banner_ImRoxvBN_webbanner_970x250.gif
banner_Qadt244U_webbanner_728x90.gif
banner_3UKEdCdT_webbanner_300x250.gif

Családbarát önkormányzatok: sikertörténetek és a való világ

A pénteki marosszentgyörgyi RMDSZ-kongresszust megelőzően csütörtökön a marosvásárhelyi Kultúrpalotában szervezték meg az Országos Önkormányzati Konferenciát, melyen az előadók mintegy kétszáz önkormányzati képviselő jelenlétében vitatták meg a legfontosabb családtámogatási kérdéseket. A tanácskozás végén a testület elfogadta a családpolitikai irányelveket meghatározó Zárónyilatkozatot. Egyebek mellett elhangzott: míg Hargita és Kovászna megye a sikertörténetek földje, Maros és Szatmár megye a való világ, ahol jóval nehezebb körülmények között, sokkal kisebb önkormányzati jelenléttel, sok esetben pedig kisebbségben kénytelenek politizálni. 

A marosvásárhelyi Kultúrpalota kistermét megtöltő publikumot Péter Ferenc, Maros megye tanácsának elnöke házigazdaként és a Székelyföldi Önkormányzati Tanács elnökségi tagjaként is üdvözölte. Rövid beszédében kiemelte, az RMDSZ kormányzati szerepvállalása nemcsak lehetőség, hanem kötelesség is.

Maros megye fejlesztéséről, a helyi, a megyei és kormányzati együttműködésről szólva kifejtette, „a következő tíz évnek arról kell szólnia, hogy Maros megye nemcsak erdélyi, hanem országos szinten is az élmezőnybe kerüljön”, és ehhez megvannak az adottságaik, a szakembereik, a szakmai szervezeteik is, mondta a tanácselnök.

Az RMDSZ le fogja tenni a koalíció asztalára elképzelését

Az Országos Önkormányzati Konferencián Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke emlékeztetett, 2008 óta egy miniszterelnök sem tudta végigvinni a négyéves mandátumát. 2020 decemberében, amikor lezajlottak a koalíciós tárgyalások, azt gondolták, következik négy év, amikor „elkezdődhet az a fejlesztés és építkezés, amely tízéves perspektívában meghozhatja azt az eredményt, amire a közösség vágyik”. A szerző felvételei

„Nem voltunk naivak, de azt gondoltuk, mégiscsak az a szándék, hogy az országot kormányozni kell és ez felülírja az egyéb vágyakat, álmokat, ambíciókat” – fogalmazott az RMDSZ elnöke, aki szerint az idő közben kirobbant koalíciós válság ellenére, az elmúlt kilenc hónapban „egy jó csapattal jó eredményeket tudunk felmutatni”.

A két kormányzó román párt tisztújító kongresszusra készül, és ez rányomta a bélyegét a közös munkára. Az RMDSZ azt kéri a koalíciós pártok képviselőitől, hogy hagyják abba az árokásást, és ne tegyenek olyan kijelentéseket, amelyek szélesítik a közöttük lévő szakadékot. Kelemen Hunor elmondta, azt javasolták a PNL-nek és az USR PLUS-nak, hogy október 6-a után, amikor mindkét pártnak lezárulnak a szervezeten belüli választások, akkor üljenek le és tárgyaljanak, mert egy stabil többséget biztosító kormányra, illetve világos, transzparens kormányzásra van szükség.

„Ennek a válságnak nem mi vagyunk az okozói, megoldást sem tudunk ajánlani, de hozzá tudunk járulni ahhoz, hogy megoldás szülessen” – mondta Marosvásárhelyen az RMDSZ elnöke.

Kelemen Hunor kiemelte a legfontosabb kormányzati eredményeket, ezek között az Anghel Saligny fejlesztési program beindítását említette elsőként. Hangsúlyozta, ezt a programot az RMDSZ kezdeményezte és a szövetség szakemberei dolgozták ki. Mint mondta, nem lehet azt hagyni, hogy több tízezer kilométernyi út ne legyen leaszfaltozva és települések maradjanak ivóvíz- vagy csatornahálózat nélkül. Említette tovább a bölcsődék finanszírozásának átvételét a tanügyi tárcához, ami által jelentős tehertől szabadulnak meg a helyi önkormányzatok, ugyanakkor a fejlesztési minisztérium beindította a bölcsődeépítési programot, amely a maga nemében országos szinten hiánypótló.

