Lenyűgözően szép természeti környezetben fekszik, mégsem ez a meghatározó kép az emberek fejében Balánbányáról, amikor szóba kerül, hanem a bányaipar, amely ugyan meghatározó a város történetében, de már a múlt. A város most már levetkőzné a bányászmúltját – mindazzal együtt, hogy méltó emléket is állítanának azoknak, akik egykoron itt dolgoztak –, de inkább a helyi vállalkozásoknak, valamint a turizmusnak engedne teret, hogy kihasználja az egyedi adottságait. A részletekről, a tervekről – amelyekből nincs hiány – Gheorghe Iojiban polgármester számolt be a Maszolnak. 

Balánbányán 1996-tól kezdődően fokozatosan zajlott a bányabezárás, és 2006-ban végleg leálltak a kitermeléssel. A tíz év alatt körülbelül 6000 munkást bocsátottak el, és bár számukra szerveztek átképzéseket, azok nem voltak eredményesek. „Ha van egy elrettentő példa, hogy hogyan nem szabad átképezni az embereket egy bánya bezárása után, akkor a balánbányai az” – jegyezte meg a polgármester, utalva arra, hogy gyakorlatilag semmilyen központi kezdeményezés nem született arra, hogy átmenetet képezzenek az érintett munkások és családjaik számára annak érdekében, hogy ne kerüljön veszélybe a megélhetésük.

Mint Gheorghe Iojiban felidézte, az 1980-as években Balánbányán körülbelül 16 ezren laktak, és mintegy 8000 ember dolgozott a bányában, természetesen nemcsak helyiek, hiszen a környező településekről – Felcsíkról és Gyergyószékről – is sokan jártak ide munkába. Miután bezárták a bányát, sokan elhagyták a települést, jelenleg hivatalosan 5414 lakója van, de nem hivatalosan még kevesebb, hiszen sokan vannak külföldön, akik évente csupán egy-két alkalommal látogatnak haza.

„Elég szomorú, hogy 15 ezerről ötezerre csökkent a lakosság. Ott maradtak utánuk a romos épületek szerte a városban. Próbálkozunk a rendezéssel. Az egyik ilyen tömbházat már lebontottuk, a helyére pedig szabadidős teret hoztunk létre, de további épületekkel is vannak terveink, illetve magánvállalkozóknak is vannak jó kezdeményezéseik” – vetítette előre a polgármester a beszélgetésünk későbbi részleteit. Megtudtuk tőle azt is, hogy a polgármesteri hivatal közelében hamarosan bányászati múzeumot nyitnának, illetve a városközpontban egy bányászszobrot is felállítanának, ezzel is tisztelegve azok előtt az emberek előtt, akik a város fénykorában itt éltek és dolgoztak.

A polgármester elmondta, nagyon nehezen hoztak létre lakószövetségeket a városban, és a meglévők sem működnek a legjobban, pedig azokon keresztül tudnának pályázatokat benyújtani a tömbházak felújítására. „Ez még a kommunista beidegződés hatása, hogy »a bánya mindent adott nekünk, és mások kell gondoskodjanak a lakóhelyünkről«. Persze ez változott, és napról napra változik, az emberek pedig belátták, hogy ennek ez az útja, így kell csinálni” – tette hozzá városvezető.

Új munkahelyeket hoznak létre

A balánbányai fiatalok többsége a belügyi szektorban dolgozik: katonák, rendőrök, tűzoltók, akik többnyire a megyeszékhelyen, Csíkszeredában vagy más nagyobb településeken teljesítenek szolgálatot. Többen dolgoznak továbbá a környékbeli, építkezési anyagokat forgalmazó nagy bevásárlóközpontoknál is.

„Balánbányán működik egy pékség, egy húsfeldolgozó üzem, kisebb családi vállalkozások, és most nyílik egy gyár, amelynek haszonbérbe adtunk egy területet. A termelőcsarnokot már meg is építették. Az idén vagy jövő év első hónapjaiban várhatóan ott is beindul a munka. Itt elektromos buszok vezetékrendszerét építik majd ki. Első körben 15 munkásnak biztosítanának munkahelyet, majd a következő két-három évben még tíz munkahelyet létesítenének” – tájékoztatott Gheorghe Iojiban.

Az egykori bányásztelepülésen inkubátorházat is létrehoztak: egy régi óvodát alakítottak át irodaházzá. A Hargita Megye Tanácsa által elindított kezdeményezés most éppen a közbeszerzési fázisban van, kiírták a pályázatot az inkubátorház belső eszköztárának megvásárlására. Ennek érdekében a balánbányai önkormányzat legutóbbi tanácsülésén elfogadták a határozatot, miszerint belépnek a Harghita Business Center közösségi fejlesztési társulásba, és részt vesznek a balánbányai inkubátorház működtetésében.

„Nem tudjuk, hogy ez-e most a legjobb pillanat, amikor nagyon sok cég bezár országszerte. De reméljük, hogy hamarosan változik ez. Lesz egy hely Balánbányán, ahol az induló vállalkozásoknak egy kis segítséget adunk a kezdethez. Reményeink szerint az inkubátorház jövő évben már teljes egészében működőképes lesz, és azokon a cégeken keresztül is új munkahelyek jönnek majd létre” – fejtette ki a polgármester.

