Miközben a széles közvélemény a csíksomlyói tűzkárosult romák helyzetéről hallhat a legtöbbet, a Csíkszereda belvárosában önkormányzati szociális bérlakásokban élő családok életmódja is számos probléma forrása. A székelyföldi városban komoly társadalomi feszültséget okoz a lakásokban élők „utcai” életmódja. Korodi Attila csíkszeredai polgármester szerint a megoldás a helyi rendőrség megalakítása lehet.

Csíkszereda belvárosában két ingatlanban találhatóak szociális bérlakások. A belső udvaros épületek egyikében a bérlakások mellett magánlakások is találhatóak, míg a másik teljes egészében szociális bérlakásoknak ad otthont. A történelmi belvároshoz tartozó épületekben élő roma családok életmódja számos feszültség forrása a hargitai megyeszékhelyen. A városlakók több fórumon is panaszkodtak a „Petőfi utcai romák” viselkedésére (valójában az egyik épület a Márton Áron utcában található, szerk. megj.). A legtöbben a bérlakásokban élők folyamatos utcai jelenlétét róják fel: kéregetés, szemetelés, rongálás, és erőszakos cselekedetek is terhelik az ott élők „számláját”.

A bérlakásokban élők helyzetéről Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere a Maszol érdeklődésére elmondta: a szóban forgó szociális bérlakások „részben lelakottak és gócpontokká váltak”, ugyanis az önkormányzatnak éveken át „nem volt meg minden eszköze arra, hogy kritikus helyzeteket tudjon kezelni”. A városvezető szerint nem véletlen, hogy a város közbiztonságát érintő kérdések között prioritásként tekintenek a város központjában található lakások helyzetének kezelésére.

„Ennek az egyik alapvető eszköze, hogy az önkormányzat rendelkezzen helyi rendőrséggel, amelynek megvan a kapacitása arra, hogy a közrendet a központi részeken megfelelően felügyelje és irányítsa” – fogalmazott. Hozzátette: bármilyen jó szándékot is tapasztalnak az állami rendőrségtől és a csendőrségtől, ebben nem tudnak megfelelő hatékonysággal eljárni.

Korodi Attila szerint ugyanakkor a szociális lakásokban élők helyzete némileg különbözik a mélyszegénységben élő, „nyomornegyedben” élőkhöz képest, hiszen bérleti szerződés megkötésével élhetnek az ingatlanokban. Ez alapján a lakóknak vannak kötelezettségeik és jogaik is – emelte ki. A városvezető hozzátette: a bérlakásokban élők helyzete közbiztonsági problémává nőtte ki magát, aminek kezelésében viszont az önkormányzat a jelenlegi eszköztárával nem tud hatékonyan közbelépni.

A polgármester elmondta azt is, hogy a Márton Áron utcai ingatan esetében maguk az ottlakók közül is többen kérték, hogy „legyen rend” és kapjon több figyelmet az ott kialakult helyzet. A Petőfi utcai ingatlannal kapcsolatosan pedig az is kérdés, hogy alkalmas-e az épület a szociális lakások fenntartására. „Szakértői vizsgálat szükséges, mert a visszajelzések szerint komoly gondok lehetnek az épület statikájával. Az is lehet, hogy ott egyszerűen nem lehet majd szociális bérlakásokat működtetni” – emelte ki.

Erős intézkedéscsomagra van szükség

A közbiztonságot érintő problémákkal kapcsolatosan Korodi Attila kifejtette: a lakások folyamatosan „befogadó pontokként” működnek, ennek a követésére a városháza szociális osztályának kapacitása pedig nem elégséges. „Ez egy túlfeszített helyzet. Heti rendszerességgel kellene felügyelni és fenntartani a közrendet, amit, hangsúlyozom, a helyi rendőrség működtetésével tudnánk megoldani” – fogalmazott az elöljáró. „A hosszú éveken át felgyűlt problémákat, a szokásrendet csak egy nagyon erős intézkedéscsomaggal lehet kimozdítani” – nyomatékosította Korodi Attila.

A környéken működő vállalkozások, a városlakók elsősorban a folyamatosan az utcán tapasztalható „rendellenességeket” róják fel. „Üzleti lopások, amelyek ezekhez a családokhoz köthetők, a kapukon belül, az udvarokon teljes mértékű gondatlanság. Kérdésessé vált a vendéglátás megfelelő megszervezhetősége, de a vásárlás is nehézkes néha az időseknek (a kéregetések gyakran zavarják a vendégeket, a bevásárlást intézőket, szerk. megj.), és a gyerekek zaklatásáról is érkeztek jelzések” – sorolta a polgármester.

Mi a megoldás?

Az ide vezető okokról Korodi Attila kifejtette: a bérleti szerződések alapján elvileg sokkal könnyebben kezelhető volna a helyzet, mint a város romatelepein élők esetében, azonban hosszú éveken át hiányzott a szociális odafigyelés és emiatt elvesztették az irányítást az érintett közösségek esetében. „Ebből visszajönni nem egyszerű. Először közbiztonsági kérdésként kell kezelnünk. Ha ez a része normalizálódik, akkor szociális munka útján lehet továbblépni. A Petőfi utcai ingatlan esetében, ahogy említettem, nem tartjuk kizártnak, hogy egyszerűen meg kell szüntetni a bérlakásokat a fellépő statikai problémák miatt” – fejtette ki a polgármester.

A helyi rendőrség megalakítását még az előző városvezetés határozta el, ám egyelőre nem valósult meg. A Korodi Attila vezette testület a tavasszal helyi rendőrség igazgatói posztjára kiírt pályázatot visszavonta, mert kiderült, hogy az előkészítő dokumentumokban két fontos kérdéskörben nem megfelelően állították össze a pontozási rendszert. „A kérdéses pontokat kiszűrtük. Július végén újra kiírjuk a felhívást a helyi rendőrség vezetői posztjára. Ha lesznek megfelelő jelentkezők, augusztus végére lesz vezető és onnantól kezdve kezdődhet az intézményépítés” – mutatott rá Korodi Attila.