banner_phBMMWg3_970x250_Mol_HU.jpg
banner_6stHcYKY_300x250_Mol_HU.jpg

Egyelőre nincs gond a vízkészletekkel, de ha pazarlunk, rövid időn belül komoly problémák adódhatnak

Több településen is ivóvízkorlátozást vezetnek be Romániában, miután az ellátórendszerek már képtelenek eleget tenni a megnövekedett vízigénynek. Erdélyben egyelőre nincsenek problémák, de a Partiumban nagyon oda kell figyelniük a fogyasztóknak, hogy immár mire használják az ivóvizet. Pásztor Sándor vízgazdálkodási szakember szerint ha most nem leszünk óvatosabbak, könnyen nehéz helyzetben találhatjuk magunkat.

Átlagosan véve figyelmeztetési szint van érvényben az ivóvíz-felhasználás és a szükségletek biztosítása vonatkozásában, ugyanis „az aszály miatt már egy olyan szakaszban vagyunk, amikor komolyabban oda kell figyelnünk a vízkészletünkre” – fogalmazott a Maszol megkeresésére Pásztor Sándor vízügyi szakember. Tánczos Barna környezetvédelmi, erdészeti és vízgazdálkodási miniszter szakmai tanácsadója elmagyarázta, a vízkészletet két részre kell elosztani: a felszíni vízkészletre, ebbe tartoznak a tározók, a folyók és a Duna, illetve a földfelszín alattiakra.

A Duna feleakkora, mint kellene legyen

A felszíni készlet esetében a víztározók nem csupán az ellátást biztosítják, mert van tárolási, árvízvédelmi és energiatermelési kapacitásuk is. Ezekkel egyelőre nincs is nagy gond, mondta a szakember, jelenleg nagyjából 80 százalékos az ezekben rendelkezésre álló vízkészlet szintje, ami kielégítő. A folyóvizekben azonban nagy hiányosságok mutatkoznak.

„Gond van Moldvában, az ottani folyók – mondjuk Buzău megyétől északra egészen Iași vagy Suceava megyéig – az átlagos kapacitásukhoz mérten jelenleg az 50-60 százalékon állnak. Ugyancsak gondok vannak a Partiumban Szatmár megyétől délre, Bihar és Arad megyében, ahol mind a Szamos, a Kraszna, az Ér, a Berettyó, a Sebes-, a Fekete- és a Fehér-Körös esetében alacsony a vízszint” – közölte a szakember.

A folyókban fellépő vízhiány egy részét tudják pótolni a tározókból, például a nyugaton a Berettyó esetében a berettyószéplaki vízgyűjtőből, vagy a Sebes-Körösön a mezőtelegdi és az alsólugasi tározókból, azonban a Fekete- és a Fehér-Körösön alacsony a vízszint, mert azokon nincsenek tározói kapacitások.

A Duna, amelynek jelen pillanatban a sokévi átlag szerint mindenképp másodpercenként 5 és 6 ezer köbméter közötti kellene legyen a vízhozama mondjuk Vaskapu keresztmetszetében, jelenleg másodpercenként mindössze 2800 köbméter. „A Duna tehát feleannyi, mint kellene legyen, és amit mutat, az az európai vízgyűjtő medence helyzete, látszik, hogy szenved egész Közép-Európa” – fogalmazott Pásztor Sándor. Hozzátette, a vízellátáson kívül ennek sok következménye van, például a vaskapui vízerőmű is csak félkapacitáson képes termelni.

Fotó: Pásztor Sándor Facebook-oldala

A földalatti vízkészletekről tudni kell, mondta a szakember, hogy a lakossági vízellátás nagy része ebből történik, mivel ez tisztább, egészségesebb. Ugyanakkor elmondható, hogy a földfelszín alatti vízszint is jelentősen csökkent. Pásztor Sándor közölte, pontos partiumi adatok szerint jelenleg 50 centiméter és 2 méter közötti altalajvízszint-csökkenés tapasztalható. „Ez nem azt jelenti, hogy nincs víz, hanem azt, hogy sokkal mélyebb az altalajvízszint. Míg Bihariószeg esetében ez a szint körülbelül 50–60 centiméterrel volt lejjebb, addig Nagyváradon 170 cm-rel alacsonyabb, de a bihari megyeszékhelytől alig tíz kilométerre fekvő Nagyürögdön (Nojorid) már két méterrel alacsonyabb a vízszint” – mondta el Pásztor Sándor. Hozzátette, pontszerű problémáktól eltekintve Erdélyben, a Királyhágótól keletre egészen a Csíki-medencéig nincs vízellátási probléma. „Egyelőre nincs gond, de innentől kezdve az embereknek gondolkodniuk kell azon, hogy ne arra használják a vizet, amire nem feltétlenül szükséges” – hívta fel a figyelmet a vízgazdálkodási szakember.

