A közösségi médiát kiáltották ki bűnbaknak a tavaly novemberi államelnök-választás első fordulójának megdöbbentő eredményét követően. A felmérések néhány százalékra mérték Călin Georgescut, így nem meglepő, hogy miután a szavazatok közel 23 százalékával megszerezte az első helyet, mindenki a magyarázatot kereste. Hogy az idei államfőválasztás során ne érhessen ilyen meglepetés, a kampány ideje alatt „lájkversenyt” indítunk. Ki nyerné a választást, ha a Facebook-lájkok jelentenék a szavazatokat? A jelöltek hetente csapnak össze a megmérettetésben.

Módszertan és fogalomtisztázás

Georgescu a TikTokon futott fel, ahol masszív követőtáborra tett szert, de a választásokig a mainstream média számára láthatatlan maradt. Bár a TikTok került a figyelem fókuszába, a legionárius eszmékkel szimpatizáló jelölt a többi közösségi oldalon, így a Facebookon is jelentős követőtáborral rendelkezik. Románia TikTok-nagyhatalomnak számít Európában, a lakosság megközelítőleg felének van TikTok-fiókja. Ugyanakkor a közösségi oldalak versenyét még mindig a Facebook nyeri, ha a felhasználók számát vesszük alapul, ugyanis a lakosság megközelítőleg kétharmada van fent a nagy kék közösségi oldalon. Részben ezért, részben pedig technikai okokból választottuk a mérkőzések „csataterének” a Facebookot.

A közösségi oldalak rendszerint ellenállnak a szisztematikus, automatizált adatgyűjtésnek, az adatvédelmi szabályaik pedig legtöbb esetben tiltják az adatok letöltését. Ugyanakkor, amelyik hozzáférést enged bizonyos feltételek mellett, az is egyre kevesebb adatot oszt meg az érdeklődőkkel. A legnépszerűbb közösségi oldalak közül még mindig a Facebook-adatok a leghozzáférhetőbbek, ezért a tizenegy államelnök-jelölt Facebook-oldalát vizsgáljuk a következő hetekben.

A könnyebb érthetőség kedvéért néhány használt fogalmat is tisztázunk az elején. A „reakció” alatt az összes „lájktípust”, a különböző hangulatjeleket értjük, amibe a tetszik (like) gomb mellett az imádom (love), vicces (haha), hűha (wow), szomorú (sad), dühítő (angry) hangulatjelek is beletartoznak. Ezek mellett az ölelés (care) hangulatjelet is lehet használni a Facebookon, de a platform nem teszi külön hozzáférhetővé ennek a számait, hanem besorolja az egyszerű lájkok közé, ezért ezzel a hangulatjellel nem tudunk külön számolni. Egy bejegyzéshez hozzászólást is lehet írni (comment), illetve meg is lehet osztani (share). A reakciókat, kommenteket és megosztásokat együttesen interakciónak fogjuk nevezni, hogy valamiként megkülönböztethessük a reakcióktól, ami – amint már írtuk – a különböző lájktípusokat foglalja magában.

Követőtábor

Ha a Facebook-követők száma döntené el a választások kimenetelét, akkor győztest is hirdethetnénk, ugyanis az AUR-os George Simion a maga másfél milliós követőtáborával jelentősen ráver a többi jelöltre. Őt csak a függetlenként induló Victor Ponta közelíti meg valamelyest a közel egymilliós követőtáborával. Érdemes megjegyezni, hogy Crin Antonescu, a kormányzó PSD–PNL–RMDSZ-koalíció jelöltje a középmezőny végén kullog a maga ötvenezerhez közelítő követői számával. Utána már csak a leszakadók vannak. A két utolsó jelöltnek annyi követője sincs, mint ahány barátom van a Facebookon. A jelek szerint, ha követőjük nem is, önbizalmuk az van. Na de lássuk a követőtábor alapján felállított rangsort: 

