Ennek lényege, hogy követhetik, a felügyelt személy merre jár, és a megfigyelő rendszer azonnal értesítést küld a hatóságoknak, ha az agresszor az áldozat közelébe próbál férkőzni. A törvénymódosítás áldozatvédelmi szempontból üdvözlendő, de a kivitelezés nem mindegy. Csép Andrea parlamenti képviselőt és László Éva pszichológust, egyetemi oktatót kérdeztük.
Egyhangúlag fogadta el a képviselőház néhány héttel ezelőtt az elektronikus nyomkövető „karperec” használatára vonatkozó jogszabálytervezetet. A projekt célja olyan infrastruktúra létrehozása, amely mobil vagy rögzített eszközök segítségével lehetővé teszi az elektronikus nyomon követést a bírósági és végrehajtási büntetőeljárásokban, illetve lehetővé teszi a folyamatban részt vevő hatóságok felelősségének meghatározását.
Kapcsolódó
A jogszabály létrehozza az elektronikus megfigyelő rendszert (SIME), szabályozza működését, az elektronikus megfigyelő eszközök használatát, a riasztások esetén való fellépést, valamint a rendszeren belüli adatvédelmi intézkedéseket. A mobil elektronikus megfigyelő eszközt a felügyelt személyek bokájára szerelik fel, vagy ha ez valamiért nem lehetséges, akkor a karjára.
A rendszer előzetes letartóztatás esetén is használható lesz, de a legnagyobb hozadéka a családon belüli erőszak terén lesz. A távoltartási rendelet kibocsátásakor a bíró dönthet úgy, hogy elektronikus nyomkövetővel fogják ellenőrizni ennek betartását, és mind az elkövetőt, mind az áldozatot ellátják ilyen eszközzel. A két „karperecet” összehangolják, és amennyiben a megfigyelt személy az áldozat közelében jár, azonnal jelzést küld a rendszer az 112-nek, és a hatóságok meggátolják, hogy az áldozatnak baja essen.
A törvénymódosításról a képviselőházban tartottak végszavazást, következő lépésként az államelnöknek kell kihirdetnie. A rendszer működéséhez szükséges informatikai hátteret 2022 márciusáig kell kidolgozni, és egészen 2025 végéig tarthat a próbaüzemmód időszaka.
„Életeket lehet menteni”
Biztonságban tudni az áldozatot és elijeszteni a bántalmazót a távoltartási parancs megszegésétől – összegezte a törvénymódosítás célját Csép Andrea parlamenti képviselő. Kiemelte, információi szerint a tavaly kibocsátott ötezer távoltartási rendelet csaknem felét, 40 százalékát megszegték, ami arra mutat rá, hogy az agresszorok nem félnek a távoltartási parancs megszegésének következményétől, holott a jelenlegi jogszabályok szerint is egy hónaptól egy évig terjedő börtönbüntetéssel sújthatóak, ha az áldozat közelébe próbálnak férkőzni.
Sajnos sok esetben halálos kimenetele is van a parancs megszegésének, ezért Csép Andrea szerint nem túlzás azt mondani, hogy a nyomkövető rendszer bevezetésével életeket lehet menteni. A politikus szerint a legfontosabb a keretet és annak lehetőségét megadni, hogy elektronikus „karperecekkel” is ellenőrizni lehessen a távoltartási parancs betartását, az ezt szolgáló információs rendszer és egyéb részletek kidolgozása ez után következik. Megemlítette, olyan elképzelés is van, hogy az áldozat nyomkövető eszköze sokkal diszkrétebb legyen: például táskában hordozható, csipszerű.
Vitathatatlan bizonyíték lehet
Nagyon régóta szorgalmazza a szakma a nyomkövető „karperec” bevezetését, hivatalos találkozók keretében erről már 2014-2015-ben is említést tettek, ismertette László Éva egyetemi oktató, pszichológus, a BBTE Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézetének igazgatója, az Artemis – Nők az Erőszak Ellen Egyesület egyik alapítója. Jó kezdeményezésnek tartja, ami remélhetőleg, nagy mértékben növeli a távoltartási végzések betartását.
A szakértő elmondta, hogy ez a rendszer amellett, hogy növeli az áldozatok biztonságát, jelentős hozadéka az is, hogy az elkövető digitális nyomkövetése „vitathatatlan” bizonyítékként szolgál. „Jelenleg, ha valaki megszegi a távoltartási parancsot, a sértett fél az, akinek ezt bizonyítania kell. Gyorsan kell jelentenie, és gyakran előfordul, hogy mire kiér a rendőr a helyszínre, az elkövető már eltűnik, így nem tudják bizonyítani, hogy megszegte a távoltartási parancsot. A nyomkövető rendszer leveszi ezt a terhet az áldozatok válláról”
– fogalmazott László Éva.
Továbbá úgy látja, az elkövetők irányába is erős jelzés, a nyomkövető rendszer hangsúlyozza a távoltartási parancs komolyságát, mert tapasztalata szerint sokan közülük még mindig felvállról veszik a rendelkezést. Bár a törvényben most is benne van, hogy a távoltartási parancs megszegése bűncselekmény, nem mindig jár felelősségre vonással – így az elkövető többször is megkörnyékezi az áldozatot, és egyre bátrabb lesz, mert látja, tettének nincs következménye, hangsúlyozta.
Sok még a kiaknázatlan lehetőség
Az egyetemi oktató fontosnak tartja, hogy a hatóságok flexibilitást tanúsítsanak az ügyben, lehessen majd gyorsan korrigálni, ha látják, hogy a gyakorlatban valami nem működik.
„Általában hiányolom, hogy nincsen visszacsatolás. Például nem nézzük meg, hogy a kockázatfelmérő eszközök (kérdőív, amely alapján a rendőr felméri, veszélyben van-e az áldozat, és dönt az ideiglenes távoltartási parancs kiállításáról – szerk. megj.) hogyan működnek. Úgy érzem, egy kicsit magukra vannak hagyva a rendőrök, és azt a visszajelzést kapom terepről is, hogy nem igazán vannak felkészítve arra, hogy ezeket az eszközöket hogyan kell használni. Emiatt lehet egy csomó gyakorlati dadogás, és remélem, hogy ezúttal az adminisztratív, procedurális eljárások nem lesznek annyira merevek, hogy ne lehessen korrigálni, ha valami nem működik vagy nem működik elég jól” – magyarázta László Éva.
A technikai feltételek mellett a hatóságokat is kellően fel kell készíteni arra, hogyan járjanak el ilyen esetekben, tette hozzá. László Éva keserű szájízzel megjegyezte: a családon belüli erőszak visszaszorítását célzó, 2018-as törvényben még sok a kiaknázatlan lehetőség.
„Ismereteim szerint például nem volt egy komoly értesítés a családorvosok irányába, hogy nekik kötelességük bejegyezni a páciensek kórlapjába az erőszakra utaló gyanújeleket. Az orvosnak nincs jelentéskötelezettsége, de lejegyzi, ha bármi jelét látja az erőszaknak, például zúzódásokat lát a betegen vagy bármi olyan sérülést, ami alapján bántalmazásra gyanakszik, és ezeket az információkat ki lehet kérni egy esetleges feljelentéskor” – fogalmazott a szakember.
CSAK SAJÁT
.jpg)
