A székelyhídi önkormányzat úgy határozott, eladja a tulajdonában lévő Stubenberg-kastélyt. A város központjában álló hatalmas épületben Böjte Csaba működtet gyermekotthont, és alapítványa meg is vásárolná, fel is újíttatná az ingatlant.

Béres Csaba, Székelyhíd polgármestere szerint belenyúltak a darázsfészekbe, amikor napirendre került a település egyik szimbolikus épületének, a Stubenberg-kastélynak az eladása, de az nem kérdéses, hogy valamit kezdeni kell vele. A helyi önkormányzatnak nem volt és most sincs pénze felújítani az impozáns épületet, melyet jó tíz évvel ezelőtt 49 évre a Dévai Szent Ferenc Alapítvány bérelt ki és gyermekotthont működtet benne, miközben az alapítványnak volna hajlandósága belevágni a teljes felújításba, sőt meg is vásárolná a Stubenberg grófok egykori székelyhídi rezidenciáját.

A Stubenberg-kastélyban 54 éven át iskola működött, és miután 2008-ban elkészült az új emeletes iskolaépület, kiköltöztették az intézményt a már akkor is rossz állapotban lévő kastélyból. Két évig állt üresen, az önkormányzatnak pedig tetemes összegekért őriztetnie kellett, „hogy ne lopjanak el mindent belőle”, elevenítette fel a történetet Béres Csaba.

A Böjte Csaba ferences szerzetessel, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetőjével folytatott tárgyalások eredményeképpen az a döntés született, hogy 49 évre az alapítvány átveszi az épületet, rendbe teszi és gyermekotthont hoz létre benne. A megállapodást 2010-ben írták alá. Két évvel ezelőtt Csaba testvér azzal a megkereséssel fordult a helyi polgármesteri hivatalhoz, hogy az alapítványa megvásárolná a kastélyt, „mert a támogatók a nem az alapítvány tulajdonában lévő ingatlanok felújítását nemigen szeretnék finanszírozni”, magyarázta a Maszol megkeresésére a polgármester, hozzátéve: az alapítvány a felújítás után is gyermekotthonként hasznosítaná az épületet.

A közelmúltban újabb, azonos kérés érkezett az önkormányzathoz az alapítvány részéről. Béres Csaba szerint a képviselőtestületnek két éve volt gondolkodni azon, hogy mit szándékozik tenni az épülettel, hiszen tudták, hogy Csaba testvérék megvásárolnák és ezután fel is újítanák az ingatlant.

„Az önkormányzatnak nem lesz pénze felújítani egy ilyen épületet” – állapította meg a Maszol kérdésére Béres Csaba. Az elöljáró szerint a pályázati kiírások között sem volt olyan, amelyből fel lehetett volna újítani a kastélyt. Igaz, hogy voltak kiírások műemlék épületekre, de az ezen elnyert támogatás olyan kevés volt, hogy abból nem sokat lehet haladni. „Annyi ilyen épület van a román állam tulajdonában, hogy legalább ötvenszer vagy százszor nagyobb keretet kellene biztosítani, mint amennyi volt a kiírás összege annak idején. Bihar megyében egyetlen pályázat nyert, a nagyváradi vár felújítása” – idézte fel a polgármester. Elmondta, az előttük álló időszak sem lesz jobb, hiszen „a kultúrára a következő hét évre, hat megyére összesen félretettek 23-24 millió eurót. Nos, mit várjunk? Egy ilyen kastélynak a felújítása a parkkal, kerítéssel együtt súrolja a 4-5 millió eurót”, tudatta az elöljáró.

Székelyhíd polgármestere szerint ha valamiféleképpen sikerülne felújíttatniuk a kastélyt, akkor sem tudnának mit kezdeni egy ekkora épülettel, hiszen a kastélyépület 1700 négyzetméter, már a fűtése is probléma lenne. Mindemellett ha az önkormányzat belekezdene a felújításba, fel kellene bontani az érvényes használati szerződést, miközben az alapítvány már jelentős javítási munkálatokat végeztetett el. „Ha működik a településen belül, ami egy szociális problémát megold és jól működik, akkor az a határozott véleményem, hogy az önkormányzatnak nem kell beleszólni” – mondta Béres Csaba. Hozzátette, „ezt az épületet senki sem viszi el Székelyhídról”, ám adott a kérdés, hogy „kié maradjon az ingatlan, miénk vagy az övék? Maradjon a miénk és dőljön össze, minthogy adjuk el valakinek, aki felújíttatja, a befolyt összeget pedig fejlesztési pályázatok önrészeire tudjuk szánni?”

