Elnökjelöltek lájkversenye: esélylatolgatás a trendek figyelembevételével
Lájkversenyt indítottunk az elnökjelöltek számára. A kampányidőszak háromnegyede már lejárt, az államelnök-jelöltek ráfordultak a célegyenesre. Még egy hetük van meggyőzni az állampolgárokat, hogy rájuk adják a voksukat. A mostani elemzésünkben a három hét adatai alapján vizsgáljuk meg, hogy milyen trendek rajzolódnak ki. Ezek alapján egy előzetes esélylatolgatást végzünk, felhívva a figyelmet ennek korlátaira is.
Jövő vasárnap, május 4-én az urnákhoz járul az ország, hogy eldöntse, ki lesz az a jelölt, aki az ország államfője lesz. Mivel a szociológiai felmérések és a fogadóirodák tétjei alapján is úgy tűnik, hogy ez az első fordulóban nem fog eldőlni, mert nem valószínű, hogy bármelyik jelölt megszerezné a szavazatok több mint felét, ezért május 18-án az első két legtöbb szavazatot elérő jelölt küzd meg egymással az első helyért. Hacsak nem érvénytelenítik a választás első fordulóját, ahogyan az a 2024. novemberi választások esetében történt. Bár erre vélhetően kisebb az esély, hisz ez súlyos csapást mérne az ország demokratikus berendezkedésére, az amúgy is széttört állampolgári bizalom megrendülhetne nemcsak a választási folyamatban, hanem az ország intézményeiben is, miközben az ország hírneve és megítélése nemzetközi szinten is jelentős károkat szenvedne. Ugyanakkor az elmúlt félév figyelembevételével nem lehet kizárni egy hasonló lehetőséget sem…
Mivel április 4-étől, péntektől május 3-áig, szombatig tart a kampányidőszak, ezért ebben a periódusban minden pénteken összegyűjtjük az előző heti adatokat (péntektől csütörtökig), azokat feldolgozzuk, elemezzük és szombatonként tesszük közzé az adott hét államelnök-jelöltjei lájkversenyének eredményeit. Mostani írásunkban az április 18. és 24. közötti bejegyzéseket vizsgáljuk.
Változóban a posztolási kedv
A jelöltek követői számán túl, ami alapvetően meghatározza, hogy első körben hány potenciális követő számára dobhatja fel az algoritmus egy-egy jelölt bejegyzéseit, a posztok száma az egyik mérvadó mutató, mivel minél több bejegyzést tesznek közzé az államelnök-jelöltek, annál több lehetőséget biztosítanak a felhasználóknak az elköteleződésre, és annál nagyobb teret kapnak a közbeszéd tematizálására. Az első két hétben a sorrend változatlan volt, a harmadik hétre viszont jelentősebb átrendeződés figyelhető meg. Az első két hétben a következő volt a sorrend, a legtöbbet posztolótól a legkevesebbet posztoló jelölt irányába halad a névsor: Victor Ponta, Elena Lasconi, Crin Antonescu, Nicușor Dan, Lavinia Sandru, Cristian Terheș, George Simion (hogy miért nem az összes jelölt szerepel a kutatásban, arról a sorozat első részében találnak részleteket.
A harmadik héten Elena Lasconi a második helyről a negyedik helyre csúszott, Nicușor Dan pedig a negyedik helyről a sor végére került, a bukaresti polgármester a mezőnyről eddig jelentősen leszakadó, a legkevesebbet posztoló George Simionnál is kevesebb bejegyzést tett közzé a héten. Crin Antonescu így a mindig legtöbbet posztoló Victor Ponta mögött a második helyen van (harmadik helyről indult, előző héten viszont fej-fej mellett voltak Lasconival). Jelentősen növelte bejegyzései számát Cristian Terheș, így az utolsó előtti helyről feltornázta magát a harmadik helyre, ugyanakkor a többi mutató miatt nem számolunk vele a komoly esélyesek között.