1. George Simion (AUR) – 1,5 millió követő
2. Victor Ponta (független) – 994 ezer követő
3. Cristian Terheș (Román Nemzeti Konzervatív Párt) – 388 ezer követő
4. Nicușor Dan (USR) – 321 ezer követő
5. Elena Lasconi (független) – 187 ezer követő
6. Daniel Funeriu (független) – 53 ezer követő
7. Crin Antonescu (Románia Előre Szövetség) – 35 ezer kedvelés; 48 ezer követő
8. Lavinia Șandru (PUSL) – 25 ezer követő
9. Silviu Predoiu (Nemzeti Akció Ligája Párt) – 956 kedvelés; 2,8 ezer követő
10. Sebastian-Constantin Popescu (Új Románia Párt) – 1,7 ezer követő
11. John-Ion Banu-Muscel (független) – 1,3 ezer követő

A tényleges lájkversenybe végül a tizenegyből csak hét jelölt került be. John-Ion Banu-Muscel és Silviu Predoiu jelölteknek annyira amatőr a Facebookon a jelenléte, hogy még egyedi felhasználónevet sem állítottak be, ami az oldal linkjében is megjelenne a facebook.com után, így ezeket az adatgyűjtő program nem tudja kezelni. Mondjuk a lájkjaik számára rápillantva nem is valószínű, hogy ők lesznek a következő Georgescu. Sebastian-Constantin Popescu esetében szintén olyan az oldalnév formátuma, amit az adatgyűjtő program nem tudott kezelni, ezért ő is kimarad a versenyből. A követői számát tekintve ő sem számíthat számottevő szavazatra. A nagyobb gondot Daniel Funeriu korábbi tanügyminiszter kimaradása jelenti a versenyből, ő ugyanis az 53 ezer követőjével Crin Antonescut is előzi, de mivel személyes Facebook-profilja, nem pedig Facebook-oldala van, így az arról való adatgyűjtést a forma miatt nem engedi a Facebook.

Tematizálás

Egy államelnök-jelölt esetében perdöntő lehet, hogy mennyire képes tematizálni a közbeszédet és azt mennyire tudja az irányítása alatt tartani. A közösségi oldalakon ennek egyik számszerű kifejeződése a megosztott bejegyzések száma: minél több bejegyzése van egy jelöltnek, annál több embert érhet el a különböző témák miatt, és annál több interakciót válthat ki a felhasználókból. Ha ezt vizsgáljuk, egy teljesen más rangsor alakul ki: Victor Ponta vezeti a sort, akit Elena Lasconi és Crin Antonescu követ. Meglepő módon George Simion a sor legvégén kullog a maga négy bejegyzésével.

Ha viszont a bejegyzések hatékonyságát is figyelembe vesszük, vagyis hogy melyikre hány interakció érkezett az elmúlt héten, akkor árnyalódik a kép. Ponta marad az első helyen közel 250 ezer interakcióval, azonban Antonescu feltornázza magát a második helyre, Simion pedig jobbról előzve harmadik helyre fut be a negyedik helyre szorítva Lasconit. Nicușor Dan, Lavinia Sandru és Cristian Terheș zárják a sort.

Könnyen belátható, hogy minél több bejegyzése van valakinek, annál több interakciót kaphat rá, azonban a bejegyzésekre kapott átlagos interakció talán többet elmond arról, hogy egy jelölt mennyire tudja megmozgatni a követőtáborát, mint az interakciók egyszerű összege. Simion utolsóból elsővé válik, ha nemcsak a bejegyzések számát és a rájuk kapott összes interakciót számoljuk ki, hanem a bejegyzésekre kapott átlagos interakciót is. Sokszorosan előzi a többi jelöltet: míg Simion esetében egy bejegyzés átlagosan több mint 30 ezer interakciót vált ki, addig a többiek a 10 ezer átlagos interakciót sem érik el. Ebben a mérkőzésben Ponta a második, Antonescu a harmadik helyre csúszik vissza. Míg az AUR-os jelölt az élre tör, Lasconi hiába osztotta meg a második legtöbb bejegyzést, az ezekre kapott átlagos interakció csak az utolsó helyre elég Nicușor Dan és Cristian Terheș mögött. Lavinia Sandru itt a negyedik helyet csípi el.

