Épített és lelki örökségünk témakörében rendezték a Magyar Evangélikus Tanácskozó Testület (METT) idei találkozóját Kolozsváron. A háromnapos eseményen hét országból vettek részt a testület tagjai, négy püspök részvételével.

A tanácskozó testület üléseit a Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) országos irodájának ökumenikus és külügyi osztálya szervezi változó helyszíneken. A május 31. és június 2. között rendezett találkozóra első ízben került sor Kolozsváron, így annak házigazdája a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház (RELE) püspöki hivatala volt. A tanácskozáson részt vett a Magyarországi Evangélikus Egyház három püspöke: Fabiny Tamás, Kondor Péter, Szemerei János, a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház püspöke Adorjáni Dezső Zoltán, a MEE nyugati egyházkerületének felügyelője Mészáros Tamás, a romániai, szlovákiai, szlovéniai, ausztriai, németországi és az amerikai egyesült államokbeli magyar evangélikus közösségek képviselői és meghívott vendégek.

Kőtől lélekig - Épített és lelki örökségünk

A kolozsvári helyszín adottságai, valamint a június 4-ei összetartozás napja különleges lelki és tartalmi többletet adott a találkozónak. A tanácskozás alkalmával a tagegyházak és diaszpóra-közösségek életéről szóló beszámolókat előadások keretezték az „épített és lelki örökségünk” témakörében. Szó volt a műemlékvédelem tanulságairól, szellemi és lelki örökségekről, Kirchknopf Gusztáv kolozsvári lelkipásztor életútjáról, a romániai népszámlálás eredményeiről. Bár az érintett témák gyökerükben Kolozsvárhoz és Erdélyhez köthetők, az összmagyar evangélikusság kincseit is képezik, vagy tanulsággal bírnak számára. 

A tanácskozás a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet dísztermében kezdődött, ahol Adorjáni Dezső Zoltán, mint házigazda püspök köszöntötte a jelenlévőket. A helyszínválasztásnak nem csak szimbolikus jelentősége volt, hiszen ott működik mind a mai napig a trianoni-határátrendezés óta az erdélyi evangélikus lelkészképzés. Köszöntésében a püspök elmondta: „A nemzeti összetartozás napjának a hetében járunk. A törvénybe foglalt emléknap kimondja azt, amit mindig is ki kell mondanunk nekünk magyaroknak pártállástól, hitünkről, politikai szimpátiánktól, világnézetünktől függetlenül, hogy »a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme«. A METT léte ugyanennek a gondolatnak az égisze alatt történik. Együtt akarunk maradni úgy is mint magyar nemzeti közösség, de úgy is, mint felekezeti, hitközösség. (...) Nem véletlenül kezdünk tehát a Protestáns Teológia dísztermében – az együvé tartozás, az összetartozás egyik szimbolikus terében...” Az ülés nyitóáhítata után dr. Ősz Előd egyháztörténész, teológiai tanár tartott érdekfeszítő előadást az erdélyi protestáns lelkészképzés múltjáról és jelenéről. 

A második napon dr. Lupescu Radu művészettörténész, a Sapientia EMTE docense a műemlékvédelem fontosságáról, kihívásairól és tanulságairól számolt be erdélyi viszonylatban. Ehhez kapcsolódott Dr. Fabiny Tamás elnök-püspök korreferátuma, aki a szellemi és lelki örökségről elmélkedve kötötte össze az épített és lelki örökséget – kőtől a lélekig.

Kirchknopf Gusztáv emlékezete

Az előadások rendjén Dr. Korányi András, az Evangélikus Hittudományi Egyetem tanára Kirchknopf Gusztáv életútját mutatta be. Benkő Timea a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet tanára pedig ismertette a romániai evangélikus egyház legfrissebb kiadványát, amely a néhai kolozsvári lelkipásztor, teológiai magántanár két nagyobb lélegzetű írását tartalmazza. A METT keretében vesperára is sor került a Pietati templomban, amelyen megemlékeztek Kirchknopf Gusztáv kolozsvári lelkipásztorról. Az erdélyi evangélikusok őt tekintik a történelmi kényszer miatt létrejött romániai evangélikus egyház első, hivatalosan meg nem választott vezetőjének. Kirchknopf Gusztáv öt éven át harcolt a trianoni döntés után egyházzá szerveződni kénytelen magyar evangélikusok törekvéseiért. Áldozatkész szolgálata, rendíthetetlen hadakozása miatt a román hatóságok, mint nem kívánatos személyt 1923-ban kiutasították Romániából. A megemlékezésen Kende K. Péter magyarországi lelkész, Kirchknopf Gusztáv dédunokája tartott személyes hangvételű emlékező beszédet, melyben nyíltan beszélt arról a többgenerációs traumáról, amely a dédapa és szerettei kiutasításával vette kezdetét a család életében. Az egybegyűlteket Grezsa Csaba, kolozsvári főkonzul is köszöntötte.

Az ülés utolsó napján Bálint Robert unitárius lelkész, szociológus a 2021. évi Romániai népszámlálás eredményeinek vallási és felekezeti megoszlását mutatta be. Az eredményeket kérdések mentén értékelték ki a résztvevők.

„Nyitogatjuk egymás szemét”

 A tagegyházak és a diaszpóra-közösségek képviselői minden tanácskozás alkalmával beszámolnak az elmúlt időszak örömeiről, gondjairól, a közösségek helyzetéről. A beszámolók során többekben is megfogalmazódott: a felmerülő nehézségekre, kihívásokra adott válaszok által, a hitből fakadó konok, áldozatkész kitartás példáin keresztül a tagok nyitogatják egymás szemét. Így válnak a mindenkori tanácskozások erőforrássá, hiterősítő találkozásokká az Úr Jézus Krisztus dicsőségére.

A Magyar Evangélikus Tanácskozó Testület kolozsvári ülésén elhangzott beszédekből a tervek szerint kiadvány is készül.

A Magyar Evangélikus Tanácskozó Testület a Magyarországon, a Kárpát-medencében és a világon bárhol élő magyar nyelvű evangélikus egyházak, gyülekezetek, illetve a nem magyar nyelvű egyházak közösségében élő magyar nyelvű evangélikusok testvéri és szolgálati közössége. Célja, hogy erősítse és elmélyítse a közösséget alkotó tagok identitását, és segítséget nyújtson ahhoz, hogy a magyar nyelvű evangélikus közösségek és személyek egymást és intézményeiket megismerhessék, és kölcsönösen támogathassák. A Tanács célja továbbá az evangélizáció előmozdítása, az egyházért és a magyarságért érzett felelősségtudat erősítése, az elesettek iránti szolidaritás, a szabadság, a türelem és a nyitottság Jézus Krisztus tanítása szerint való hirdetése; az egyházi élet elősegítése, a gyülekezetek egymás közötti kapcsolatainak erősítése, a testvérgyülekezeti kapcsolatok támogatása, a külföldi lelkészi szolgálat, lelkésztovábbképzés segítése.