Lavinia Sandru helyezése nem változott, de ő sem valószínű, hogy bejuthat a második fordulóba. Bár Ponta a legszorgalmasabb tartalomgyártó a kampányban, az előző héthez képest azért ő is visszavett a bejegyzései számából, 17 bejegyzéssel kevesebbet tett közzé, mint a kampány második hetében.
Bár most nem az utolsó, hanem az utolsó előtti helyről indult George Simion a posztok száma tekintetében, az összes interakciót figyelembe véve (lájkok, kommentek, megosztások) átvette a vezetést Victor Pontától, vagyis a tíz bejegyzése összességében több interakcióra sarkallta a felhasználókat, mint Ponta 36 bejegyzése. Nemcsak átvette a vezetést, hanem egyből több mint kétszer annyi reakciót kapott, mint Ponta. Simion az első heti 133 ezer interakciót második héten 316 ezer fölé növelte (a posztjai számát is több mint duplázta ekkor), harmadik héten viszont már szinte 432 ezerre nőtt ez a szám.
Az AUR jelöltjén kívül egyedül Crin Antonescu, a kormánypártok jelöltje tudta növelni az előző héthez képest az összes interakció számát 133 ezerről közel 177 ezerre. Ponta közel 120 ezerrel kevesebb lájkot, megosztás és kommentet kapott, mint előző héten, de ahogy jeleztük, kevesebb bejegyzést is tett közzé. A többi jelölt a harmadik héten kevesebb interakciót váltott ki, mint az első és a második héten. Jelentős visszaesést láthatunk Elena Lasconi esetében, nála több mint harmadával esett vissza az interakciók száma az előző két héthez képest.
Nicușor Dannak volt egy erősebb hete a múlt héten, amit ITT tárgyaltunk részletesebben. Tulajdonképpen két bejegyzése bődületesen sok megosztást kapott (egyenként több mint százezer megosztást), de minden más statisztikája nagyjából konzisztens maradt. Ő maga ezt a sajtóban kibertámadásként értékelte, a Facebookon is közzétett erről egy bejegyzést. Ehhez képest ötödére csökkent az interakciói száma, ami az első heti eredményét is alulmúlja (ebben a tekintetben valóban csökkenés következett be, ami összecseng az általa előrevetített forgatókönyvvel). Ha viszont figyelembe vesszük, hogy jelentősen csökkent a bejegyzései száma is, a bejegyzések által kiváltott átlagos interakció az első héthez képest szinte másfélszeresére nőtt. A teljes kép alapján tehát mégsem csökkent, hanem nőtt a bejegyzései által kiváltott átlagos interakció.
A harmadik hétre úgy tűnik, hogy a verseny kezd kiéleződni, Simion és Antonescu tudta növelni az összes interakció számát, más, potenciálisan befutó jelöltek esetében azonban ez jelentős csökkenésen esett át. Az eddigiek fényében meglátásunk szerint ez egy Simion–Antonescu párharcot vetít előre a második fordulóra. Igaz ugyan, hogy abszolút számban Ponta több interakciót kapott, mint Antonescu, de a jelek szerint ő lejtmenetben van, míg Antonescu számai növekedtek az elmúlt héten.
Ha a bejegyzésekre kapott átlagos interakciót is figyelembe vesszük, akkor a legszembetűnőbb, hogy Simion mennyire jelentős mértékben előzi a többi jelöltet. Az általa közzétett bejegyzések sokszorosan több interakciót váltanak ki átlagosan, mint a többi jelölt tartalmai. Ha Nicușor Dan múlt heti kiugró eredményét anomáliaként kezeljük, akkor a bejegyzésekre kapott átlagos interakciók tekintetében is Antonescu a második, viszont ő a harmadik héten azért tudott emelkedést elérni a számok tekintetében, mert volt egy nem túl jelentős, de észlelhető visszaesése a második héten az első héthez képest.
Victor Ponta bejegyzései átlagosan csökkenő tendenciát mutatnak, hétről hétre kevesebb interakciót sikerült kiváltania átlagosan a bejegyzéseivel. Ezzel szemben viszont meg kell jegyezni, hogy Nicușor Dan esetében a bejegyzéseire kapott átlagos interakciószám az első héthez képest jelentősen növekedett a harmadik hétre. Habár ez valamelyest elmarad az Antonescu számaitól, ez a növekvő tendencia egy George Simion–Nicușor Dan párharc lehetőségét valószínűsíti.
