Újabb hivatalos titkosszolgálat létrehozását tervezi a védelmi minisztérium. A törvénytervezet szerint az eddigi a tárca keretein belül működő, katonai kémkedéssel foglalkozó hírszerzési főigazgatóság (DGIA) jogi személyiséggel rendelkező titkosszolgálattá alakul. 

A minisztérium tervezete értelmében a DGIA továbbra is a honvédelmi miniszter irányítása alatt marad, de a költségvetési finanszírozás mellett „egyéb törvényes forrásból" is pénzhez juthat, ami azt jelenti, hogy olyan kereskedelmi társaságokat alapíthat, amelyekben részvényes lehet.

A G4 Media portál által idézett törvényjavaslat szerint az új DGIA lehallgatási és házkutatási jogosítványa is lehet, bírói engedéllyel. A titkosszolgálat polgári személyzetet alkalmazhat, ez vélhetően  informatikára szakosodott civilek bevonását jelenti, mivel a tervezet értelmében a biztonság és a kibervédelem területén is feladat hárul a DGIA-ra. A projekt szerint az új hírszerzési szolgálat munkáját a parlametn felügyeli majd, a törvényhozás felkérésére a védelmi miniszter évente beszámol a DGIA tevékenységéről. A tárca az átszervezés indoklásában a „változó és kiszámíthatatlan geopolitikai környezetre" hivatkozik, de „az euroatlanti partnerek igényeit" is megemlíti. A projektet Angel Tîlvăr védelmi miniszter jegyzi.

Korábban a Maszolnak nyilatkozó szakértő azt mondta, a román szolgálatok a többi NATO tagállammal összevetve az átlagosnál nagyobb illetékességgel, létszámmal, feladatkörrel rendelkeznek. „Ellenőrzik a társadalmi-gazdasági életet. Csak jelképes parlamenti ellenőrzés van felettük, a titkosszolgálati közösség munkáját összefogó polgári szolgálatnak, a SRI-nek csupán a költségvetését hagyja jóvá a parlament, a törvényhozás szakbizottsága többéves késéssel kapja meg pároldalas éves beszámolóját” - mondta Barabás T. János, a budapesti Magyar Külügyi Intézet kolozsvári származású vezető munkatársa. 

Mint fogalmazott: Románia történelmében mindig döntő volt a titkosszolgálatok szerepe, aminek fő oka, hogy a mindenkori politikai elit tartott az állam szétesésétől, a nyomorban élők lázadásától. „Ceaușescu félelmetes Securitateját ugyan megszüntették 1989 decemberében, de tovább létezett informális hálózatként olyannyira, hogy az 1990. márciusi marosvásárhelyi magyarellenes pogrom színfalak mögötti szervezője volt. Bár jelenleg már kevesen vannak a régiekből a szolgálatokban, a Mihai Viteazul titkosszolgálati akadémián az oktatás szelleme szélsőségesen nacionalista, etatista maradt. Az ottani korrupcióról többször is beszámolt a média: gyakoriak a plagizált, megvásárolt diplomák. Az elmúlt években több szolgálati vezetőt is leváltottak korrupció miatt” - mondta  a szakértő.