„Szívügyünk a család” – emelte ki Kelemen Hunor az RMDSZ pénteki marosszentgyörgyi kongresszusának mottóját és fő üzenetét. Mint mondta, akkor lesz erős a magyar közösség, ha erősek a családok, amelyek alkotják, és akkor lesz erős a magyar közösségi érdekérvényesítő képesség, ha elég erős a közösség. „Le fogjuk a tenni a koalíció asztalára azt az elképzelést, amit mi vállaltunk, hogy kidolgozunk. Ez nem csak egy kormányzati vagy ideológiai, esetleg gazdasági kérdés, ez egy erős nemzetpolitikai alap” – nyomatékosította az RMDSZ elnöke. „Sokkal többről van szó, mint egy demográfiai, szociális vagy gazdasági problémának a kezelése” – szögezte le a politikus.

„Foglalkozunk a problémákkal, hogy Erdély versenyképesebb legyen”

A mi Erdélyünk – a mi felelősségünk: helyzetjelentés és perspektíva címmel Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester, az Országos Önkormányzati Tanács elnöke tartott ismertetőt a romániai magyarok, illetve az általános képviselet helyzetéről. Rávilágított: minden közéleti tisztségviselőnek - akár a legkisebb falvakban is -, továbbá a választott politikusnak nagy a felelőssége abban, hogy milyen irányba halad a magyar közösség ügye.

Elhangzott, Romániában jelenleg 629 ezer magyar ember olyan településen él, amelynek élén magyar, néhány kivételtől eltekintve RMDSZ-es a polgármester. 2016-hoz viszonyítva harmincezerrel nőtt azoknak a száma, akiknek a községét, városát magyar ember vezeti, ez pedig azt jelenti, hogy a romániai magyarság 63 százaléka magyar vezetésű településen él, és van ötezer olyan magyar, akinek csak 2020 után adatott meg, hogy legyen önkormányzati képviselete. Ugyanakkor Antal Árpád kiemelte, néhány súlyos önkormányzati veszteség miatt 62 ezer magyar ember maradt képviselet nélkül.

Amint térképes ábrán is illusztrálta, a fentiek ellenére a nagyberuházások elkerülték a tömbmagyar vidékeket. Most, hogy az RMDSZ kormányzati tényező, a kormány, a parlament és az önkormányzatok változtathatnak ezen, vélte Antal Árpád. „Fontos feladatunk és nagy felelősségünk van. Éreznünk kell, hogy nagyon fontos eszközökkel rendelkezünk, és jelezzük a problémákat a kormányzat és a parlamenti képviselet felé, hogy minden magyar érezze: foglalkozunk a problémákkal, hogy Erdély versenyképesebb legyen” – mondta a sepsiszentgyörgyi polgármester.

Családbarát kezdeményezések Hargita megyében

A csütörtök délutáni kerekasztal-beszélgetésen az önkormányzatok családpolitikai intézkedései kerültek előtérbe, amelyen Hargita, Kovászna, Maros és Szatmár megye elnökei, valamint a megyeszékhelyek polgármesterei vettek részt, a moderátori feladatokat Horváth Anna, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke vállalta.

Elsőként Borboly Csaba, Hargita megye tanácselnöke viccesen azzal indított, hogy az autonómia nem mindig teljesül megyéjükben, ugyanis vagy a prefektúra, vagy valamely másik állami hatóság közbeszól és megvétózza azt, „ami egyszerű, törvényes és észszerű”. Borboly ennek ellenére egy sor olyan programot és intézkedést sorolt fel, amelyekkel a családokat igyekeznek segíteni és családközpontúvá tenni a közintézményeket.

