Sepsiszentgyörgyön benépesült a piros-fehér-zöld színű szívekkel és kokárdákkal díszített főtér. Az ünnepi megemlékezésen Antal Árpád polgármester tartott beszédet, az anyaország üzenetét Varga Judit, Magyarország igazságügy minisztere adta át.

Délelőtt a város vezetői és iskolák tanulói megkoszorúzták a sepsiszentgyörgyi emlékhelyeket, majd délután a város két széléről, a Szemerja és az Állomás negyedekből indult a lovas, zászlós felvonulás, amelyhez csatlakoztak a városlakók, így sokan érkeztek meg a főtérre. Hagyomány szerint a város vezetői, intézmények, politikai és civil szervezetek képviselői megkoszorúzták az Erzsébet parkban lévő 1848–49-es honvédemlékművet. A főtéri ünnepségen fiatalok és idősek, családok és baráti társaságok magyar és székely zászlókat lengetve gyűltek össze, hogy megéljék a közösségi érzést és tisztelegjenek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hősei előtt.

Szétestek azok az államok, ahol nem tisztelték egymást az emberek!

A világégés utáni békével új államok jöttek létre: Csehszlovákia, Jugoszlávia, a Szovjetunió, Románia, de majdnem az összes szétesett, mert nem tisztelték egymást az ott élő emberek, mondta ünnepi beszédében Antal Árpád. Hozzátette: „Tudom, hogy erős mondat, bajom is lehet belőle, de akkor is ki kell mondani: az, hogy Románia még egyben van, a mi érdemünk is, mert nem akartunk konfliktust, nem akartunk véráldozatot, nem akartunk árva gyerekeket, magukra maradott anyákat”.

Antal Árpád szerint mi nem az ellenségeskedést, hanem a demokratikus utat választottuk, mert a jogérvényesítésnek több eszköze lehet: van, ahol háborúval és konfliktussal próbálják megoldani a kisebbségi kérdést, van ahol a  párbeszédet választják. Ahogyan mi is. Tiszteletet és a minket megillető jogokat várunk el, hangoztatta a polgármester, majd leszögezte: „Mit kaptunk mégis? Dan Tanasăt. Mert lássunk tisztán: ő nemcsak egy rosszindulatú, frusztrált bajkeverő, nemcsak egy megélhetési provokátor, hanem egy láthatatlan rendszer látható arca”. Mint mondta, a magyar nyelv használatáért büntetni, az nem a sokszínűség értékelése, az nem egymás tisztelete, az nem Európa, ahol nem beszélhetsz anyanyelveden, az nem haza.

„Annyi mindennel lehetne ebben az országban foglalkozni, hogy Románia ne az emberkereskedelemben, a kiskorú édesanyák számában vagy a csecsemőhalandóság riasztó mértékében tűnjön ki. De nekik az a legfontosabb, hogy hol szerepel a magyar felirat a színház épületén. Tudom, hogy sokan unják már a zászlócirkuszt és a feliratok körüli hercehurcát. Én is unom. De egy valami biztos: ha ma lemondunk egy zászlóról és holnap egy magyar feliratról, akkor ne lepődjünk meg, ha holnapután csak románul tanulhatnak a gyerekeink az iskolában "- fogalmazott a továbbiakban Antal Árpád. Megígérte, visszaállítják a színház eredeti homlokzatát, a Mikó feliratot, az eredeti Városháza feliratot, mert ez a Főtér a »székely-magyar nemzet főtere«.

Varga Judit: a magyar emberek érdekeit helyezzük előtérbe határon innen és túl

Varga Judit, Magyarország igazságügy minisztere adta át az anyaország üzenetét Sepsiszentgyörgyön. Ünnepi beszédében kifejtette: ma nem csupán emlékezünk, hanem feltöltődünk nemzeti büszkeséggel és megerősítjük nemzetünk ellenálló képességét. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc után sok víz lefolyt a Dunán és az Olton, azóta sok minden megváltozott vagy átalakulóban van, mondta Varga Judit, aki szerint feltűntek olyan jelenségek, amiknek kötelességünk megálljt parancsolni.

„Európa ma a vélemény hegemóniáját építi. Európa ma nem a sokféleségben, hanem az igazodásban és az öncenzúrában egyesül. Az egység a sokféleségben jelszó már nem érvényesül”, állapította meg Varga Judit, aki szerint mi magyarok a szabadság és pluralizmus pártján állunk. Elfogadjuk a világnézetek, érdekek és álláspontok sokféleségét és magától értetődőnek tartjuk, hogy elmondhassuk és képviseljük a sajátunkat. Európai Unió jövője attól függ, képes lesz-e hidat építeni azok között akik eltérően gondolkodnak Európáról és a világról.

„Nemet mondunk az Európai birodalomra és olyan unióban hiszünk, amely egyenrangú nemzetek önkéntes együttműködésén alapul, amely tiszteletbe tartja a tagok méltóságát és erejét a szabad nemzetek, szabad versenyéből meríti”, mondta sepsiszentgyörgyi, ünnepi beszédében Varga Judit, aki szerint a ‘48-as hősök által kivívott és általunk őrzött szabadság erőt ad ahhoz, hogy mindenkor a magyar emberek érdekeit helyezzük előtérbe, határon innen és túl. Legyen béke, szabadság és egyetértés”, zárta beszédét Varga Judit.

A sepsiszentgyörgyi ünneplő közösséget Adorjáni Dezső Zoltán, a Romániai Evangélikus–Lutheránus Egyház püspöke áldotta meg. A főtéri színpadon a Mikes Kelemen Líceum, a Plugor Sándor Művészeti Líceum, a Református Kollégium, a Székely Mikó Kollégium diákjai, valamint a rétyi Kováts András Ifjúsági fúvószenekar, az Egyesített Kórus és a Kincskeresők Néptáncegyüttes adtak ünnepi műsort. Sepsiszentgyörgyön a március 15-i ünnepség a magyar és székely himnuszok eléneklésével ért véget.

Március 15-én, este 7 órától a sepsiszentgyörgyi Classical Singers Symphonic lépett fel a Tamási Áron Színház nagytermében, majd március 16-án, csütörtök este ugyancsak a színházban a frissen megalakult Székelyföldi Nagyprodukció Társulat Rabok legyünk, vagy szabadok című koncertjét hallgathatja a közönség.