Az sem mindegy azonban, hogy melyik jelölt milyen típusú reakciót kap többségében a felhasználók részéről, mert hiába volna nagy a reakciók száma, ha azok nagy része mondjuk dühítő reakció lenne, amit egyik jelölt sem akarhat igazán. Ha a hangulatjelek összes számát nézzük jelöltenként, akkor Ponta vezeti a sort, azonban a lájkok mellett jelentős számú felhasználó gondolta úgy, hogy az általa megosztott tartalom vicces, vagy inkább röhögnek rajta.

Másképpen fest a dolog, hogyha a hangulatjeleket is átlagoljuk a bejegyzésekre, ekkor ugyanis Simion lájkjainak a bejegyzésekre kapott átlagos száma olyan jelentős mértékben kiugrik, hogy ahhoz képest szinte az összes hangulatjel eltörpül mellette. Ha csak a lájkok átlagos számát vesszük alapul, akkor a sorrend így alakul: George Simion – 21 696, Victor Ponta – 4330, Crin Antonescu – 3826, Nicușor Dan – 3145, Lavinia Sandru – 2993, Elena Lasconi – 1749, Cristian Terheș – 410.

A szivecskék terén is verhetetlennek látszik Simion, azonban felzárkózik mögé Lasconi, igaz, egy teljes nagyságrenddel elmaradva Simion átlagos szivecskéinek a számától (vagyis Simion átlagosan tízszer annyi imádom hangulatjelet kap a bejegyzéseire, mint az utána jövő legjobb Lasconi). A sorrend így néz ki: George Simion – 3135, Elena Lasconi – 309, Victor Ponta – 216, Crin Antonescu – 205, Nicușor Dan – 202, Lavinia Sandru – 116, Cristian Terheș – 17.

A tréfa és a röhögés jut eszükbe az embereknek Cristian Terheș bejegyzéseiről, akit Ponta és Simion követ a bejegyzésekre kapott átlagos haha-szám alapján. A sorrend: Cristian Terheș – 550, Victor Ponta – 541, George Simion – 419, Crin Antonescu – 364, Elena Lasconi – 211, Nicușor Dan – 117, Lavinia Sandru – 66. Hogy valamiben Nicușor Dan is az éltre törjön, a hűha-hatását sikerült csúcsra járatnia, bár a bejegyzésenkénti 48 ilyen reakció nem túl nagy teljesítmény. A sorrend itt: Nicușor Dan – 48, Victor Ponta – 29, George Simion – 26, Crin Antonescu – 18, Elena Lasconi – 10, Cristian Terheș – 10, Lavinia Sandru – 8.

A bejegyzéseivel átlagosan a legtöbb szomorúságot szintén a bukaresti polgármester váltja ki a felhasználókból, akit Ponta és Lasconi követ: Nicușor Dan – 125, Victor Ponta – 103, Elena Lasconi – 52, George Simion – 21, Crin Antonescu – 17, Lavinia Sandru – 10, Cristian Terheș – 10. Cristian Terheș bejegyzéseit nemcsak viccesnek találják az emberek, hanem azok váltják ki átlagosan a legtöbb dühöt is a felhasználókból: Cristian Terheș – 752, Crin Antonescu – 471, Victor Ponta – 429, George Simion – 157, Nicușor Dan – 74, Elena Lasconi – 49, Lavinia Sandru – 34.

