Az Erdélyi Magyar Borászok Egyesülete a Schams Ferenc terv keretén belül a szilágysági Kémeren szervezte meg az I. Erdélyi Terroir Szimpóziumát. A résztvevők betekintést nyertek a terroir jellegű egyedi borok készítésébe. Az eseményen csaknem száz szőlész és borász vett részt Erdélyből, a Partiumból, valamint a Délvidékről.

Balla Géza borász, egyetemi docens az esemény kapcsán elmondta, a különböző területekről érkezők betekintést nyertek a terroir jellegű egyedi borok készítésébe. A Szegedi Tudományegyetem előadói a nap folyamán az új szakmai kutatások eredményeit ismertették, hogy a gazdák minőségi borokat készíthessenek.

„Az emberek, a gazdák ki vannak éhezve az új iránt, szívesen hallgatják az ágazat újdonságait, a szakmai dolgokat. Az extrém évjárat sokszor extrém borokat szül, melyeket másképp kell kezelni” – mondta Balla Géza borász, hozzátéve, a jövőben folytatják a továbbképzéseket az erdélyi szőlészekkel és borászokkal, mert minőség szempontjából csak így lehet lépést tartani a francia, olasz vagy spanyol borászatokkal.

„Bármi történik, bármilyen változások jönnek és mennek végbe ebben az ágazatban, mi csak akkor tudunk talpon maradni, hogyha minőségi borokat készítünk, és ezeket a borokat megfelelőképpen tudjuk ajánlani a borfogyasztóknak” – fogalmazott a borász.

Dr. Bozsó Gábor, egyetemi adjunktus, a SZTE GeoTerroir Kutatócsoport geokémikusa A tápelemek útja a talajtól a szőlőbogyón keresztül a borig című előadásában azokat a geokémiai tulajdonságokat, paramétereket ismertette, melyek által a borász felmérheti a lehetőségeket, és elérheti, hogy egy adott területen megfelelő minőséget és mennyiséget termeljen. Az interaktív, kérdez-felelek előadást nagy érdeklődés övezte.

„A szakmai eszmecserénk témája a terroir volt, ezen belül a geo terroir, annak a problémaköre. Elsősorban arra szerettük volna felhívni a figyelmet, hogy milyen adottságok rejtőznek ezeken a csodálatos borvidékeken, és hogyan lehet egyedivé tenni egy-egy bort, ha nemcsak azt ismerjük, hogy mi terem a talaj fölött, hanem azt is, hogy mi terem a szőlő, a talaj alatt” – mondta Dr. Pál-Molnár Elemér, egyetemi tanár, a SZTE GeoTerroir Kutatócsoport tagja. Az előadáson egyes borászatok részéről már felmerült az igény, hogy részt vennének egy ilyen jellegű komplex kutatásban. „Ki kell menni a borászhoz, ki kell menni a terepre, meg kell vizsgálni a kőzeteket, össze kell gyűjteni azt a rengeteg adatot, ami felhalmozódott az évek során a tapasztalati tudásból, és ezeket a tudáscseppeket összerakosgatva kialakul egy helyes kép” – ismertette a szakember.

Szoboszlai Attila házigazda, borász elmondta, a SZTE szakértői részvételével alakult meg Magyarországon a GeoTerroir Kutatócsoport, amely egy adott régió, terület komplex vizsgálatát képes elvégezni, ezzel segítve elsősorban a borászokat. Az értekezlet keretében elméleti és gyakorlati szempontból vizsgálták egy adott borvidékről vagy akár egy dűlőből származó bor egyediségét.

Mészáros Balázs, az Agrárminisztérium Kárpát-medencei Együttműködések Főosztályának vezetője képviselte a magyar szaktárcát. Mészáros Balázs a Maszolnak elmondta, az agrárminisztériumban 2022-ben indították el a Schams Ferenc tervet, melynek célja a régi történelmi borvidékeknek a fejlesztése, újjáélesztése és megújítása különböző új szőlőtelepítésekkel, illetve az ehhez hasonló borászati összejövetelek, képzések támogatása. „Jó látni, hogy egyre nagyobb az érdeklődés, vannak ismerős arcok, visszatérő borászok, de mindig vannak újak, akik becsatlakoznak, és jó látni, hogy egy kicsit nemzetközi is lett az esemény, hiszen az idén vajdasági résztvevőket is köszönthettünk. Nagyon jó borokat kóstoltunk, elmondható, hogy nagyon jó úton járnak a borászok, és ha megfogadják a szakértők tanácsát, akkor a világszinten híres borokkal is versenyezhetnek” – mondta, végezetül azt javasolta, hogy a gazdák ne adják fel azokat a tapasztalatokat, melyeket a nagyszülőktől vagy családon belüli hagyományokból átörököltek, de hozzátette, nyitottnak kell lenni az új technológiák, technikák befogadására, illetve a klímaváltozást is figyelembe kell venni, és ehhez megfelelően kell alakítani a gazdálkodást és a termelést.