Szóra se méltatjuk a jelölteket?
Bár a posztok statisztikái szerint több mint kétszázezer kommentet fűztek az elmúlt héten a bejegyzésekhez, az adatgyűjtő program ebből mintegy százhatvanezer kommentet tudott összegyűjteni. Ez 6000 A4-es oldalt tesz ki, a szövegkorpusz megközelítőleg másfél millió szóból, közel kilencmillió karakterből áll. Bár ezek nagy számoknak tűnnek, főként, ha az adatot fel is kell valamiként dolgozni, de még így is csak kb. minden két szavazóra jut egy karakternyi hozzászólás a jelöltek Facebook-oldalán. Mondanám, hogy szóra se méltatjuk az elnökjelölteket, de az elmúlt hét Facebook-adatai alapján még egy karakterre se méltatjuk őket: minden választópolgárra kb. fél karakternyi hozzászólás jutott.
Persze világos, hogy ez túlzó megállapítás több szempontból is. Egyrészt a jelöltek nemcsak Facebookon, hanem TikTokon, Instagramon és egyéb közösségi oldalakon is kampányolnak (ha most csak ezekre fókuszálunk), így azokon a felületeken további embereket tudnak megszólítani és akár szóra is bírni őket. Másrészt a kampány nemcsak a jelöltek közösségi oldalán, hanem a pártok felületein, párttagok, más politikusok profiljain, illetve a választópolgárok megosztásai révén sokkal szélesebb körben terjednek.
Harmadrészt, aki közösségi oldalakat kezel, az jól tudja, hogy milyen nehéz az emberekből nagyszámú reakciót kiváltani, vagyis nagyságrendekkel nagyobb (akár 2-3 nagyságrenddel, tehát akár százszoros, vagy ezerszeres) elérés kell egy-egy kommenthez. Ezt saját tapasztalatból is tudjuk, hisz mi sem szólunk hozzá minden látott tartalomhoz – sőt, van, aki jóformán semmihez sem kommentál: jószerivel csak tudomásul veszi a tartalmat, akár örül neki, akár bosszankodik miatta. Negyedrészt sok más, hagyományos felületen és csatornán is kampányolnak a jelöltek, újságokban, tévékben, rádiókban, plakátokon, gyűléseken… Ezek is kellő számú reakciót váltanak ki az emberekből. Ötödrészt sok más felületen, más formában is kifejezhetik az emberek a véleményüket egy-egy bejegyzésről vagy jelöltről. Hatodrészt… nem sorolom tovább: belátható, hogy bármennyire sok(nak is tűnjön) a Facebookról elemzett adat, az még mindig csak egy kis részét tartalmazza a közbeszédnek.
Már a doktori dolgozatom írása közben megfogadtam, hogy kommenteket nem elemzek: egyrészt a nagyságrendjük miatt, másrészt az azokban található megannyi emberi kifordulás miatt, ami roppant nyomasztó lelkileg és szellemileg egyaránt. Ha a kommentek leggyakoribb szavait mégis ábrázoljuk egy szófelhőn, akkor látható, hogy a legtöbb a húsvétra fókuszált, de néhány „nyugodjon békében” az időközben elhunyt pápának is jutott. Persze azért egy jó kis árulózás, hazugságozás, „szégyellje magát” is felfért a leggyakoribb szófordulatok és kifejezések listájára.
Előrejelzés és annak korlátai
A lájkcsászár egyértelműen George Simion, aki jelentősen felülmúlja a többi jelöltet a Facebookon. Igaz, hogy az előző évi novemberi választáson is őt befutó helyre várták, végül mégis az általa megszerzett szavazatok csak a negyedik helyhez voltak elegendőek. Ehhez viszont kellett Călin Georgescu szárnyalása, ami jelentős számú szavazatot vitt el tőle, most viszont egyelőre nem látszik a Facebook-adatokban hasonló „fenyegetés” számára. Az első fordulóban talán Ponta tud magához csábítani nagyobb szavazóbázist a szélsőséges jelölttől, de egyelőre úgy véljük, hogy a közösségi oldal adatai alapján George Simion mindenképp befutó lesz az első fordulóban.
