A szilágyperecseni pálinka- és szőttesmúzeum után szőlészeti és borászati múzeummal gazdagodott a Szilágyság. Közel 15 év után megvalósulhatott a szilágyballaiak álma, Máté József kezdeményezésére a hétvégén megnyitotta ajtaját a nagyközönség előtt a Szilágyballai Szőlészeti és Borászati Múzeum.

A múzeum megalakításának ötlete már 2010-ben felvetődött, a kezdeti nekirugaszkodást követően abbamaradtak a munkálatok, majd tíz év stagnálás után a szervezők Máté József vezetésével két-három éve új lendületet vettek, és megvalósították a régi álmot.

Az ide látogató betekinthet az egykori helyi szőlőtermesztésbe. A múzeum az évszázadok alatt használt szőlőművelési és borkészítési tárgyakat, eszközöket, fényképeket, dokumentumokat mutat be, az akkori szőlőtermesztést, borkészítést, és amint Máté József a Maszolnak elmondta, „azért vannak őseink, apáink, dédnagyapáink fényképei a falon, mert ezzel ők is méltó helyre kerültek. Amikor belépek, úgy érzem, hogy itt vannak közöttünk azon értékek révén, amelyeket ők képviseltek. Azt is mondhatnám, hogy lehajoltunk a sárba, kiemeltük és kifényesítettük, a magasba emeltük az értékeinket, hogy mindenki láthassa, mit jelent a szilágyballai szőlőművelés vagy borkultúra. Azt akartuk, hogy legyen egy hely, ahova a vendégek, turisták eljöhetnek és meggyőződhetnek arról, hogy Szilágyballa valóban az a hely, ahol a bornak lelke van” – mesélte Máté József, aki ünnepi beszédében kiemelte családja, különösen felesége, Máté Anna támogatását, aki a hosszú tervezési majd kivitelezési időszak alatt mindvégig mellette volt, és mindenben támogatta ötletét.

Máté József megköszönte mindazok segítségét is, akik hozzájárultak az egyedi múzeum gazdagságához, amely két teremből, egy belső kiállítási térből, valamint egy külső, padokkal és asztalokkal ellátott helyiségből áll, amely ezúttal borkóstolónak adott helyet, és amelyet Csibi Csaba fazekas alkotásai gazdagították. Mint elhangzott, az egyház tulajdonában lévő múzeum a jövőben további kulturális eseményeknek, kiállításoknak is helyet fog nyújtani.

A megtekinthető tárgyak kilencven százaléka a településről valók, megtalálható itt az oltókéstől, a boros kerámiakancsóig, a hordókészítő kádármestereknek a szerszámáig, a régi nagy, hagyományos medveprésig vagy medvesajtóig szinte minden. A hely különlegessége az 1883-ból lévő Felszeg utcai ballai boregyletnek a titkos fiókos ládája, valamint az 1905-ből származó kerámiaedény adja, amelynek különlegességét, egyediségét Máté József dédnagyapja ismerte igazán, és amelyben „elég sok bort hordott, és remélem fogyasztott” - mondta mosolyogva a szervező. Mint ismertette, a múzeumot azért hozták létre, hogy a ballai szőlőhegyen a fiatalok továbbra is műveljék a szőlőket, hogy ne haljon ki a szőlőtermesztés és a borkészítés, hanem legyen jövője, és hogy gazdasági szempontból megerősödjenek a helyi közösségek. Mert erős gazdasági háttérrel rendelkező közösségben könnyebb megőrizni magyarságunkat, könnyebben megéljük a hétköznapjainkat, és ez mindannyiunknak javára fog szolgálni – tette hozzá.

A bor nagy szerepet játszott a szilágyságiak életében

Seres Dénes parlamenti képviselő az ünnepségen elmondta, a szilágyságiak megőrzik és megélik hagyományaikat, kultúrájukat, amit a múzeum létrejötte is bizonyít. Általa átadhatják és bemutathatják az utókornak, hogy mivel foglalkoztak a szilágyballaiak, a szilágyságiak, hiszen e vidéken minden magyar közösségben volt szőlőültetvény, és a bor nagy szerepet játszott az életükben. A barátság jelképe volt a bor melletti beszélgetés, sőt magyar házba nem lehetett bemenni anélkül, hogy ne kínálnák meg az illetőt egy pohár borral.

A szőlő, a bor a megélhetést is jelentette, ezeket értékesítették, mert éveken keresztül szőlészettel foglalkoztak az emberek. „Kiemelnék két települést, ahol a bornak kultúrája van, az egyik Szilágyballa, a másik Szilágysámson, ezeken a településeken a hagyományos szőlőtermelés megmaradt, és visszaemlékszem, hogy a 90-es években a bor és a szőlőtermelés terén próbáltunk szervezkedni egy értékesítő kft. létrehozásával, hogy a helybéliek könnyebben eladhassák boraikat, de nem lehetett. »Az én pincém az én borom, olyan nincs, hogy egybe tegyük« – mondták a gazdák. Ez a ragaszkodás, ami a ballai és sámsoni embereket jellemzi, azt jelenti, hogy a magyar ember szereti a szőlőt, szerette és szereti a bort, és keményen megdolgozik érte, mert a szőlővel sok munka van. De mindig megvolt az eredménye” – fogalmazott a képviselő.

