Ki nyerné a választást, ha a Facebook-lájkok számítanának? – tettük fel a kérdést sorozatunk első részében, amelyben az államelnök-jelöltek hetente csapnak össze a kampány végéig. Az eredményeket összevetjük a múlt heti adatokkal. Különös figyelmet fordítunk a jelöltek által kiváltott hangulatjelekre, amelyek lakmuszpapírjai lehetnek a jelöltekkel szemben táplált választói érzelmeknek.

A marketingesek és a politikusok is jól tudják, hogy a lájk önmagában még nem elég: egy marketinges esetében a valódi cél, hogy a lájkolókat rávegye a vásárlásra, a politikus pedig szavazatra váltaná a begyűjtött lájkokat. Sorozatunkban mi mégis a közösségi interakciók alapján igyekszünk felmérni a jelöltek esélyeit. A tavalyi, végül érvénytelenített elnökválasztás első fordulója megmutatta, hogy a hagyományos közvélemény-kutatások, a sajtó és a szélesebb nyilvánosság is milyen jelentős mértékben melléfoghatnak a valódi esélyesek előrejelzésében. A felmérésekben alig mérhető támogatottsággal rendelkező Călin Georgescu a választásokon elért első helyével az ország nagyobbik felét meghökkentve önmagában rácáfolt a statisztika módszereire, legalábbis látszólag mindenképp. A jelek szerint mégsem valami misztikus rezgéssel rezonáltak a választók a szavazófülkében (bár valami hasonló eszmefuttatás beleférne Georgescu világnézetébe és „retorikájába”), hanem a közösségi oldalakon virálissá váló tartalmak alakíthatták a szavazók véleményét és végső döntését. Most pedig ennek a közösségnek a „rezgéseit” próbáljuk kitapintani az államfőjelöltek Facebook-oldalainak az elemzésével. Hogy miért ezt és nem a TikTokot vizsgáljuk, amit bűnbaknak kiáltottak ki a novemberi választás kapcsán, valamint hogy a tizenegy jelöltből miért csak hetet mutatunk be részletesen, arról az előző részben írtunk.

Mivel április 4-től, péntektől május 3-ig, szombatig tart a kampányidőszak, ezért ebben a periódusban minden pénteken összegyűjtjük az előző heti adatokat (péntektől csütörtökig), azokat feldolgozzuk, elemezzük és szombatonként tesszük közzé az adott hét államelnök-jelöltjei lájkversenyének eredményeit. Mostani írásunkban az április 11. és 17. közötti bejegyzéseket vizsgáljuk.

Posztolási verseny

A lájkversenyben erős fegyvertény, hogy valaki minél többször posztol, annál több lehetősége van megszólítani szavazótáborát és új lájkokra, követőkre szert tenni. A képlet egyszerűnek tűnhet: minél több poszt, annál több lájk, annál több szavazat. Persze nem eszik olyan forrón a lájkokból főzött szavazati kását. Ha csak a megosztott bejegyzések száma számítana, akkor a jelöltek választáson való befutási sorrendje nagy pontossággal volna előrejelezhető, ugyanis az első és a második hét adatai is ugyanazt a sorrendet adnák, amelyben Victor Ponta lenne az első befutó és George Simion zárná a sort. A jelek szerint Victor Ponta próbál szökni az élmezőnyből, 5,5 simionnyi poszttal többet tett közzé ezen a héten, vagyis 31-ről 22 plusz bejegyzéssel (Simion 4 bejegyzést tett közzé előző héten: 22:4=5,5) 53-ra növelte heti posztjainak a számát. Ezzel több mint kétszer annyi bejegyzést tett közzé, mint az utána következő Elena Lasconi, aki múlt héten és most is 25 önálló tartalmat közölt Facebookon. Crin Antonescu bronzérmesként előző héten lemaradt volna a második fordulóról, s ha netán mégis ez bizonyulna végül a döntő mutatónak, inkább úgy döntött, hogy 21-ről 25-re növeli a posztjai számát, felzárkózva Lasconi mellé, akivel most fej-fej mellett haladnak. Nicușor Dannak azzal, hogy 17-ről 18-ra növelte a bejegyzései számát, sikerült megőriznie a „stabil” negyedik helyét, de szükség volt erre a plusz bejegyzésre, mert Lavinia Sandru és Cristian Terheș is 17-re növelte a posztjai számát. Bár még mindig jelentősen lemaradva, de több mint megkétszerezve a tartalmait, George Simion 9 poszttal kullog a sor végén.