Az egyházakkal való együttműködés és a családbarát programok támogatása volt az első, amit említett, de az életminőség, a kényelem és hangulat javítása érdekében újították fel a családorvosi rendelőket, pályázatokat bonyolítottak le, hogy a fiatal orvosokat oda csalogassák, és orvosi lakásokat is építettek, sorolta. 

A turizmust, a közintézményeket is igyekeznek családközpontúvá tenni, utóbbiakat például azáltal, hogy rugalmas munkaprogramot vezettek be, továbbá ösztönzik a családbarát vállalkozások létrehozását, vagyis a megyei fejlesztési ügynökség és a több mint húsz közösségközi fejlesztési egyesület révén szorgalmazzák a családi vállalkozások létrehozását. Hargita megye tanácsának elnöke ugyanakkor kiemelte: büszkék a gyermekvédelmi rendszerre és nagy hangsúlyt fektetnek az örökbefogadásra, ami által már nagyon sok család gyarapodhatott.

Korodi Attila csíkszeredai polgármester legfőképp a városi infrastruktúra család- és környezetbarát fejlesztésére helyezte a hangsúlyt. Mint mondta, létezik egy paradoxon állapot a székelyföldi városban a kertvárosi jellegű külső részek és az urbánus belső kerületek, illetve központ között. Igyekeznek új tereket létrehozni, zöldterületeket kialakítani a belvárosban is, és bővítik a sportolási lehetőségeket, idén például megduplázták a sportolási lehetőségek kialakítására előirányzott költségvetést.

Csíkszereda polgármestere hangsúlyozta: azokra is gondolni kell, akik a marginalizált családokban élnek és különböző okokból képtelenek voltak képezni magukat, a Második esély program révén azonban végzettséget szerezhetnek.

Gyermekközpontú támogatási rendszerek Háromszéken

Tamás Sándor, Kovászna megye tanácselnöke azt hangsúlyozta, hogy a Diakónia Alapítvánnyal after school hálózatot működtetnek, ahol meleg ebédet kapnak a gyermekek és a szakképzett oktatókkal elkészíthetik a házi feladataikat.

Háromszéken tíz olyan programot indítottak be, amelyek elsősorban a vidéki életminőség javításáról szólnak, ismertette. Ebből kettő az orvosi rendelők és tűzoltószertárak felújítására és felszerelésére, a többi nyolc kifejezetten gyermekeknek szól. Egy másik kezdeményezéssel kifejezetten a kis önkormányzatokat sarkallták kisebb infrastrukturális beruházások elvégzésére: 25 ezer lej körüli összeggel támogatta őket a megyei tanács, ha a helyi önkormányzat is hozzátett még ennyit és abból elvégzett valami felújítást a településen. A háromszéki tanácselnök szerint ezzel előidézték a munkálatokat, így sok helyen megújultak a középületek.

Tamás Sándor megemlítette azt is, kilenc éve működik az iskolatáska program, amelynek keretében minden előkészítő osztályos gyermeknek felszerelt iskolatáskát adnak ajándékba, ez évente 2000-2100 iskolakezdő gyermek megajándékozását jelenti. Az ifjúság körében elvégzett alapos felmérés eredményeit alapul véve pedig elkezdik az ifjúsági közösségi terek létrehozását, „ami csak az övék”, ahogyan megfogalmazódott erre igény. Összességében megépült 29 játszótér, megújult 130 kultúrotthon, létrejött 45 sportpálya, rendbe tettek 30 orvosi rendelő és 28 iskolát, és összesen 19 300 gyerek kapott iskolatáskát az elmúlt szűk egy évtizedben – ismertette nagyvonalakban Tamás Sándor.

Sikertörténetek Sepsiszentgyörgyön

„Ezt a munkát nem lehet befejezni, csak abbahagyni” – mondta Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere. Szerinte minden eredmény és minden kudarc a közpolitikai döntések következménye. Hozzátette, összességében kétféle csládtámogatásról beszélhetünk: pénzbeli és hangulati. Sepsiszentgyörgyön bevezették a Nagycsaládos kártyát, ebből 930-at adtak ki, „ezzel olcsóbban lehet parkolni, olcsóbban lehet igénybe venni szolgáltatásokat, amikkel azt üzeni az önkormányzat, hogy értékeli a családokat”. A Gyere haza program egy gesztus, hangulatteremtő célja van, mely révén azt érezhetik a fiatalok, hogy fontosak a városnak. Ugyancsak a fiatalokat célozza meg a hamarosan beinduló a lakbértámogatási rendszer is, mondta Antal Árpád.

