Beiskolázás szórványban: Szeben megye az egyetlen, ahol nem indul kilencedik osztály
A következő tanévben országszerte kevesebb diák kezdi meg a középiskolát, mivel a mostani nyolcadik osztályosoké volt az első évfolyam, amely az iskolát az előkészítő és nem az első osztályban kezdte el. Sorozatunkban annak járunk utána, hogy a február elején összeállított és a minisztériumnak elküldött beiskolázási adatok alapján mindez hogyan érinti a szórványban élő magyar nyelven tanuló diákokat és a tanintézményeiket. A szórványmegyék közül Szeben megyében kecsegtet a legkevésbé jó kilátásokkal a jövő, ugyanis ez az egyetlen térség, ahol a következő tanévben nem indul magyar nyelvű kilencedik osztály.
Ennek oka egyébként a nyolcadik osztályosok számának csökkenése mellett a diákok érdeklődési köre és a lehetséges képzési irányzatok kínálata közötti eltérésében is keresendő, emellett sokaknak a magyar nyelven tanulás és vizsgázás további terhet jelent.
Keresztes Kálmán, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének Szeben megyei elnökétől tudtuk meg, hogy a következő tanévben Szeben megyében nem indul magyar nyelvű kilencedik osztály, még a Szeben megyei magyarság központjaként számon tartott Medgyesen sem, de Nagyszebenben sem. Amint a pedagógustól kifejtette, jelenleg körülbelül 12 nyolcadik osztályos diák tanul magyar nyelven a megyében, akikről Keresztes Kálmán szerint szinte biztosan kijelenthető, hogy nem a medgyesi Nemzeti Gáz Iskolát választották volna a sikeres képességfelmérő vizsga után.
Az idei nyolcadik osztályosok generációjánál vezették be először az előkészítő osztályt, emiatt abban az évben nagyon sokan megijedtek ettől a kísérlettől, és hamarabb íratták be a gyerekeiket az iskolába. Nemcsak a magyar, hanem a román tagozaton is így tettek a szülők, emiatt ebben az évben országos szinten a nyolcadik osztályban negyvenezer diákkal kevesebb van az előző generációkhoz képest.
„Két évvel ezelőtt próbáltunk ugyanis a Nemzeti Gáz Iskolában magyar tagozatot indítani, de a végzősök közül csak hárman iratkoztak be oda, ezért nem is próbálkoztunk azóta beindítani az anyanyelvi oktatást a szaklíceumban” – mutatott rá a megyei RMPSZ-elnök.
A pedagógus portálunknak elmondta, hogy a medgyesi nyolcadikosok – akik ragaszkodnak ahhoz, hogy magyar tagozaton tanuljanak tovább – általában Marosvásárhely, illetve most már ritkábban Segesvár középiskoláit választják, de többen iratkoznak a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumba is. Emellett számos diák dönt úgy, hogy román tagozaton folytatja a tanulmányait.
Keresztes Kálmán elmúlt időszakban tapasztalt pozitív példát is felhozott: sikerült magyar nyelvű ötödik osztályt indítaniuk a nagyszebeni Octavian Goga Elméleti Középiskolában négy tanulóval, ami tulajdonképpen arra jelent garanciát, hogy nem számolják fel a magyar tagozatot a megyeszékhelyen.
A megyei RMPSZ-elnök hozzátette, hogy Medgyesen jelenleg az elemi osztályos gyermekek helyzete is aggodalomra ad okot, annál is inkább, hogy míg Medgyesen mintegy 8000 magyar él, addig Nagyszebenben 3500-en, mégis a megyeszékhelyen több gyermek iratkozott be magyar nyelvű oktatást nyújtó elemi osztályba, mint Medgyesen. Az RMPSZ-elnök utalt arra, hogy a háttérben a medgyesi pedagógusok közötti elhidegült kapcsolat húzódik, ami feltételezhetően befolyásolja a szülőket is akkor, amikor iskolát választanak a gyermekeiknek.
Keresztes Kálmán rámutatott: ha lenne Medgyesen megfelelően működő magyar szülői bizottság, akik a tanfelügyelőségénél kérvényeznék a magyar kilencedik osztály indítását, akkor arra megkapnák az engedélyt.
Kapcsolódó
A pedagógus szerint erre az is adhat magyarázatot, hogy a magyarul tanuló diákok az utóbbi években elért érettségivizsga-eredményei elmaradtak a várttól, sokuknak megterhelő a magyar nyelv és irodalom érettségire is készülni, ugyanis nem elég biztosak a saját nyelvtudásukban, ezért is tűnik a könnyebb útnak román nyelvű középiskolában továbbtanulni.
(Címlapkép: Kulcsár Mária)
CSAK SAJÁT
.jpg)