Ha csak a posztok száma lenne a perdöntő, bizonyára gyorsan megszaladna a jelöltek keze, de nem csak ez számit. Az is fontos szempont, hogy végül hány interakciót – megosztás, komment, reakció: lájk és a többi hangulatjel – sikerül begyűjteni a közzétett tartalmakkal. Ez már jelentős átrendeződést hozott előző héten is, és most sincs ez másként. Múlt héten ebben az összesítésben Simion még csak a harmadik helyre ugrott fel, most viszont megszerezte a második helyet mintegy 15 ezer interakcióval elmaradva Ponta mögött, aki 330 ezerszer késztette megosztásra, lájkra vagy hozzászólásra a felhasználókat.

Halad a kampány, növekszik a nyomás, ami a megszaporodott bejegyzésszámban is megmutatkozott, de az interakciók száma is észrevehetően növekedett. Múlt héten Ponta még kevesebb mint 250 ezer interakciót váltott ki, amihez képest mostanra több mint 30%-kal növelte a kapott interakciók számát (igaz, ennél is jelentősebb mértékben nőtt a posztjai száma). Múlt héten még csak alulról súrolta a második és harmadik helyezett a 150 ezer interakciót, most viszont már azok is szorosan Ponta nyomában vannak 300 ezer körüli interakcióval. Simion tehát a második, ami viszont meglepetés az előző héthez képest, hogy Nicușor Dan az ötödik helyről felugrott a harmadik helyre, szorosan Simion mögé, és negyedik helyre szorította Crin Antonescut és ötödikre Elena Lasconit.

Üstökös vagy szalmaláng?

Nicușor Dan bukaresti polgármester egyik hétről a másikra szinte megnégyszerezte a kiváltott interakciók számát, miközben csak egyetlen poszttal tett közzé többet, mint előző héten. Ez az a jelenség, amire már felkapjuk a fejünket. Előző héten még azt írtuk, hogy az USR hiába állt be mögéje, egyelőre ennek a pozitív hatása nem igazán érződik a Facebook-oldalán. Felemelkedőben volna a polgármester csillaga, ő lenne az új üstökösként élre törő államelnök-jelölt?

Ha rápillantunk az előző grafikonra, azon jól látszik, hogy a többi jelölthöz képest az interakciók jelentős hányadát a megosztások teszik ki esetében, ami azért is fontos, mert minden megosztás további új interakciókat válthat ki a felhasználókból. Megvallva, elsőre azt gyanítottam, hogy valami trollfarm rászabadult az oldalára, amelynek tagjai mechanikusan osztják a bejegyzéseit, de az alaposabb vizsgálat ezt ha nem is cáfolja, de legalábbis kétségessé teszi. Ha megnézzük az összes bejegyzésének a megosztási számait, világossá válik, hogy nem arról van szó, hogy hirtelen minden bejegyzése erősen népszerűvé vált volna és mindenki azokat osztaná, hanem mindössze két bejegyzése volt, amelyeknél viszont jelentősen megfutott a megosztások száma. Jól szemlélteti ezt az alábbi ábra. Míg ez a két bejegyzés egyenként több mint százezer! megosztást kapott, a többi bejegyzése átlagosan kevesebb mint 600 megosztást tudott elérni. A helyzet tehát az, hogy ez a két bejegyzése az összesen kevesebb mint 300 ezer interakciójának több mint a kétharmadát teszi ki, ezek több mint 200 ezer megosztást értek el, miközben a kommentek és a lájkok száma jóformán változatlan maradt. 

Az egyik bejegyzése a Központi Választási Iroda (BEC) azon intézkedése ellen kelt ki, amivel megközelítőleg 150 magánszemély (nem politikus) bejegyzéseit töröltette az intézmény, amelyekben az általuk támogatott elnökjelöltet népszerűsítették. A másik bejegyzésében a romániai gazdasági helyzet néhány romló tendenciát követő példáját mutatta be. Az első bejegyzés valóban rezonálhatott a választópolgárok dühével, akik cenzúraként, a szabad véleménynyilvánítás eltiprásaként értelemzhették a BEC döntését, és ezért ért el akkora megosztásszámot. Ugyanakkor a második bejegyzés a köznép számára nem olyan könnyen követhető számokat közöl, így az valószínűsíthető, hogy a néhány órával korábban megosztott és felkapott bejegyzés húzta magával az algoritmus-gépezetbe a másik bejegyzést is.

