„Bizonyára tudják hogyan működnek a székely társadalomban a dolgok. Az egyszülős ember itt magányos ember” – hangzott el a gyermekeiket egyedül nevelők kézdivásárhelyi találkozóján. A kezdeményezés úttörő jellegű. 

Pénteken egyszülős szakmai műhelykonferenciát szerveztek Kézdivásárhelyen. Az esemény kezdeményezője Pál Edith, az Egyszülős Klub Háromszék vezetője volt, aki Bálint Olgában, a Szentkereszty Stephanie Egyesület elnökében nyert partnerre. A Közösségi Szolgáltatási Komplexum kertjében megtartott rendezvényen egyszülős családok vettek részt, akik egyrészt megosztották egymással nem egyszer keserű tapasztalataikat, ugyanakkor szakemberek tanácsait is meghallgatták, míg gyerekeik különböző foglalkozásokon vettek részt.

Az esemény a Szentkereszty Stephanie Egyesület égisze alatt zajlott, elöljáróban Bálint Olga ismertette a civil szervezet szerteágazó tevékenységét, ugyanakkor elmondta: rendkívüli örömére szolgál, hogy sikerült a rendezvényt tető alá hozni, hiszen egy szűz területről van szó, annak ellenére, hogy rengeteg embert érint, akik nehézségeikkel de facto egyedül kell megbirkózzanak, miután a családok ilyen vagy olyan okok miatt széthullottak, vagy épp betegség vagy elhalálozás tett pontot egy-egy kapcsolat végére.

A rövid programismertetőt követően a legkisebbek elvonultak a gyermeksarokba ahol Benkő Krisztina pedagógus és Csavar Zenkő kinetoterapeuta vezetésével különböző foglalkozásokat szerveztek nekik, míg a felnőttek kötetlen beszélgetésen vettek részt, amelynek témája a Szárnyam alá veszlek – Hogyan neveljük egyszülősként gyerekünket? volt. Ezzel kapcsolatos gondolataikat megosztotta dr. Szilveszter Szabolcs, Kézdivásárhely alpolgármestere, Pál Edith klubvezető, Bálint Olga pszichológus, mentálhigiénés szakember és life coach, valamint Dobolyi Tünde kézdivásárhelyi ügyvéd, moderátorként közreműködött Csoma Tünde-Dalma pszichológus, mentálhigiénés szakember és terapeuta.

Sok érintett, kevés a rájuk fordított figyelem

Elöljáróban Bálint Olga elmondta: sok a tévhit az egyszülősök kapcsán, akik ugyanakkor olyan társadalmi előítéletekkel is szembe kell nézniük, mint például, hogy miért nevelik egyedül a gyereküket, mi lehet a háttérben. Vagyis a sorsukon csámcsogó személyek pletykaéhségének a „táplálékát” is nyújtják, így sok buktató nehezíti sorsukat. „Bizonyára tudják hogyan működnek a székely társadalomban a dolgok. Az egyszülős ember itt magányos ember” – hangsúlyozta Bálint Olga.

Pál Edith Sepsiszentgyörgyön született, Budapesten él és 2018-ban csatlakozott az magyarországi Egyszülős Központhoz, értelemszerűen azért, mert ő is egyedül neveli Anna nevű lányát. „Annyira tetszett, hogy egyformán kezeltek, név szerint szólítottak, hogy fél év után eldöntöttem: elvállalom a háromszéki testvérszervezet vezetését. Három év után úgy döntöttem, hogy saját alapítványt hozok létre, mert túl sok anyagi vagy szakmai segítség itt nem volt” – magyarázta, majd arra is kitért, hogy miként lett ő is egyszülős gyermeknevelő. „Már a terhesség során kiderült, hogy az apuka nem szerette volna, sok sikert kívánt nekem, mondván: fel a fejjel. Mondtam, jól van, kisírtam magam és tovább léptem. Kapcsolati szinten nem. Azóta sem ismerkedtem meg senkivel sem, egyedül neveltem a gyerekemet, teljesen ráfókuszáltam. Sokkal jobban szeretek így lenni, mint egy iszákos vagy agresszív férjjel. Biztos vannak jó emberek – nem általánosítok – de egyelőre erre még időm sem volt. Budapesten vagy Magyarországon az egyszülőség nagyon megbecsült, tisztelik azt, amit csinálunk. Itt viszont tabutéma és teljesen a fordítottja: szégyellik elmondani, beszélni róla” – mondotta, hozzátéve, hogy szponzorok vagy épp kormányzati támogatással szeretne ezen változtatni.

