Elfogadták: 3000 lejre nő a minimálbér a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban
Kedvezően véleményezte kedden a képviselőház munkaügyi bizottsága azt a törvénytervezetet, amely szerint 3000 lej lesz a bruttó minimálbér a mezőgazdasági ágazatban, amely után sem jövedelemadót, sem egészségbiztosítást nem kell fizetni, kizárólag a nyugdíjalap-hozzájárulást vonják le belőle. A tervezetet a képviselőház is megvitatta szerdán és döntő házként el is fogadta, így már csak Klaus Iohannis államfőnek kihirdetnie. Ha ez megtörténik, a törvény június 1-jén lép hatályba.
A jogszabály 2028 végéig 3000 lejben szabja meg a bruttó minimálbér összegét a mezőgazdasági ágazatban. Az összegbe a pótlékok, prémiumok és egyéb juttatások nem számítanak bele. A javasolt bruttó minálbér átlagban havi 167,333 órás munkaidő esetén alkalmazandó, és 17,928 lejes órabérnek felel meg – írta az Agerpres hírügynökség.
Magyar Lóránd parlamenti képviselő, a mezőgazdasági bizottság alelnöke a Maszol megkeresésére elmondta, az intézkedéssel elsősorban a mezőgazdaságot és az élelmiszeriport próbálják segíteni, „merthogy élelmiszer-krízisről beszélünk egész Európában, az egész világon, ennek elengedhetetlen szükségessége, hogy ezt megakadályozzuk”.
Az intézkedéssel akár a külföldön dolgozó román állampolgárokat is haza tudják csábítani, mondja a képviselő, aki szerint így már „nagyjából ugyanannyit tudnak majd keresni itthon is, mint most a Portugáliában vagy a Spanyolországban dolgozó eperszedők”.
Fontos eleme a képviselőház által elfogadott csomagnak, hogy az építőiparhoz hasonlóan a törvény hatályba lépését követően a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban a munkáltatóknak nem kell befizetniük a jövedelamdót, az egészségbiztosítást a munkavállalóik után, csupán a nyugdíjhozzájárulást vonják le a bérből. Ettől a foglalkoztatottság és a bérek növekedését, illetve az ágazatok kifehérítését várják a törvényhozók.
Magyar Lóránd megvilágította, hogy az eddigi gyakorlat sok helyen az volt, hogy mind a mezőgazdaságban, mind az élelmiszeriparban minimálbérrel alkalmazták az alkalmazottakat, a tisztességes jövedelemhatárig tartó különbözetet pedig feketén adták ki nekik.
Ezzel párhuzamosan készül kormány az ukrajnai helyzet nyomán egy élelmiszeripari és mezőgazdasági beruházásre, Magyar Lóránd szerint ez is elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a termelékenység növekedjen. „Románia egy mezőgazdasági ország, annak ellenére az élelmiszer- és a feldolgozóipar gyerekcipőben jár. Kivisszük a nyersanyagot és visszahozzuk a kész élelmiszereket. Úgy gondolom, ezzel ezt is csökkenteni lehet” – fogalmazott a parlamenti képviselő. Tudatta: a kormány terve az, hogy jelentős forrásokat biztosítson a feldolgozóipar számára, hogy a vállalkozások megfelelő beruházások és fejlesztések végrehajtásával hatékonyabb szereplői lehetnek a hazai gazdaságnak.
Magyar Lóránd ugyanakkor elmondta: a mezőgazdasági és az élelmiszeripari minimáljövedelem meghatározása, illetve adómentessé tétele jelentős bevételkiesést eredményez majd az önkormányzatoknak, hiszen eddig a személyi jövedelemadó egy része a helyi önkormányzatoknál maradhatott. „Ezt egy kicsit aggályosnak tartom, és bízom abban, hogy ez az intézkedéscsomag erre a krízis időszakra szól, illetve hogy a kormány valamilyen szinten megtalálja a forrásokat azokra a jövedelemkiesésekre, amelyek az önkormányzatoknak okoz gondot” – fogalmazott a képviselő.
Miklós Zoltán parlamenti képviselő Facebook-bejegyzésben közölte a hírt, amelyhez hozzátette, a képviselőház elfogadta azt a harmadmagával benyújtott javaslatát, miszerint az építkezésben, mezőgazdaságban és élelmiszeriparban dolgozók kérhetik alkalmazójuktól, hogy hozzájárulhassanak a magán nyugdíjalaphoz (2. pillér) is, hogy ne maradjanak öregségükre ez nélkül.
(Nyitókép forrása: MTI)
CSAK SAJÁT