A Bevezetés a sportba elnevezésű kezdeményezés révén mintegy 3000 gyermek vesz részt különféle sportok gyakorlásában, ami nagy segítség a szülőknek, de az is családbarát intézkedésnek tekinthető, hogy kitiltják a központból a forgalmat, a helyüket pedig a családok veszik át. „Népszerűtlen, nehéz döntés” ez Antal Árpád szerint, de meg kell hozni.

Sikerként könyvelhető a sepsiszentgyörgyi lábbusz program is, aminek a költségvetése nulla lej, hangúlyozta a polgármester. „Nagyon jó a hangulata a programnak, sikeres a kezdeményezés, sokat énekelve, meghatározott útvonalon mehetnek a gyerekek iskolába. Nincs forgalmi dugó, nincs tömeg, és a gyermekek pozitív energiát visznek be az iskolákba” – fogalmazott az elöljáró. Antal Árpád szerint ezeket az ötleteket, jó példákat el kell mondaniuk egymásnak, hogy mások is átvehessék azokat, ezzel segíthetik egymás munkáját.

A való világ Maros és Szatmár megyében

Péter Ferenc, Maros megye tanácselnöke azzal kezdte, ha Hargita és Kovászna megye a sikertörténetek földje, akkor Maros és Szatmár megye a való világ, ahol jóval nehezebb körülmények között, sokkal kisebb önkormányzati jelenléttel, sok esetben pedig kisebbségben kénytelenek politizálni.

A Maros megyei tanácselnök felidézte, hogy 2012-ben bekövetkezett egy törés a magyar közösségben, ugyanis nemhogy Marosvásárhely polgármesteri tisztségét nem tudták visszaszerezni, elveszítették a megyei tanácsi elnökséget is. Négy évre rá ismét magyar ember került a megyei önkormányzat élére, és ekkortól azon dolgoztak, hogy visszaadják az emberek hitét, hogy Vásárhelyt is vissza lehet szerezni, amire tavaly sor is került. Péter Ferenc szerint ugyanis nem elég az aszfalt és az ivóvízvezeték, sokkal többre van szükség, ez pedig a közösségi építkezés.

„Abban a pillanatban, amikor minden egyes településünkön van ivóvíz, villanyáram, gáz, csatornázás, iskolák és óvodák, ha biztosítjuk azt a lehetőséget, hogy a szülő nyugodt lelkiismerettel elviheti és otthagyhatja a gyermekét ezekben a tanintézetekbe, akkor lesz kedve újabb gyermeket vállalni” – hangsúlyozta Péter Ferenc.

A Maros megyei önkormányzati vezetők között a szolidaritás is példaértékű. A tanácselnök elmondta, létrehozták a Szolidaritási Alapot, amely javára minden település lemond egy összegről, ami bekerül ebbe az alapba. „Negyven-egynéhány hivatal felajánlása már nagyon jelentős, rengeteg nemes feladatot meg lehet oldani ezekből a felajánlásokból” – hangsúlyozta Péter Ferenc.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere ismertette: az előző városvezetés leváltásában segített az is, hogy hét éve nem adta ki a gyermekek ösztöndíját, amit az állam garantált. Vásárhely mintha külön autonóm tartomány lett volna, efölött a hatóságok mindig szemet hunytak, mondta a polgármester. Szerinte „egy magyar polgármestert emiatt már régen lecsuktak volna”.

„Az első év nehéz volt, ugyanis csak májusban lett költségvetés, így az előző esztendő októberétől idén májusig sok mindent lehetett volna csinálni, de pénz nélkül maradtunk” – magyarázta Soós Zoltán. Elmondta, elindították az iskolabusz programot, „ami itt nem számít újdonságnak, hiszen a szocializmusban, a nyolcvanas években ez működött már”. Megjegyezte, a szemétdíj megállapításakor kedveznek a nagycsaládosoknak, ugyanis az ötödik családtagtól már ingyenes.