Bálint Olga kiegészítette: szembe kell nézni minden veszteséggel, az életünkben van fény és árnyék, úgy kell éljünk, hogy túltegyük magunkat a nehézségeken. „Próbáljuk meg a kőben is a rózsát látni” – élt hasonlattal a szakember.

Szilveszter Szabolcs röviden azt vázolta, hogy az önkormányzatnak milyen kompetenciái vannak szociális vonatkozásban, elismerve azt is, hogy nincs tudomásuk arról, hogy hány egyszülős él Kézdivásárhelyen, de azt szemrevételezte, hogy a jelenlévők mindegyike nő. A jelenlévők ezt kiegészítették: statisztikai kimutatás szerint a gyereküket egyedül nevelők 92 százaléka nő. Szilveszter Szabolcs kifejtette: miután három éve a kezdeményezésére bevezették a nagycsaládos kártyát, most a városháza azt szeretné, hogy 2025 januárjától hasonló kártyát vezessenek be az egyszülősök részére is, viszont ahhoz meg kell kapják a jogi keretet is, mivel a monoparentális kifejezés eléggé tág fogalom. „Tény, hogy egy nagycsaládosra vagy egy egyszülősre hasonló teher nehezedik, ezen nem szabad átsiklani” – hangsúlyozta. Bálint Olga is felajánlást tett: a Szentkereszty Stephanie Egyesület székhelyét ajánlotta fel az egyszülősök találkozóira, míg a városháza nem talál számukra egy székházat. Hangsúlyozta: az önsegítő csoportoknak nagy szerepük van abban, hogy a szellemi terhek egy részét levegyék az érintettek válláról. „Három pontban tudunk segíteni az egyszülősöknek. Az egyik a segítség és támogatás, a másik a valahová való tartozás, ami életmentő is lehet. A harmadik a láthatóság, hogy vagyunk mi is, létezünk és egy tömeget képviselünk” – vélekedett Bálint Olga, aki maga is az egyszülősök társadalmát képviselte a megbeszélésen, két gyereket nevelt fel egyedül, „édes tehernek” nevezve lányait.

Ami a „tömeget” illeti valóban tekintélyes: Pál Edith szerint a koronavírusos kényszer bezártság miatt 600 százalékkal emelkedett a válások száma. Ezt egészítették ki: a romániai statisztikák szerint 2020-ban több mint 22 ezer – 2021-ben több mint 27 ezer – válás volt, ami során több, mint kilencezer gyerek volt érintett.

Tönkrement párkapcsolatok jogi útvesztői

Dobolyi Tünde ügyvédnő elmondta: azt tapasztalta, hogy egy válást követően a gyermek gondja gyakorlatilag az egyik szülőre hárul. De ugyanezt vette észre abban az esetben is, ha sérült gyereket nevelő szülőkről van szó, szerinte legtöbb esetben gyávaságról van szó. Gondként nevesítette a kapcsolattartás kérdését, ami gyakorlatilag neuralgikus. Bálint Olga ezt kiegészítve elmondta: pingpongoznak a gyerekekkel és ijesztő módon ez nem intelligencia kérdése, minden réteget érint. „Nem számít, hogy tanult ember, vagy sem, volt rá példa, hogy a szülők elveszekedtek a gyerek feje fölött, figyelmen kívül hagyva, hogy az stressztől fulladási rohamot kap” – mondotta a komplexum vezetője.

