A Brassó megyei Bácsfaluban és Tatrangon elkezdődtek a II. barcasági és királyföldi csángó magyarok zarándoklatának rendezvényei.

Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus-lutheránus püspök elmondta: „zarándoklatot szerveztünk, igen, mert mi a keresztény életet úgy fogjuk fel, mint egy zarándoklatot a születéstől a halálig, miközben mindig az örökkévalóságra tekintünk. Amikor elindulunk, akkor a templom irányában indulunk el, amelyiknek a tornyán kereszt van. Ez jelképezi Krisztus feltámadását, az életet. Mi ezért a templomhoz, azaz Krisztushoz megyünk. A zarándoklatunk az életet, s egy kicsit a történelmünket is jelképezi, hiszen a történelem is egy népnek a zarándoklata. Az első zarándoklatkor nemcsak mi, lelkészek, hanem nagyon sokan híveink közül is nagy lelki élményt, lelki katarzist éltek át, érezhették, hogy nemcsak nemzeti találkozás volt ez, hanem elsősorban lelki megtisztulást, lelki megerősödést, lelki megtérést, istenkeresést láttak ebben.”

Az idei rendezvénysorozat kerekasztal beszélgetéssel kezdődött a bácsfalusi evangélikus templomban. A résztvevők, Adorjáni Dezső Zoltán püspök, Tamás Sándor Kovászna megye elnöke, Markó Attila politikus a demográfiai valóságot tárták fel a népes hallgatóság előtt.

Arra a kérdésre, hogy mennyire tekinthetők hitelesnek a népszámlálás adatai, Tamás Sándor világosan kifejtette véleményét: „Teljesen hiteltelen. Már a népszámlálás előtt Bukarestben eldöntötték, hogy többen kell legyünk, mint 19 millióan. Amikor ezen a lélekszámon jóval alul alakult az eredmény, különböző regiszterekből beírtak még 2,5 millió embert, akinek sem nemzeti, sem vallási hovatartozását nem tüntették fel. Az 1 millió magyar fölött, a nagy számok törvényének értelmében további 150 ezer magyart nem számláltak meg.”

Adorjáni Dezső Zoltán az evangélikusok számát illetően volt szkeptikus: „Az egyházi nyilvántartásban 20 000 evangélikust tartunk számon. A népszámlálás adatai szerint 21 000-en vagyunk, viszont ebből csak 11 000 magyar anyanyelvű. Találtak evangélikusokat Bákó, Argeși és Vâlcea megyében. Mintegy 1300 szlovák ajkú evangélikus eltűnt, így nem tekinthetjük mérvadónak a népszámlálás eredményeit.”

Markó Attila hozzáfűzte: „Jelentem, kettővel  már többen vagyunk.” Beszélt arról, hogy noha kétszer is, másodszor, perbefogása után kényszerűségből  elhagyta Erdélyt, soha nem gondolta, hogy nem tér vissza. „Azok közé tartozom, akik úgy érzik, hogy valamit le kell tegyenek a közösségük asztalára. És ezt nem romantikázva teszik, hanem céljuk van, ennek a célnak az eredője egyrészt a saját akaratuk, de főként az Isteni erő, mely bennük hat.”

Tamás Sándor ráerősített, mindig úgy érezte, hogy amíg a levegőt szülőföldjén el lehet szívni, nem szabad hagyni, hogy azt a levegőt más elszívja előlünk. „Mi a szülőföldet és a jövőt építeni maradtunk itthon” – mondta a Kovászna megyei tanácselnök. Aki idézte a kínai hadvezért, aki hirdette: ő sohasem veszít, vagy nyer, vagy tanul.

A népszámlálási adatokból is tanulnunk kell a 2024-es szuperválasztási év előtt – hangzott el. Csak összefogással, a hitelesség példájának szolgáltatásával tudjuk megtartani saját sorsunk alakításának lehetőségét.

Csütörtökön délután a zsúfolásig megtelt, 650 férőhelyes tatrangi evangélikus templomban tartott nyitó áhitatot Gödri Alpár evangélikus lelkész. Majd a parókia udvarán néprajzi kiállítást tekinthettek meg az érdeklődők. A Mátka népcsoport pürkereci népdalokat énekelt. Koszta Rebeka néprajzkutató vezette azt a kerekasztal beszélgetést, amelyen a barcasági csángó tárgyi népkultúráról, hagyományápoló munkájukról beszélt Czimbor Izabella hosszúfalu-alszegi szövőnő, Gödri Anna türkösi viseletkészítő, tojásíró, Sipos Gaudi István hosszúfalu-alszegi rézműves, az egyetlen, aki még kösöntyűket készít Hétfaluban.

A borica táncot járták el a tatrangi boricások Dinka Levente vatáf irányításával. Az est táncházzal zárult. Pénteken 17 órától ünnepi Istentiszteletet tartanak a brassói Fekete templomban, melynek díszvendége a zarándoklat fővédnöke, a magyar Országgyűlés elnöke, dr. Kövér László.