Amikor az önkormányzat az eladásra készülve összeállította a feladatkiíró füzetet, belefoglalták, hogy a leendő vásárlónak a következő húsz évben is gyermekotthont kell működtetnie benne, és az entitásnak legalább tízéves múltja kell legyen, és beleírták, hogy legyen legalább öt helyen hasonló munkapontja. „Emiatt azzal vádoltak meg, hogy én ezt Csaba testvérnek személyre szabva állítottam össze a kiírást. De ez nem igaz, hiszen akár tíz olyan intézményt is fel tudnék sorolni, amelynek hasonló rendszere van” – mondta Béres Csaba.

Példaként említette, hogy ha például egy aszfaltozásra írnak ki versenytárgyalást, az első szempont, amit figyelembe kell vennie az elbíráláskor, hogy vannak-e hasonló munkálatai a jelentkezőnek. „Ha az aszfaltnál erről szó lehet, akkor ha gyermekekről, nevelésről, gondozásról van szó, akkor nyilvánvaló, hogy be szerettük volna magunkat biztosítani”, fogalmazott az elöljáró.

Miután a helyi tanács május végén megszavazta, hogy eladják a kastélyt, a Bihar megyei prefektúra jelezte, hogy az eladás feltételként szabott szempontok diszkriminatívak, ezért ezeket a kitételeket ki kell venni a kiírásból. „Tehát nem adhatom el gyermekvédelmi központnak, nem kérhetem, hogy tízéves régisége és legalább öt hasonló gyermekotthona legyen. Nem azt mondták, hogy nem törvényes a tanácsi határozat, hanem azt, hogy diszkriminatív” – mondta a Maszolnak Béres Csaba.

Kapcsolódó

Székelyhíd: nehéz volt a kezdet, de beindultak a városfejlesztési programok

Nem volt könnyű dolga a székelyhídi városvezetőségnek, amikor a Bihar megyei kisvárost a fejlődés útjára akarták terelni. Korábban ugyanis egy nyertes pályázat, illetve a román kormány packázása nagymértékben megnehezítette az önkormányzat életét.

településfejlesztés Bihar megye Székelyhíd

A kastélyt jelenlegi állapotában mintegy 740 ezer euróra, megközelítőleg 3,6 millió lejre lett felértékelve. Összehasonlításképpen, a nemrég eladott és sokkal nagyobb zsibói Wesselényi-kastély ára 800 ezer euró, mintegy négymillió lej volt, említette Székelyhíd polgármestere arra reagálva, hogy egyesek szerint alulértékelték az ingatlant.

„Nyilván vannak sokan, akiknek nem tetszik, hogy egy ilyen épülettől jogilag megválnánk. De ezt a kastélyt nem viszi el senki innen, és ha felújítják és visszaállítják régi patináját, ha megvan az épület rendeltetése is és az érmelléki szociálisan hátrányos helyzetben élő gyermekeknek egyfajta bölcsője, és azt gondolom, ennél nagyobb, fontosabb desztinációt nem lehet adni egy épületnek” – magyarázta Béres Csaba. Székelyhíd polgármestere hozzátette, az eladáshoz kötötték azt is, hogy a leendő vásárló évente négy közös programot kötelező szervezzen a várossal, valamint hogy a kastélyt látogathatóvá teszi, illetve a kastélykertet is nyitva hagyja napközben az érdeklődők előtt.

A székelyhídi uradalom 1830-ban gróf Stubenberg Gusztáv birtokába került. 1840 körül megépíttette az éppen napjainkban pusztuló, klasszicista stílusú magtárt, majd a századfordulón átépíttette a régi barokk kastélyt, melynek munkálatai 1906-ban fejeződtek be. Ekkor kapta a bejárat a klasszicizáló, oszlopos előcsarnokot. Vele egyi dőben felépíttette az északkeleti alagsoros szárnyat. Victor Siedec bécsi építész kitűnően használta ki a domboldal lejtését, a kastély főhomlokzata földszintes, ám az országútról nézve emeletes, olvasható a Kastélyerdélyben.ro weboldalon.