Bár korábban felmerült, hogy eladásra kerülhet a mezőzáhi Ugron-kastély, a Maros Megyei Tanács szerint jelenleg nincs napirenden az ingatlan értékesítése. A kastély nincs meghirdetve eladásra, és korábban sem indult hivatalos értékesítési eljárás – tájékoztatta szerkesztőségünket a megyei önkormányzat sajtóosztálya.

Az elmúlt években ugyan elvégezték a legszükségesebb állagmegőrzési munkálatokat – kijavították a tetőt, és részben rendbe tették a homlokzatot is –, de a kastély ma üresen áll. Az épület jelenleg a román állam tulajdonában, a Maros Megyei Múzeum ügykezelésében van. Maros Megye Tanácsának sajtókapcsolatokért felelős munkatársa elmondta: elsődleges cél a kastély megőrzése és felújítása.

A problémát elsősorban a forráshiány jelenti. Jelenleg nem állnak rendelkezésre olyan pályázati lehetőségek, amelyek fedezni tudnák egy ilyen léptékű műemlék teljes felújítását. A megyei tanács saját költségvetéséből sem tudja biztosítani a szükséges összeget – hangsúlyozza.

A felújítás mellett az épület hosszú távú működtetése is kihívást jelent: megfelelő funkciót kell találniuk, biztosítaniuk kell a személyzetet, valamint a fenntartási és üzemeltetési költségeket is.

A megyei tanács ezért minden lehetséges megoldást vizsgál – mondta. Hosszabb távon partnerségek kialakításában látják a megoldást, amelyek biztosíthatják a kastély felújítását és fenntartható működését. Az értékesítés lehetősége csak abban az esetben merülhet fel, ha olyan befektető jelentkezik, aki vállalja azt, hogy rendeletetésszerűen használja az épületet.

Korábban volt érdeklődő befektető, emiatt készült el az ingatlan értékbecslése is, azonban a potenciális vevő végül visszalépett. A kastély értékét 2023-ban 10,7 millió lejre becsülték.

Közölték, továbbra is olyan megoldást keresnek, amely egyszerre biztosítja az épület megőrzését, felújítását és közösségi szempontból is hasznos működtetését.

Az Ugron család leszármazottai a rendszerváltás után próbálták visszaszerezni az épületet, de lekésték a határidőt, és adminisztratív problémákba is ütköztek. Így a kastély végül nem került vissza a családhoz, maradt állami tulajdonban – mondta el Ugron Győző, a család oldalági leszármazottja.

Közölte, a második világháború után, 1948-ban államosították az épületet, és azóta többféle funkciót is betöltött: működött benne gabonagyűjtő központ, gazdasági líceum, majd 1963-tól 2012-ig leányárvaház.

Az épület kívülről impozáns, belülről üres, a leányárvaház nyomait viseli magán. Az eredeti bútorzatból szinte semmi nem maradt meg. Ugron Győző szerint, ha a mezőzáhi régebbi házakban házkutatást tartanának, valószínűleg jó néhány előkerülne.  

Harmadik éve szerveznek Bazsarózsa Fesztivált

Rendszerint a kastély zárva tart, időnként lehet látogatni. Legutóbb hétvégén tartottak vezetett túrákat a kastély udvarán szervezett Bazsarózsa Fesztivál keretében. A kétnapos rendezvény a sztyeppei bazsarózsa virágzásához kapcsolódik.

Évek óta több országból érkeznek ide látogatók, hogy megcsodálják a sztyeppei bazsarózsát (Paeonia tenuifolia). A rezervátum mintegy 3,5 hektáron terül el, és virágzás idején körülbelül 50 ezer bazsarózsa borítja. Bár a növény máshol is előfordul a világon, ilyen magasságban – 450–500 méteren – sehol máshol nem nő, és Romániában ez az egyetlen lelőhelye.

Legendák és valóság

A mezőzáhi Ugron-ág a 18. század második felében alakult ki, amikor Ugron István és felesége, báró Bánffy Anna a hozományként kapott birtokon telepedtek le. Akkoriban még csak egy udvarház állt a mai kastély helyén.

A most látható épületet Ugron István diplomata építtette 1908 és 1912 között. Külföldi szolgálata alatt indította el az építkezést, és csak 1918-ban költözött be. A tervezésben rokona, Bánffy János is részt vett, a végleges terveket Pákei Lajos készítette.

A kastély neogótikus stílusú, tornyokkal, csúcsíves bejárattal és díszes ablakokkal. Belsejében egykor egy nagy központi csarnok köré szerveződtek a reprezentatív helyiségek. A berendezés is különleges volt: különböző korok bútorai mellett Ugron István külföldi útjairól hozott tárgyak – szőnyegek, fegyverek, porcelánok – töltötték meg a termeket. Ezek nagy része az államosítás után eltűnt.

A kastélyhoz több legenda is fűződik. Az egyik szerint egy francia kisasszony kedvéért épült, és a Loire menti kastélyokat idézi. Egy másik történet szerint egy orosz cári hercegnő miatt készült: a legenda úgy tartja, hogy látogatásakor az állomástól a kastélyig vezető utat pénzérmékkel rakták ki, amelyeket élükre állítottak, hogy senki ne lépjen a cár arcképére. 

A személyét övező szerelmi történetek ellenére Ugron István soha nem nősült meg – mondta el Ugron Győző.

Kapcsolódó

Megújult a 301 erdélyi kastély, kúria és udvarház leírását tartalmazó adatbázis (VIDEÓ)

A webes felületre művészettörténészek bevonásával kerülnek fel újabb információk az erdélyi kastélyokról és udvarházakról.

honlap erdélyi kastélyok gernyeszegi Teleki-kastély kastélyturizmus