Megújul a sarmasági bányatelep. A néhai „bányásznegyedről” leginkább a Bányászati utca és a tömbházak árulkodnak, amelyben egykoron a munkások és azok családjai éltek. A református templom közelében lévő telep bejáratát jelző díszkapu megrongálódott, „odalett” és a településrész, amely a bánya bezárását követően hanyatlani látszott, az elmúlt években életre kelt. Felújították az óvodát, parkosítottak, jelenleg a panelházakat korszerűsítik.

A negyedet átszelő forgalmas utca mindkét oldalán lévő régi, megkopott tömbházak látványos változáson esnek át. A huszonhat lakóépületet, amelyben csaknem 260 lakás van, a helyreállítási terv (PNRR) révén felújítják, sőt néhányukat már korszerűsítették – közölte Kovács Tibor alpolgármester.

„Nagy öröm ez a helybéliek számára, bár most kicsit kellemetlenséggel jár a munkálat, hiszen ablakokat cserélünk, hőszigetelést végzünk, újrafedjük ingatlanokat, de látva a végeredményt mindannyian azt mondjuk, hogy megérte, mert a település ezen része új, modern arculatot kap” – mondta az alpolgármester. A korszerűsítéshez szükséges dokumentáció elkészítését 2023 elején indították, és már azon év végén nyertesnek minősítették a pályázatot. Ezt követően elkezdődött a közbeszerzés, és a nyertes nagybányai cég már tavaly tavasszal elindította a kivitelezést. Mindannyian abban bíznak, hogy ez év végére vagy jövő tavasszal a lakók korszerű tömbházakkal büszkélkedhetnek.

A település egyik legkorszerűbb része lehetne a bányatelep

Az egy- és négyemeletes bányatelepi tömbházakat az 1960-as években kezdték építeni. Dombi Attila polgármester elmondta, a mostani projekt célja, hogy javítanak a lakások állapotán és növeljék a lakók komfortérzetét, valamint energetikai szempontból korszerűsítsék az épületeket. „Bízunk benne, hogy a munkálatok révén nemcsak az ingatlanok értéke nő, hanem a lakók életminősége is jelentősen javul. A hőszigetelés lényegesen hozzájárul a fűtés hatékonyságához, így az itt élőknek kevesebbet kell majd rezsire költenie” – tette hozzá a községvezető.

Lucza István megyei tanácsos 24 éve szolgál lelkipásztorként a bányatelepi gyülekezetben, jól ismeri az ott lakó embereket, és visszatekintve az elmúlt esztendőkre, elmesélte, nem volt mindig kedvező a mögöttük lévő időszak. „Bezárt a bánya, nagyon sok elbocsátás volt, és kiderült, hogy az itt élő embereknek nem igazán fényes a jövője. A pályázatoknak köszönhetően az utóbbi években viszont sokat fejlődött a település ezen része. Jól ismerjük az itteniek gondjait, ezért próbáltunk kedvezőbb feltételeket biztosítani a lakóknak, amelyek révén szebbé, biztonságosabbá tehető az életük” – mesélte a lelkész.

Felújították az óvodát, korszerűsítésre vár az iskola, jó körülmények között tanulnak a diákok, a délutáni program pedig a szülőknek nyújt nagy segítséget. Többek között megoldották a vízelvezetést, kiépítették a sáncokat, rendbetették az útszéli árkokat és járdákat, utcákat aszfaltoztak, ezek mind olyan munkálatok, amelyek ma már nélkülözhetetlenek az emberek számára.

„A helybéliek egyik vágya egy nagyobb parkoló kialakítása. Ezen is dolgozunk, és abban bízunk, hogy pályázat révén ezt is megvalósíthatjuk. Az iskola külső szigetelése és rendbetétele is jó úton halad, már aláírták a szerződést. Az önkormányzat arra törekszik, hogy élhetőbb körülményeket biztosítson az itt lakóknak. A parkot már többször felújították, de sajnos vannak olyanok, akik kevésbé vigyáznak rá, bár ez a hely a település egyik legszebb része lehetne. Itt a tömbházlakóknak lehetőségük lenne szabadidős tevékenységekre, közösségi életre, hiszen a park mellett egy pálya is van” – mesélte a lelkész.

A bányatelep fizikailag ott kezdődik, ahova felépült a bányatelepi református templom. Egykoron egy nagy kapu jelezte, hogy a templomtól lefele kezdődik a bányatelep. Itt többnyire a környező falvakból ide költöző emberek éltek, akik a bányánál dolgoztak. Csaknem ötezer munkás dolgozott a szénbányában, ami gondtalan életet biztosított az alkalmazottaknak. Bezárása, a munka megszűnése, nagy törést jelentett az itt lakóknak. Néhány évnek el kellett telnie ahhoz, hogy az emberek felocsúdjanak, elfogadják az új helyzetet és ráeszméljenek, hogy hiába várnak mások segítségére, az életüket a kezükbe kell venniük.

Törést jelentett a bánya bezárása

„Akiknek több földjük volt és jó megélhetésük azon a településen, ahonnan ideköltöztek, hazamentek, gazdálkodni kezdtek, így próbáltak átlépni a nehézségen. Zömében viszont itt maradtak az emberek, megtartották a lakásaikat, és ezekben élnek ma is. Néhányuk itt talált állást, mások külföldre járnak dolgozni, de örömmel mondhatom, hogy visszajönnek, visszavágynak, itt fektetik be a keresett pénzt. Nem maradnak kint, nem akarnak gyökértelenné válni, itt próbálják kamatoztatni mindazt, amit külföldön tanultak” – mesélte a lelkész, és szavait igazolta a kiterjedt lakóterület, és az egyre több újonnan épült ház.

Bár a kezdeti években visszaesett a gyermekvállalási kedv, az elmúlt 15-20 évben ez megváltozott, és egyre több gyermek születik, egyre több fiatal házas érkezik a telepre, lakásokat vásárolnak, és már nő a születések száma.

„A református gyülekezet 24 évre tekint vissza. Ezt megelőzően a tiszteletes lejárt a faluból egy-egy bibliaórát tartani, viszont egyre nagyobb volt az igény az itt élő reformátusok részéről egy külön kis gyülekezet megalakulására. Háromszáz lélekkel kezdtük a gyülekezetépítést, telket vásároltunk és felépítettük Isten házát. Ma már hétszáz lélek tartozik a gyülekezetünkhöz, és egyre többen akarnak hozzánk kötődni, ennek köszönhetően különböző szövetségek, csoportok alakultak, többek között nőszövetség és ifjúsági csoport is. Ezek munkái, tevékenységei újabb tagok érkezését vonják maguk után, mert a fizikai munka mellett a lelkükkel is foglalkoznak az itteniek. Egy áldott kis gyülekezetet tudhatunk magunkénak” – zárta a lelkész, hozzátéve, nemrég az önkormányzat segítségével egy ravatalozó is épült a telepen, illetve készül, már pirosban áll a gyülekezeti ház, amelyben bibliaterem, kántorlakás és raktárhelyiség lesz, itt a külföldről érkező szociális adományokat, mint például kórházi ágyakat tárolják majd.

(Címlapképen a bányatelepi református templom | Fotó: Lucza István/Facebook)