Vízórák hiányában megy a pazarlás

Felvetésünkre, hogy sokan, főleg vidéki településeken locsolásra használják a vezetékes ivóvizet és ezzel okoznak problémát az ellátásban, Pásztor Sándor egy konkrét példát említett. Az egyik településen a meglévő kutakból 50–70 méter mélységből szivattyúzzák a vizet egy nagy, száz köbméteres tárolóba, amelyből aztán a lakosság az elosztó hálózaton keresztül kapja meg az ivóvizet. Ha este, éjszaka ezzel öntöznek, a tartály nem képes megtelni, és ez vezet nyomáscsökkenéshez, illetve rosszabb esetben vízhiányhoz.

Az aszály nyoma | Fotó: Agerpres

A szakember elmondta, például Bihar megyében a vízfogyasztás jelenleg 185 százalékkal több, mint átlagosan. „Feltételezzük azt, hogy 15–20 százalékkal többet fogyaszt az ember, mert kánikula van, akkor is legalább 50–60 százalék elmegy öntözésre, ami több szinten is probléma. Egyrészt pocséklás öntözni a kertben azzal a vízzel, amit előzőleg kiszivattyúznak a föld alól, tisztítják, szállítják, átmegy egy csomó procedúrán. Másrészt ne feledjük el, hogy a kitermelésért az önkormányzatok köbméterenként fizetnek 5–7 banit, majd eladják a lakosságnak 3–4 lejes áron köbméterenként” – világított rá a szakember.

Pásztor Sándor szerint nagyon sok kis és közepes településen a magánházaknál nincs beszerelve vízóra. „Ha megfelelően volna mérve a fogyasztás és kiderülne, hogy egy ember egy hónapban ellocsol 200–300 köbméter ivóvizet, akkor a mintegy ezer lejes számla égetné a zsebét, attól a pillanattól kezdve nem öntözne, mert pocséklás” – fogalmazott.

Pásztor Sándor közölte: jelen pillanatban kevés olyan terület az országban, ahol nincs elegendő víz – de olyanok vannak, ahol vízkorlátozást vezettek be, mert a helyi vagy a regionális szolgáltató nem tudja a megfelelő ritmusban feltölteni a rendszerét. Ilyen helyzet állt elő például a napokban Târgu Neamț városában, de máshonnan, például Sepsiszentgyörgyről és más kisebb településekről is jelezték a szolgáltatók, hogy korlátozni fogják a vízszolgáltatást, illetve fogyasztást.

Megtudtuk, a múlt héten helyi bizottsági ülést hívtak össze és konkrét lépéseket is kezdeményeznek: felszólítják az önkormányzatokat arra, hogy minden létező fogyasztó rendelkezzen vízórával még a kicsi településeken is. „Ha ez így megy tovább, akkor igenis, egy hónapon belül gondjaink lesznek, oda is eljuthatunk, hogy egy emberre lesz 15–20 liter víz egy napra lajtoskocsival. Nem kéne ide eljutni, ezért kellene most meggondoltabban lépéseket tenni, hogy ne pocsékoljuk a vizet” – hívta fel a figyelmet a miniszteri szaktanácsadó.

Nem jók az időjárási prognózisok

Az időjárást tekintve „sajnos nem jók a prognózisok”, mondta kérdésünkre Pásztor Sándor. Például kedden délután Dél-Romániában voltak olyan helyzetek, hogy árvízvédelmi helyzetet kellett hirdetniük, ugyanis akadtak olyan települések, ahol 80 liter eső esett négyzetméterenként, miközben mellette tíz kilométerrel hatalmas nagy aszály van. „Rapszodikusan átalakult az időjárás, nagy kánikula mellett helyi szinten nagy csapadékmennyiség hullik. Furcsa helyzet az, hogy miközben aszálykárokkal szenvedünk, addig bizottságot kellett összehívni árvíz miatt, és ez történt a kedden Argeș megyében. Nincsenek már azok a nyugodt, kiszámítható frontok, amikor két nap alatt leesik 20–25 mm eső” – magyarázta.

Fotó: Pixabay

A vízügyi szakember elmondta még, követik az országos csapadékelosztást, és „tele van az ország kicsi vörös foltokkal, ami azt jelenti, hogy kis területen nagy mennyiségű (rövid időn belül 30–40–50 mm) csapadéké esik. Ha például 40 perc alatt leesik 30 liter eső, az problémákat okoz, akármilyen száraz a föld, ugyanakkor odébb húsz kilométerrel meglehet négy hónapja nem esett eső. Teljes mértékben átalakulóban vannak az időjárási tényezők, erre kell készülni. Egyelőre annyit tudunk tenni, hogy a tározó kapacitásokat a maximumon tartjuk és vigyázunk minden csepp vízre a téli időszakban, hogy nyáron biztosíthassuk a megfelelő vízmennyiséget” – magyarázta Pásztor Sándor.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Kapcsolódók

Kimaradt?