Felkapott témák

A legtöbb reakciót a hét jelölt által megosztott 113 bejegyzés közül George Simion kampányindító videója kapta, amelyet a kampányidőszak első percében osztottak meg. A videónak 1,3 millió megtekintése van, és közel 62 ezer lájk és egyéb hangulatjel érkezett rá az adatgyűjtésig. Ez két és félszer felülmúlja a második legtöbb reakciót kiváltó bejegyzést, amelyet Crin Antonescu osztott meg. Bár „csak” 24 ezer reakció érkezett a videóra, amelyben Antonescu egykori szövetségesét, Victor Pontát nevezi árulónak, aki nemcsak szövetségeseit, hanem a román embereket is elárulta, amikor román falvakat árasztott el vízzel, de a videó 2,1 millió megtekintésnél jár a kutatás pillanatában. Lájkok és reakciók szempontjából a harmadik helyre futott be Victor Ponta bejegyzése, amelyben vitára hívja ki George Simiont, 3,7 millió megtekintésnél tart már a videó. A negyedik legtöbb reakciót kapó bejegyzést is Ponta osztotta meg, ami az EU-pártiságát hivatott erősíteni és ami 4,4 millió megtekintésnél jár. A reakciók ötös toplistájára még felfért Lavinia Sandru videója, amelyben a speciális nyugdíjak eltörlését sűrgeti. Ez a videó megközelítőleg 20 ezer reakciót és 530 ezer megtekintést kapott.

Ha a bejegyzéseket a hozzáfűzött kommentek száma szerint rangsoroljuk, a legtöbb reakciót kapó öt bejegyzésből négy bekerül az ötös toplistába a kommentek száma szerint is. Valamivel lennebb kerül a speciális nyugdíjak témája, az ötödik legtöbb kommentet kiváltó bejegyzés helyére pedig feljön Victor Ponta magyarázkodása a falvak elárasztásával kapcsolatban.

Ha a megosztások száma szerint állítjuk csökkenő sorrendbe a bejegyzéseket, akkor az első ötből három bejegyzés George Simion bejegyzése volt (ne feledjük, hogy összesen négy bejegyzése volt a vizsgált kampányhétben!) Emellett Antonescu Pontát árulózó videóját és Lavinia Sandru speciális nyugdíjas tartalmát osztották meg a legtöbbször.

Bár a héten nagy port kavart, hogy az USR kihátrált Elena Laconi mögül és Nicușor Dan független jelöltet támogatja, azonban egyetlen jelölt egyetlen bejegyzésével sem került a téma a top öt legtöbbször lájkolt, kommentált vagy megosztott bejegyzések közé.

Mi a tanulság?

Egyelőre az itt bemutatott adatok alapján nem lehet messzemenő következtetést levonni a választás végső kimenetelét illetően, azonban bepillantást nyerhetünk a kampány közösségi médiás bugyraiba. Az adatok szerint úgy tűnik, hogy valamelyest másként tematizálja a kampányt a sajtó (lásd pl. a Lasconi mögül való kihátrálást), és más tartalmak futnak nagyot a közösségi médiában. Van átfedés ezek között, de különbségek is felfedezhetők.

Ha csak a Facebook-népszerűség döntené el a választások kimenetelét, az adatok szerint feltehetően a szélsőjobbos George Simion nyerné a választást. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a novemberi választások esetében is nagy fölénnyel uralta a Facebookot, de amikor ezt voksokra kellett konvertálnia, akkor már sokkal gyengébben teljesített. Az általa elnyert szavazatok száma csak a negyedik helyre volt elég. Victor Ponta szintén jól szerepel a statisztákák szerint, azonban megvan rá az esély, hogy kipöckölte magát az esélyesek közül a falvak elárasztásáról szóló témával. Lasconi hiába teljesít a Facebookon az erős középmezőnyben, ha időközben elvesztette pártja támogatását. Az USR pedig hiába állt be Nicușor Dan mögé, egyelőre ennek a pozitív hatása nem igazán érződik a Facebook-oldalán. Sok szempontból középszerű, sokszor pedig egyenesen a sor végén kullog a statisztikák tekintetében. Egyelőre bár Crin Antonescu elmarad Simion és Ponta Facebook-népszerűsége mögött, de a heti fejlemények tekintetében talán ő a legesélyesebb a Facebook-adatok alapján a második fordulóba kerülni Simionnal, amennyiben Pontát elsodorja az általa okozott áradás.

De ezt finomítjuk a jövő heti elemzésben.