Elhangzott, Marosvásárhelyen körülbelül 800 bölcsődei helyre van igénylés, azonban csak 300 hely áll rendelkezésre. Most két bölcsőde épül meg, ez 160 gyermeknek nyújt majd lehetőséget. Magyar állami támogatásból épült a református és az unitárius egyház egy-egy bölcsődéje, ezekkel együtt elérik, hogy megközelítőleg 600 gyermeket el tudnak majd helyezni a bölcsődékben.

A Szatmár megyei tanács elnöke, Pataki Csaba feltette a kérdést, mert neki sokan felvetik, hogy a magyarországi családtámogatási jó példákat miért nem tudják gyakorlatba ültetni Romániában. Felelevenítette, Szatmárnémetiben teljesen felújították a speciális iskolát, megduplázták a támogatási rendszert azon civil szervezetek esetében, amelyek gyermekekkel vagy idős betegekkel dolgoznak. Pataki Csaba hozzátette még, a közösségi élményt rendezvényeikkel is próbálják erősíteni.

Kereskényi: a családbarát önkormányzat három pilléren áll

Kereskényi Gábor szatmárnémeti polgármester szerint a családbarát önkormányzat három pilléren áll. Az első az infrastruktúra, a második pillér a szolgáltató város. Annak idején 220 bölcsődei hely volt Szatmárnémetiben, most 370 van, három új bölcsőde épült három év alatt, és újabbak is tervben vannak. Az oktatásról elmondta, „ne csak az iskola legyen felújítva, hanem körülötte is”, náluk például modern sportpályákkal látták el a tanintézeteket, ebbe cégeket is bevontak.

A Szatmár hazavár projekt keretében a város harminc legerősebb cégével közösen a környékbeli egyetemi központokban bemutatták a munkaerőpiaci lehetőségeket, próbálták hazacsábítani a fiatalokat. „Ha 10-20-30 fiatalt sikerül hazavinni, akkor már megérte” – mondta Kereskényi Gábor. A harmadik pillér a változatos kulturális és szabadidős programok szervezése az egész családnak. „Vissza kell adni a közösségi élményt, az együttlét örömét”, ezért olyan rendezvényeket indítottak el, amelyek a legkisebbektől az idősebbekig mindenkit megszólítanak.

Helyi közösségek fejlesztését támogató kormányzati programok

Ezt követően Cseke Attila fejlesztési, Tánczos Barna környezetvédelmi, valamint Novák Eduárd, ifúsági- és sportminiszter, illetve Hegedüs Csilla, európai alapokért felelős államtitkár ismertette azokat a kormányzati programokat, amelyek helyi közösségek fejlesztései számára nyújtanak támogatást.

Egy folyamatosan változó politikai és szabályozási közegben az idejében megszerzett információ, tájékozottság, hálózatban való együttműködés kulcsfontosságú. Az RMDSZ által kezdeményezett Anghel Saligny és bölcsődeépítési programok, az Országos Helyreállítási és Reziliencia Terv (PNRR), valamint más hazai és európai forrásokkal kapcsolatos legfrissebb tudnivalók, tájékoztatások célja, hogy az önkormányzatok, a családi mindennapok legfőbb alakítóiként élni tudjanak ezekkel a lehetőségekkel, hangzott el. 

A konferencia záróakkordjaként Horváth Anna ügyvezető alelnök bemutatta az RMDSZ Ügyvezető elnökségének a Bernády György Önkormányzati Akadémia kezdeményezését. Az októbertől induló képzés- és mentorprogram a szakmaiságon, digitalizáción és innováción alapuló hatékony közszolgálati rendszerek kialakítását szolgálja valamennyi RMDSZ által vezetett megyei és helyi közigazgatásban.

Az Országos Önkormányzati Konferencia az elkövetkező időszak célkitűzéseit és feladatait összegző Zárónyilatkozat elfogadásával ért véget.

Kapcsolódók

Kimaradt?