Dobolyi Tünde elmondta: nagy figyelmet kell ilyen esetben egy végrendelet szerkesztésére fordítani, olyan esetet is figyelembe véve, ha az ember betegség vagy valami más egyéb miatt olyan helyzetbe kerül, hogy nem lesz beszámítható. Azt javasolta: bármelyik közjegyzőnél el lehet egy olyan dokumentumot készíteni, ami a gyerek javát szolgálja. Amennyiben valaki szellemileg nem lesz beszámítható, akkor a korábban jóváhagyott dokumentumot egy megbízható ismerősére, barátjára is rábízhatja. Ugyanakkor azt javasolta: van, aki nem vállalja az apaságot, de ő jó ötletnek tartja, hogy a születési bizonyítványba bekerüljön az apa neve. Ennek kapcsán megoszlottak a vélemények: voltak, akik a vonalat tartották jó ötletnek – az apaságot letagadó férfi esetében – mások úgy vélték, jó, ha papíron is szerepel mindkét szülő neve.

A jogi oldalt boncolgatva az anyagiakra is kitértek, jellemző az egyszülősök esetében az elszegényedés. Azzal mindenki egyetértett, hogy a pénzügyi terheket könnyebben viseli két fél, különösképpen egy olyan társadalomban, ahol a férfi jobban keres. Az is kiderült, hogy sok férfi eléggé „lazán” kezeli ezt a kérdést, vagy épp túlzásba viszi, anyagiakkal befolyásolva az anya által nevelt gyereket, drága ajándékokkal halmozva el, vagy épp keveset vagy semmit sem juttat számára.

Szülőpótlóvá előlépő gyerekek

Csoma Dalma pszichológus szerint az egyszülősök esetében több aggasztó dolgot észlelt a gyereknél, ezek egyike a parentifikáció. „A nagyobb gyerekeknél vehető ez észre, hogy vagy apaként vagy anyaként fog viselkedni a családban, erre nagyon oda kell figyelni. A szülőnek oda kell figyeljen, mert azt érheti el, hogy végletekig magához láncolja a gyerekét” – mondotta. Egyértelműsítették: senki sem tud egyszerre apa és anya is lenni, bármennyire is embertelen munka az egyszülőség. „Szükség van egy modellre, hogy egészségesen tudjanak tovább élni” – magyarázta a pszichológus. Ez viszont azzal a veszéllyel jár, hogy miután a gyerekek modellmásolással élnek, így egy abnormális helyzet alakulhat ki. Hangsúlyozta: nem kell szégyellni segítséget kérni szakembertől, ha valaki ilyen helyzetbe kerül.

Alkoholizmus, testi sértés: szétzilált életsorsok

A beszélgetés zárómozzanataként a jelenlévők osztották meg személyes gondolataikat, pár mondatban vázolva azt, hogy miként jutottak az egyszülős szerepkörbe. A helyzetek változatosak, de elég sok ízben felmerült az, hogy a választott pár italozásba kezdett, verbálisan, vagy fizikailag agresszív volt, más esetben nárcisztikus volt az illető. Pár esetben haláleset tett pontot a kapcsolat végére.

Ami a pillanatnyi helyzet értékelését illeti, egyértelművé vált, hogy a költségek, az albérletbe szorulás jelentősen megnövelték az anyagi kiadásokat, amelyek fullasztóvá váltak. Van, aki a szüleinél lakik, más a komplexum vendégszeretetét élvezi, de olyan is van, aki egyik napról a másikra tengődve neveli a gyerekét. Az is kiderült: vannak, akiknek évtizedekre volt szükségük, hogy felvállalják az egyszülősséget és kiszálljanak egy toxikus kapcsolatból. Ami a másik fél hozzáállását illeti, a teljes közönytől a gyereket nevelő anya ellen hangolásig terjed az érzelmi paletta, egyik sem kecsegtet semmi jóval. 

A szomorú, lehangoló életsorosok ismertetését követően a jelenlévők részt vettek Kaly Roland minikoncertjén, utána közös ebéd következett. Bálint Olga a Maszol érdeklődésére elmondta: ez egy útindító szerveződés volt, kíváncsiak arra, hogy sikerül-e a céhes városban is megalapozni egy olyan kezdeményezést, ami révén az egyszülősök is megjelenhetnek a társadalomban.