Úgy tűnik, sikerül végre rendet tenni, a sepsiszentgyörgyi kultúrpalota használati joga körüli zűrzavarban. Évek óta zajlik ugyanis a hercehurca, hogy kinek a tulajdonában van a kultúrpalotaként emlegetett Szakszervezetek Művelődési Háza. Antal Árpád polgármester csütörtöki sajtótájékoztatón újságírói kérdésre arról számolt be, körvonalazódik a megoldás.

Az évek során a gazdátlan épület lerobbant, számos alkalommal kifosztották, a nyílászárókat betörték, nyilvános vécévé züllesztették. Az önkormányzat azóta harcol a tulajdonjogért, hogy tudja felújítani és a kultúra szolgálatába állítani, mindeddig eredménytelenül. A probléma az volt, nem sikerült tisztázni, ki rendelkezik az épület használati jogával, mert a rendszerváltás előtt a kommunista szakszervezet kezelésében volt, ám ennek nem egyértelmű a jogutódja.

Sok úton elindultak, hogy megszerezzék a kultúrpalotát, idézte fel Antal Árpád. Legutóbb kormányhatározatot terjesztettek elő, amit a fejlesztési minisztérium útjára is indított, ám a többi érintett szaktárca nem bólintott rá, mert felfedezték, hogy folyamatban van egy per a használati jogért. Hangsúlyozták, amíg nincs végleges ítélet, a kormány nem tud dönteni ebben a kérdésben. Közben, néhány héttel ezelőtt megszületett az alapfokú ítélet, amely kimondja, hogy a kultúrpalota alatti terület a román állam tulajdona, de az épület a szakszervezeteké. „Ez azt jelenti, van gazdája az ingatlannak” – szögezte le a polgármester.

Kifejtette, egy jogi entitás, a Szakszervezetek Művelődési Házának Országos Szövetsége indítványozta a pert, azt állítva, hogy az ingatlan az ő vagyonának része. Azt hozták fel bizonyítékként, hogy az építkezési engedélyt a szakszervezetnek állították ki. A bíróság alapfokon a szakszervezeti szövetségnek adott igazat, ez első látásra úgy tűnik, rossz a városnak, de végül előrelépés lehet, mert ha a végleges ítélet is megerősíti a tulajdonjogot, lesz, akivel tárgyalni az ingatlan további sorsáról. A tulajdonosnak kellett volna vigyáznia az épületre, ha a végleges döntés kimondja, hogy a szakszervezeté, akkor több forgatókönyv is életbe léphet, vázolta a városvezető.

Megoldódhat úgy a romos épület felújítása, hogy a tulajdonos kifizeti az adósságokat, az adóhátralékot, megtartja az ingatlant, befektet, felújítja. Ha nem fizeti ki az adókat, végrehajtják, hivatalosan felértékelik az épületet, és kiderül, hogy mekkora az értéke a tartozáshoz képest. A harmadik változat, hogy megegyeznek egy árban, és az önkormányzat megvásárolja a kultúrpalotát. Természetesen jobb megoldás lett volna, ha a város ingyen megkapja az államtól, de a lényeg, hogy megszerezzék, felújítsák, és bekapcsolják a kulturális körforgásba, mutatott rá Antal Árpád.