Valószínűleg tehát nem arról van szó, hogy bedurrant a polgármester mellé felsorakozó USR-kampány, főleg, hogy bírósági döntés értelmében nem is kampányolhatnak mellette, hanem egy bejegyzése roppant virálissá vált, ami magával ránthatott egy másik bejegyzést is. Ez viszont könnyen lehet szalmaláng életű felvillanás, és ennyi még kevés lehet a győzelemhez. A hatalmas megosztásszám ugyanis még csak a követői táborát sem növelte jelentős mértékben, kérdéses, hogy mennyiben sikerült ezzel a villanással a szavazótáborát növelnie.

Utolsóból első

Míg a megosztások számánál láthattuk, hogy Simion az utolsó a maga 9 bejegyzésével, de a rájuk érkező interakciók alapján a második helyre sorolt, ha pedig a bejegyzésekre kapott átlagos interakciót vesszük alapul, akkor ahogyan előző héten is, ismét ő vezeti a rangsort.

Nem elég sokat posztolni és azokkal sok embert elérni, az egyes bejegyzések átlagos interakciószáma talán még többet is elmond azok hatásáról. Átlagosan minél több emberből sikerül interakciót kiváltani a tartalmakkal, annál inkább elmondható, hogy a jelöltnek sikerül tematizálnia a közbeszédet és magára irányítania a felhasználók figyelmét. Simion mögé az előbb vázoltak miatt Nicușor Dan sorakozott fel, rajta kívül Lasconinak sikerült az utolsó helyről két hellyel feljebb jönnie.

Érzelmek kavalkádja

Zseniális húzás volt a Facebook részéről, amikor a lájk gomb mellé bevezette a többi hangulatjelet is, mert így a lehető legrövidebb úton, egy gombnyomással információt szerezhet arról, hogy a felhasználókból milyen érzéseket vált ki egy-egy tartalom. Ha a jelöltek esetében figyelembe vesszük a bejegyzéseik által kiváltott érzéseket is, azzal még többet megtudhatunk a választók velük szemben tanúsított véleményéről. A lájkok aránya mellett, amelyek átlagosan a kapott reakciók háromnegyedét teszik ki a jelöltek hangulatjelei közül (és amibe az algoritmus miatt beleszámítódik az ölelés (care) hangulatjel is), átlagosan az imádom (love) viszonyulást jelölő szívecske érkezik második legtöbb alkalommal a jelöltek bejegyzéseire. Ez egy erősen pozitív érzelmi töltetről tanúskodik, ezért mutatjuk az erről szóló grafikont is.

Ha a bejegyzésekre érkező átlagos szívecskék számát vesszük alapul, akkor hatalmas fölénnyel ismételten a közösségi média fenegyereke, Simion nyeri a szívek csatáját. Őt Elena Lasconi követi, így ha csak a szívecskék átlagos száma számítana, akkor Lasconi ismét bekerülhetne a második fordulóba, bár jelentős lemaradásban van ő is.

Mivel a jelöltek eltérő számú bejegyzést tesznek közzé, amelyek eltérő számú reakciót váltanak ki, valamelyest torzító lehet, ha a jelöltek által kapott hangulatjeleket egymáshoz viszonyítjuk. Pontosabban kirajzolódik egy jelölt profilja, hogy valóban milyen érzéseket vált ki a felhasználókból, ha saját magához viszonyítjuk, és a kapott hangulatjeleket egymáshoz arányítjuk.

A hűha és a szomorú hangulatjel ritkán jelenik meg a jelöltek Facebook-oldalain, a fél, illetve a másfél százalékot sem érik el a hangulatjelek között. Valószínűsíthető, hogy a jelöltek nem kívánják elszomorítani az embereket, mert az nem sok haszonnal járhat számukra. A lájkon és a szívecskén kívül tehát a vicces/haha és a dühös hangulatjel jelenik meg a legtöbbször a reakciók között. Feltehetően ezeket sem gyűjtik, de attól még kapják. A vicces/haha jel elsősorban nem azt sugallja egy elnökjelölt Facebook-oldalán, hogy jó a humora, megnevetteti a választókat, mondjuk úgy mint ahogy az első randin a szellemes és tréfás megjegyzéseivel a lány arcára mosolyt csal a fiú. Sokkal inkább a kinevetésről van itt szó, amikor nem a politikussal, hanem rajta, az általa mondottakon nevetnek. Nem jó ómen egy jelölt esetében, ha túl sokan röhögnek rajta. Ahogy az sem, ha túl sok embert dühít fel a bejegyzéseivel, mert azzal elidegenítheti magától őket.