A külföldön dolgozó, de rendszeresen hazalátogató balánbányaiak közt vannak-e olyanok, akik tervezik a hazatérést? – tettük fel a kérdést a polgármesternek, aki válaszában azt mondta, sokan vannak, akik „már holnap hazaköltöznének, csak Romániában az életszínvonal még mindig nem éri el azt a szintet, hogy az itteni fizetésekből meg tudjanak élni úgy, mint ott”. Mint mondta, sokan visszatértek Balánbányára az elmúlt időszakban olyanok, akik az ország nagyvárosaiban dolgoztak. Főleg informatikusokról van szó, nekik azért előnyös ez a megoldás, mert a kisváros internethálózata nagyon jó, ezek az emberek otthonról dolgoznak. Saját cégük van, amelyet itt is jegyeztettek be, tehát az adójukkal is hozzájárulnak a városkassza gyarapodásához.

Lenne potenciál a turizmusban, csak tenni kell érte

Balánbánya csodálatos természeti környezetben fekszik, de ezt a szempontot valahogy mindig is elhanyagolták, miután bezárták a bányát, és mindenki menekült innen – mutatott rá a polgármester. „Akkor senki nem tartotta fontosnak az idegenforgalmat, és nem is kaptuk meg azokat a külső segítségeket, amelyeket egy ilyen nehéz helyzetbe került városnak meg kellett volna kapnia. Ha ez megtörtént volna, akkor biztos nem kerültünk volna ebbe a nehéz helyzetbe. Persze az akkori helyi rossz döntéshozatal is hozzájárult ehhez, például az, amikor az önkormányzat kilépett a Harvízből. Mostanra kormánypénzekből helyreállítottuk a vízhálózat hatvan százalékát, illetve részben a víztisztító-állomást, illetve bővítettük is a hálózatot saját erőből. Az utcák 95 százalékával elkészültünk” – mondta a polgármester, ezt pedig azért tartotta fontosnak kiemelni, mert a turizmus beindításához ilyen alapvető beavatkozásokkal is végezniük kellett előbb.

„Csak egy kis szikra kellene, hogy beinduljon ez a város a turizmus szempontjából is, és nemcsak, hanem gazdaságilag is” – fűzte hozzá. Ehhez a történethez szorosan hozzátartozik, hogy szükség lenne a 125-ös megyei út, vagyis a város főútjának a felújítására is, ami egyébként jelenleg sincs rossz állapotban. „A megyei tanács ebben a hónapban nyújtja be a központi fejlesztési régióhoz a pályázatot ennek felújítására, és nagyon reméljük, hogy meg is nyeri, hiszen a tervek készen vannak. Ha ez meglenne, és minden egyenesbe kerülne, akkor 2028-ig lenne is egy szép főutcánk járdákkal, bicikliúttal, új parkolóhelyekkel stb.” – részletezte.

Utóbbira külön kitért: mint mondta, Balánbányán is problémát jelent a parkolóhelyek hiánya, éppen ezért a városvezetés eltökélt szándéka, hogy idővel minden pléhgarázst – amelyeket többnyire lomtárnak használnak az emberek – lebontsanak. A folyamat elindult, számos építményt eltávolítottak. „Az emberek nem örvendenek ennek, mert hozzászoktak ahhoz, hogy szükségük van egy helyre, ahová el tudnak pakolni minden limlomot. De, ha ezek mind meglesznek – az útfelújítás, a vízhálózat, parkolók – akkor beszélhetünk turizmusról” – fogalmazott a polgármester.

Kifejtette, hogy a város tagja a Nagy-Hagymás Közösségi Fejlesztési Társulásnak, amelynek Balánbánya mellett Csíkszentdomokos, Gyimesfelsőlok, Gyergyószentmiklós, valamint Hargita Megye Tanácsa és a Neamț Megyei Tanács is részese. Közösen dolgoznak olyan projekteken, amelyeken keresztül a helyi bakancsos turizmust népszerűsítenék.

Idegenforgalmi szempontból a legnagyobb hiányosság Balánbányán a szállások, valamint a más típusú vendéglátóhelyek kis száma. A polgármester jó hírként közölte, hogy egy vállalkozó nemrég megvásárolt egy egész tömbházat, amelyet szálláshelyeknek alakít át. Elmondása szerint a kivitelező jól halad a munkálatokkal. A városban van továbbá egy önkiszolgálós vendéglő, és hamarosan nyitnak egy másik, hagyományos éttermet is.

„Ha ezek mind meglesznek, akkor reméljük, hogy mi is felkerülünk a turisztikai térképre. Sok még a munka, de a korábbi évekhez képest is sokat javult a város összképe, már nem a romos tömbházak és pléhgarázsok látványa fogadja azt, aki beérkezik a városba. Eltűntek a hatalmas csövek, amelyekben a bányából kitermelt ércet szállították” – ismertette a polgármester, zárszóként hozzátéve, hogy „nem könnyű, de tervben van, a stratégiában szerepel a turizmusfejlesztés, jó irányban haladunk, és pozitívan látom a helyzetet”.

(Nyitókép: Balánbánya Polgármesteri Hivatala/Facebook)