A nyelvész és nyelvjáráskutató szobrát is megkoszorúzták, az eseményen részt vett Szili Katalin, a Magyar Országgyűlés volt elnöke is.

Csűry Bálint születésének és halálának évfordulója alkalmából tartottak ünnepi istentiszteletet és rövid megemlékezést vasárnap a nyelvész szülőfalujában, a Szatmár megyei Egriben. Születésének és halálának ugyanis ugyanakkor van az évfordulója: 1886. február 13-án születetett és 1941. február 13-án hunyt el a magyar nyelv egyik legnagyobb kutatója és ismerője, a debreceni Magyar Népnyelvkutató Intézet alapító igazgatója.

Egri református temploma ez alkalommal is megtelt, a helyiek mellett szép számban érkeztek meghívottak is az ünnepi eseményre. Isten igéjét ez alkalommal Csűry István egykori református püspök hirdette és magyarázta, ő egyébként az ünnepelt nyelvész távoli rokona.

A 119. zsoltár sorait magyarázva Csűry István párhuzamba állította a bibliai igét és metaforákat azok nyelvi megfelelőivel, rámutatva: a nyelv mögött ott van Isten, ezért a közösség több az egy nyelvet beszélő emberek csoportjánál. Elmondta azt is, hogy az ember bármennyit tanulhat, akárhány diplomát szerezhet, értelmessé Isten igéje teszi, igazi értelmet Istentől kaphat.

A házigazda Tolnai János lelkipásztora mondott köszönetet az értékes gondolatokért, majd a meghívottakhoz fordult. Magyarország Kormányának képviselőjeként mondott köszönetet Szili Katalinnak, hogy kormánytámogatással megújulhatott a közeli Aranyosmeggyes 18 fős református közösségének temploma, majd Magyar Lóránd és Nagy Szabolcs képviselőknek, illetve Pataki Csaba megyei tanácselnöknek köszönte meg a román kormánytámogatást, amiből az egriek közösségi háza újulhatott meg.

A megemlékezés Csűry Bálint szülőházánál, pontosabban a helyén álló épületen elhelyezett emléktáblánál folytatódott koszorúzással, majd a résztvevők átvonultak a róla elnevezett helyi iskola udvarára. A Csűry Bálint szobránál felszólaló Hernyu Péter iskolaigazgató és Berei Edina magyartanár is példaként állította a gyerekek elé Csűry Bálint alakját. Ő a követendő példa, hiszen a kis falu szülötteként került a magyarság nagyjai közzé. Szabó Elek polgármester a településen élő Csűry-kultuszról beszélt, az ő nevét viseli az iskola és a falu leghosszabb utcája is.  

Szili Katalin, a Magyar Országgyűlés egykori elnöke Gárdonyi Géza szavait idézte: „Minden nemzet fő kincse a nyelve. Bármit elveszthet, visszaszerezheti, de ha a nyelvét elveszti, Isten se adja vissza többé”. Rámutatott: az identitás megőrzésében a legfontosabb a nyelv ápolása. A közös nyelv egyfajta felelősség is egymásért, fontos, hogy a magyar nyelvet továbbadjuk gyermekeinknek, hiszen csak így maradhat életben anyanyelvünk. Mint kiemelte: a magyar közösség képviselete is fontos, azért, hogy ahol magyar ember él, ne születhessen az ő beleszólása nélkül törvény, legyen szó akár az Európai Parlamentről, akár Románia parlamentjéről.

Pataki Csaba megyei tanácselnök csatlakozva az előtte szólóhoz, a szatmári magyarságra idén váró megmérettetésekről is beszélt. De nem feledkezett meg Csűry Bálintról sem, akit a magyar gyökerek őrzőjének és ápolójának nevezett. „Nyelvművelő, nyelvkutató munkája egy életen át tartott, szelleme pedig ma is Egri községben él”, mondta.

Az eseményt Fisár Erika magyar szakos tanfelügyelő beszéde zárta, az eseményt pedig a Csűry Bálint Általános Iskola diákjainak szavalatai színesítették.