A kérdés, hogy ki lesz a második fordulóban a kihívója. Az elmúlt hetek adatai alapján Victor Ponta rendelkezik abszolút számban mérve jelentős interakcióval, ami egy Simion–Ponta párharcot vetít előre. Ugyanakkor, ha a trendeket is figyelembe vesszük, akkor Ponta veszít a számaiból, főleg a bejegyzései által kiváltott átlagos interakció tekintetében, míg Nicușor Dan bejegyzései ebben növekvő tendenciát mutatnak (a múlt heti kiugró eredményét leszámítva is). Eszerint egy Simion–Dan második forduló sem zárható ki. Mindazonáltal a teljes képet figyelembe véve mégis egy Simion–Antonescu mérkőzést tartunk a legvalószínűbbnek az eddigi adatok alapján. Az interakciók abszolút értékben mért növekvő számainak köszönhetően megközelítette a csökkenő tendenciát mutató Pontát, miközben a bejegyzések összesített és átlagos interakciószámában is előzi a bukaresti polgármestert. A Facebook-adatokból kiindulva Elena Lasconi meglátásunk szerint kisebb eséllyel rendelkezik, hogy a második fordulóba jusson, mint az imént sorolt jelöltek. A fentiek fényében szoros versenyben a második helyért, de egy Simion–Antonescu párharcra tennénk a legnagyobb tétet.
Az államelnök-jelöltek Facebook-oldalának az elemzése fontos adalékokkal szolgálhat az esélylatolgatáshoz, mindazonáltal látni kell az ebben rejlő korlátokat is. A Călin Georgescu TikTokon való felemelkedése miatt mindenképp nagyobb figyelmet kell fordítani a közösségi oldalakra, mert az előző választás egyértelműen a szociológiai felmérések, a fogadóirodák, de még az exit pollok jelentős pontatlanságaira is rávilágított. Semmiképp sem állítjuk, hogy a Facebook-lájkok pontosabb előrejelzést adnak a többi módszerhez képest, inkább árnyalják, kiegészítik azokat, s talán segítenek kiszűrni, kiszúrni a Călin Georgescuhoz hasonló üstökös(ök) megjelenését.
A jelöltek hivatalos oldalainak az elemzése további torzítási lehetőséget rejt magában. Egyrészt nem minden jelölt Facebook-oldalát sikerül elemezni az első részben bemutatott indokok miatt (a kimaradók ezért még okozhatnak meglepetéseket). Másrészt az interakciók száma a nagy számok ellenére is jelentősen elmarad az egyes tartalmak nézettségétől: a több tízezres interakcióval rendelkező videók nézettsége például több milliós volt az első héten.
Bár van valamiféle korreláció a tartalmak nézettsége és a kapott interakciók száma között, de ez nem feltétlen lineáris. Simán lehet, hogy egy bejegyzés tízezerrel kevesebb reakciót vált ki, mint egy másik, de egy millióval több emberhez jut el a tartalom. Egy ilyen esetben a plusz egymilliós nézettség meglátásunk szerint a nagy számok törvénye miatt többet nyom a latban, mint a tízezer lájk, komment, megosztás. Harmadrészt a jelöltek tartalmai nem csak a hivatalos Facebook-oldalakon, hanem a pártok többi csatornáin, illetve nem hivatalos, megtévesztő hálózatokon is terjednek a jelöltekkel kapcsolatos tartalmak. Ez csökkentheti az előrejelzés pontosságát.
Egyelőre még a Facebook-adatok alapján sem tekinthető lefutottnak az elnökválasztás első fordulója, annak ellenére sem, hogy azért már jobban kontúrozódnak a körvonalak. A verseny még többesélyes.
(Nyitókép forrása: Agerpres)
CSAK SAJÁT
.jpg)
.jpg)