Kampánytéma híján ismét előkerült a román közigazgatási reform lehetősége. A egyik javaslat alapján a jövőben 41 helyett csak 15 megye lenne Romániában – hangzott el az InfoRádióban. A szakértő felidézte a terveket, melyek szerint Maros megye egy másik térséghez kerülne, míg Hargita és Kovászna Brassóhoz tartozna. 

Pászkán Zsolt, a budapesti Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint főként azzal szoktak érvelni a megyék újrarajzolása mellett, hogy túl sok közigazgatási egység van, túl sok a polgármesteri hivatal, így az alkalmazott, adminisztratív személyzet, ami többletköltséget jelent az államnak, és ezt nehéz kigazdálkodni. Hozzátette, a települések egy jelentős része ilyen szempontból a román szabályozások szerint nem önfenntartó. Mint fogalmazott, most is vannak fejlesztési régiók, ezt az EU-hoz való csatlakozás írta elő, de ezek nem bizonyították, hogy sokkal hatékonyabbak lennének.

Arra a kérdésre, hogy a tervezet szerint mennyire vennék figyelembe a történelmi, kulturális hagyományokat, azt felelte, hogy például Bukovina megjelenne egyfajta megyei szinte, Székelyföld esetében viszont ezt elképzelhetetlennek tartják, és „azon mesterkednek", hogyan tudnák szétszabdalni ezeket a megyéket. Maros megye egy másik térséghez kerülne, míg Hargita és Kovászna Brassóhoz tartozna. Mint fogalmazott, tetten érhető a román hatalomgyakorlás, a román politikai osztály „etnocídiumra" törekvése. „Ha már belenyúlunk, akkor adjuk el úgy, hogy ezzel megszüntetjük a magyar veszélyt, és akkor itt eljön a Kánaán" – idézte az Infostart Pászkán Zsolt véleményét a román hozzáállásról. A közigazgatási reform valószínűségéről azt mondta, „semmi sem biztos és semmi sem lehetetlen", bár úgy véli, 2025-ig nincs rá reális esély, hacsak nem akarnak valamilyen szörnyszülöttet keresztülvinni. 

Marcel Ciolacu miniszterelnök nemrég azt mondta: szükségesnek tartja a közigazgatási reformot.  Megjegyezte ugyanakkor: azt nem lehet egyik napról a másikra, így például a 2024-es választások előtt megvalósítani, egy alaposan megvitatott terv alapján kellene végrehajtani. „Számunkra, politikusok számára az lenne a legegyszerűbb, ha törvényben rögzítenénk, hogy kétezer fős lakosságon alul nincs község. De teljesen elhibázott lenne ez a megközelítés” – fozalmazott a kormányfő. Hozzátette, a „matematikai megközelítés” nem megfelelő ebben az esetben, inkább egy jól felépített, alaposan megvitatott tervre van szükség, de „nem kell feltalálni a spanyolviaszt”.