Ebből a szempontból kitűnik a jelöltek közül Cristian Terheș, aki utóbbiakban élen jár. Nézzük meg Simion és Terheș reakcióinak a százalékos arányát, hogy szembetűnőbb legyen a helyzete.

Miközben az összes jelölt közül Simion rendelkezik a legnagyobb rajongói táborral (a lájkjai és a szívecskéi száma több mint a reakciók 98%-át adják), addig Terheș a 40%-ot sem éri el a kapott lájkokkal és szívecskékkel. Ezzel szemben viszont a bejegyzéseire érkező reakciók több mint 22%-a nevetést (röhögést?) vált ki a felhasználókból, de ami még ennél is rosszabb számára, hogy több mint 36%-ban dühöt éreznek az emberek a bejegyzéseit látva. Kérdés, hogy ez a düh mennyire képes az urnákhoz vinni az embereket, hogy rá szavazzanak, még akkor is, ha a kifejezett düh nem vele szemben fogalmazódik meg, hanem másokra irányul.

Top bejegyzések

Megnéztük azt is, hogy az egyes adattípusok szerint rangsorolva kiknek a bejegyzései kerülnek be a top ötös listába. Ebben az esetben a reakciók abszolút száma mérvadó. A megosztásoknál láthattuk már, hogy Nicușor Dan két bejegyzése messze veri a többi bejegyzést, a harmadik helyre befutó Simion-bejegyzés is tízszer kevesebb megosztást kapott, mint a bukaresti polgármester bejegyzései. Ugyanakkor a következő helyeket (szám szerint négy helyet) az AUR jelöltje foglalja el.

A legtöbb kommentet szintén Simionnak sikerült kiváltania, övé az első, a harmadik és az ötödik hely. Victor Ponta a második legtöbb kommentet tudta kiváltani ezen a héten egy bejegyzésével, míg régi cimborája-riválisa, Crin Antonescu a negyedik helyet tudta elcsípni.

Az összes hangulatjelet figyelembe véve Ponta szerezte meg a dobogót egy bejegyzésével, de a következő öt helyet mind Simion foglalja el. Ugyanez a lájkokra is érvényes. Ha szívecskékről van szó, ahogyan azt már jeleztük, Simion verhetetlen, így mind az öt első helyet ő szerezte meg, sőt, az első tízben mind a kilenc bejegyzése benne van, egyedül Ponta tudott egy bejegyzéssel befurakodni a listára.

A legtöbb nevető fejecskét egy Ponta-bejegyzés érte el, őt a bukaresti polgármester követi egy, őt pedig Antonescu két bejegyzéssel. Az ötös sort szintén Ponta zárja. A hűha-hatás toplistás bejegyzései is köztük oszlanak el, Nicușor Dan az első, őt Ponta, majd Antonescu követi két-két bejegyzéssel. A szomorú toplistára két Nicușor Dan (első és harmadik hely), egy Lasconi (második), egy Ponta (negyedik) és egy Simion (ötödik) begyejzés fért fel. A legtöbb dühöt a két régi pajtás, egyköri szövetséges, Antonescu és Ponta váltotta ki bejegyzéseivel (két-két bejegyzés), egy bejegyzéssel pedig Terheș is felkerült a toplistára.

Summa summarum

A jelöltek Facebook-oldalait elemezve belátható, hogy a toplisták az adatoknak feltett „kérdések” alapján dinamikusan változnak. Egyelőre nehéz lenne megbecsülni, hogy melyik az a rendezési elv, amelyik döntő módon befolyásolja majd a választás végkimenetelét. Utólag majd könnyű lesz rábökni, hogy ni, ezt kellett volna előrejelzőként használni, de ez már csak utólagos okoskodás lesz, és az is könnyen lehet, hogy a megfigyelt észrevétel nem valódi ok-okozati összefüggést tár majd fel, csak valamiféle korrelációt, az adatok együttjárását.

Bár a jelöltek és a stábjuk is folyamatosan kalkulál, számolgat, de teljesen biztosra egyikük sem mehet, s nem dőlhet hátra a biztos siker reményében. A bejegyzésekre adott hangulatjelek valamelyest segítenek megérteni, hogy milyen reakciót vált ki egy-egy jelölt a választókból, és önmagához viszonyítva is érdemes megnézni a hangulatjelek százalékos eloszlását, de túl messze menő következtetés még ebből sem vonható le a számok kisebb aránya miatt, mivel erősen a lájk dominálja a lájkpiacot.

(Nyitókép: illusztráció/ Pexels)