Csoma Botond: Egyre több lesz idén a magyarellenes támadás, ezeket az RMDSZ-nek határozottan el kell utasítania
Nem példa nélküli az a kinyilatkoztatás, amit a hétvégén hallhattunk Marcel Ciolacu szociáldemokrata politikustól Maros, Hargita és Kovászna megyei látogatása alkalmával. Mint ismert, a miniszterelnök pénteken Marosvásárhelyen azt mondta, „Romániában soha nem lesz Székelyföld”, majd később finomította mondandóját, akkor már „csak” a székelyföldi autonómiára vonatkoztatta kijelentését. Csoma Botond, az RMDSZ szóvivője szerint a romániai magyarság a kampányban számíthat még hasonló kirohanásokra, sőt ha a nacionalista AUR is rákapcsol a szavazatszerzésre, a helyzet fokozódik majd.
Nyilvánvaló, hogy elkezdődött a kampány, és itt az államelnöki kampányra gondolok, mert az a meggyőződésem, hogy Marcel Ciolacu államelnök akar lenni és megkezdte az elnöki kampányát. A székelyföldi körútját és az ott tett nyilatkozatokat ennek fényében kell értelmezni” – mondta a Maszol megkeresésére Csoma Botod, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője, a szövetség szóvivője. Mint ismert, Marcel Ciolacu miniszterelnök pénteken előbb Marosvásárhelyen fogalmazott úgy, hogy „Székelyföld soha nem lesz Romániában”, míg másnap Hargita és Kovászna megyei körútján már úgy fogalmazott, hogy „Romániában sosem lesz autonómiája Székelyföldnek”.
„A román politikában, de kampányban főleg, elkezdik a magyar kártyát használni, és sajnos nemcsak a fasiszták, a magyarellenes AUR, hanem a fősodorhoz tartozó pártok is. Akinek van egy kis belpolitikai jártassága és ismeri a romániai történéseket az elmúlt húsz esztendőben, az tudja, hogy nagyon sokszor egy belpolitikai harcban előhúzzák a magyar kártyát. Ott volt négy évvel ezelőtt is, amikor Klaus Iohannis azt mondta, „jó napot kívánok, pészédé”, akkor ő használta ezt a típusú retorikát, most pedig a Sziciáldemokrata Párt elnökétől hallhattunk ilyen kijelentést, amely ugyanabban a regiszterben értelmezendő” – magyarázta Csoma Botond.
Az RMDSZ szóvivője kérdésünkre megerősítette, ez a típusú kommunikáció súlyos politikai és társadalmi károkat okoz és feszültséget gerjeszt, „de nem nőtt ki még a román politika abból, hogy a magyar kártyát ne instrumentalizálja politikai célok elérésére, ezzel állunk most is szemben”. Csoma Botond kiemelte, Marcel Ciolacu két dolgot mondott: az egyik a Székelyföld létezése, a másik a székely autonómia ügye. Az RMDSZ-es politikus kifejtette: „Nagyon súlyos Székelyföld létezését kétségbe vonni, erre reagáltam én is és Tánczos Barna szenátor is. Egy olyan kontextusban, amikor egymás mellett említik Erdély elvesztését, a határok módosítását, és amelyben nagyon sok veszélyes elem megjelent, és ebben a sorban jelenik meg Székelyföld létezésének a kérdése, az megengedhetetlen.” Kijelentette: „Románia miniszterelnökének az ilyen kijelentése megengedhetetlen”.
Ami az autonómia kérdését illeti, tette hozzá Csoma Botond, egy választási évben erről így beszélni szintén felelőtlenség, mert ez nem kedvez senkinek, esetleg csak a szélsőségeseknek. „Annak ellenére, hogy egy fősodrú párttól érkezik ennek a kérdésnek a tematizálása, tudva azt, hogy mekkora elutasítottság van a román társadalomban a székelyföldi autonómiával szemben, 2024-ben, egy választási évben ez csak feszültséget szül és nem tartom célszerűnek.”
A szeptemberi államfőválasztásig még mintegy hét hónap van hátra, és immár jól látszik, hogy a Szociáldemokrata Párt elnöke is hétvégi székelyföldi üzeneteivel a szélsőséges román szavazók táborát akarja vékonyítani és szavazatokat próbál szerezni. Kérdésünkre, ha már most ilyen nyíltan magyarellenes üzenetekkel áll elő egy politikus, ráadásul nem is a szélsőséges oldalról, akkor mire számíthatunk a sovének részéről, Csoma Botond megerősítette: „sajnos fokozódni fog a magyarellenesség”. Ha az egyik kormánypárt képviselője erre ragadtatja magát, akkor „a fasiszta, magyarellenes AUR csak tovább viszi majd ezt és fennáll annak a veszélye, hogy több ilyen támadással fogunk szembenézni. Nekünk az a feladatunk, hogy visszautasítsuk ezeket. Az RMDSZ kiállása most is egyértelmű volt, Tánczos Barna szenátor is elmondta a véleményét erről és jómagam frakcióvezetőként is állást foglaltam. Választási év lévén – sajnos – számíthatunk még ilyen megnyilvánulásokra”, mondta Csoma Botond.
Ha a román pártok magyarellenességgel próbálnak többletszavazathoz jutni, akkor a romániai magyarság érthető módon eltávolodik a román politikumtól és tovább csökken a még épphogy meglévő bizalom is a parlamenttel szemben, miközben az RMDSZ-nek a romániai magyar közösség képviseletét éppen ebben a közegben, a bukaresti törvényhozásban kell ellátnia. Kérdésünkre, hogy ebben a két oldalról szorító helyzetben mi az RMDSZ stratégiája, Csoma Botond kijelentette: az RMDSZ-nek az elmúlt 34 évben „sikerült azt az egyensúlyt megtalálnia”, amely elegendő volt ahhoz, hogy azokban a pillanatokban, amikor támadás érte az erdélyi magyarságot, akkor „kiállt és határozottan elutasította azt, és ha kellett, keményebben is elmondta a véleményét, ugyanakkor más kérdésekben, amelyek nem etnikai jellegűek, és az erdélyi magyarság gazdasági gyarapodását célozták, akkor kereste azokat a mechanizmusokat, amelyek révén érvényesíthette az erdélyi magyarság érdekeit”.
Az RMDSZ szóvivője megerősítette: „ez egy nehéz játék, de az egyensúlykeresés mindig is nehéz volt”. Megismételte, „ezeket a nacionalista támadásokat el kell utasítani és világosan el kell mondani az RMDSZ és a magyar közösség álláspontját, másrészt nekünk az a dolgunk, hogy a romániai magyarság érdekeit érvényesítsük, fejlesszük a településeket, bölcsődéket, óvodákat építsünk, mindent, ami a közösség boldogulását szolgálja, hogy olyan törvényeket alkossunk, amelyek a gazdaság növekedését segítik és konszolidálja a gazdaságot, hogy az erdélyi magyarság itthon boldogulhasson. Ezt az irányvonalat tudta tartani az RMDSZ.”
CSAK SAJÁT