„Emlékezetes marad egy megyei borverseny, amelyen a ballai nyerte meg az első helyet. Kis idő múlva erdélyi borversenyt rendeztek, mondom, vigyék el a ballai finom bort, amelyből a megyei versenyen nagyon sok volt. »Azt nem lehet, -mondták -, mert az olyan jó volt, hogy még aznap este elfogyott, megvásárolták«” – ez azt bizonyítja, hogy a településen nemcsak szőlőtermesztés van, hanem minőségi borkészítés is.

A képviselő végezetül gratulált a kezdeményezéshez, azt kívánva, hogy tovább gazdagodjon a múzeum, hogy megtekinthessék az ide látogatók, hogy mivel és hogyan dolgoztak a helybéliek, a szilágyságiak több száz éven keresztül.

A szilágyballai szőlőtermesztés múltja és jelene

Máté József a Maszolnak elmondta, a helyi szőlőtermesztés még a római kor előttre nyúlik vissza, különböző régészeti ásatások alkalmával erre vonatkozó bronzkorból származó eszközöket, tárgyakat ástak ki a földből.

„A település az 1400-as és 1500-as években a losonci Bánffy és a Báthory családok birtoka volt, majd az egyházi ingatlant, a jelenlegi múzeumot, 1918-ban a Bánffy családtól vásárolta meg a Szilágyballai Református Egyház. Építésének dátumát nem tudjuk, de megállapíthatjuk, hogy a bárónak itt borospincéje volt, és ahogy belépünk, érezzük, hogy ezek a falak, ezek a téglák, ezek a kövek nem a tegnap lettek iderakva” – mesélte a szervező, hozzátéve: „azt mondom, hogy nem ballai az, akinek nincsen szőlője, vagy nem termeszt szőlőt Ballán. Tizenegy éve borfesztivált szerveztünk a településen, akkor 96 bortermelő jelent meg 4-5 típusú kategóriájú borral”.

A ballai bor titka: a tüzességben rejlik

A szilágyballai bor zamata a helybéliek lelkesedésében rejlik, a talajban, amely vulkanikus eredetű, nehezen megmunkálható, emiatt tüzes, savas és erős a ballai bor, melyet ha mértékkel fogyasztanak, jótékony hatással van a testre és lélekre.

„Különlegesen kategorizáljuk az itteni borokat, egyedi módon. Két típusú bor létezik: van az én borom, és vannak a többi borok. Bálint Lajos szilágyballai borász valamikor azt mondta: itt egy probléma van a borfogyasztással, Józsikám, ha megiszol egy pohár bort, te már egy másik ember vagy. Igen ám, de az a másik ember nem érdemel meg egy pohár bort?... Arra kell törekedjünk, hogy ne gyűljenek túl sokan össze” – mesélte viccesen Máté József, aki ballaiként szintén foglalkozik szőlőtermesztéssel. Mint mondta, a szőlőfajták közül a királyleánykát, a muskotályt, és ami különlegesség, a járdoványt termesztik, ez utóbbiról nevezték el a helyi néptánccsoportot is, majd hozzátette, nagyon büszkék Bonczidai Tiborra, aki az Erdélyi Borok versenyén aranyérmet nyert, bizonyítván, hogy a fiatalabbak is sikeresen képviselik a települést a borversenyeken.

A múzeum megnyitóját követően a jelenlévők megtekinthették a kiállított tárgyakat, majd előadásokon és borkóstolón vehettek részt. Józsa Ferenc, a szilágyballai református gyülekezet lelkipásztora A szőlő és a bor a szentírásban címmel tartott előadást, megemlítve: az Ószövetség 212 alkalommal említi a bort, és a növények, valamint a gyümölcsök közül a legtöbbet a szőlőről beszél a Szentírás. Serli Csilla, a Nachbil pincészet borásza és Bányai Zoltán erdődi borász bemutatta, hogyan kell a bort megkóstolni, ízlelni, majd a kulturált, civilizált borfogyasztásról beszéltek.

Az esemény fénypontjaként Máté Lilla bordalokat adott elő Gáspár Attila zenepedagógus kíséretében, aki szintén a bor témáját mutatta be az irodalomtörténetben. A borkóstolás alatt előkerült a hegedű és a harmonika, majd a jelenlévők nótázással, a bor magasztalásával zárták az ünnepséget.

„Azt javaslom Önöknek, hogy jöjjenek el Szilágyballára, és kóstolják meg borainkat, látogassák meg a múzeumot, és döntsék el önök, hogy igaz-e, amit ebben az interjúban nyilatkoztam” – mondta Máté József, mintegy arra ösztönözve a nagyközönséget, hogy keressék fel a turizmus térképére felkerült települést.