Jelentősen visszaesett a kiadott betegszabadságok száma Hargita megyében azóta, hogy idén életbe léptek a betegszabadságokra vonatkozó új szabályok – derül ki a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár adataiból. Miközben az első napra a legtöbb esetben már nem jár táppénz, az egészségbiztosító csaknem 42 millió lejjel tartozik a munkáltatóknak a betegszabadságok után járó visszatérítésekkel.

2025-ben Hargita megyében összesen 47 145 betegszabadságot igazoló orvosi igazolást állítottak ki 3049 munkáltató alkalmazottai számára, ami összesen 488 483 betegszabadságos napot jelentett. Az adatok szerint az igazolások többségét a magánszektorban dolgozók kapták, ugyanakkor a közszférában átlagosan hosszabb ideig tartott a betegszabadság – tájékoztatott a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár igazgatója, Karda István.

Fontos jogszabályi változások a betegszabadságok terén

2026-ban több jelentős módosítás is életbe lépett a betegszabadságra járó juttatások megállapításával és kiszámításával kapcsolatban. Idén február 1-jétől a legtöbb betegszabadság esetében az első napra nem jár juttatás. Ez az intézkedés 2027. december 31-éig marad érvényben – közölte, hozzátéve, hogy vannak azonban kivételek. Idén június 1-jétől az első napra is jár a juttatás a daganatos betegek, az országos egészségügyi programokban részt vevő személyek, valamint a szülési szabadságon lévők, a veszélyeztetett várandós nők és más, különféle betegségek esetén.

Felhívta a figyelmet egy másik fontos módosításra is, amely július 1-jén lépett hatályba, és a betegszabadság meghosszabbítását érinti. Az új szabály szerint az újraszámításból eredő juttatáskülönbözetek miatt már nem kell javítani a korábbi hónapok bér- és elszámolási dokumentumait. A különbözetet abban a hónapban állapítják meg és jelentik le, amikor a betegszabadságot meghosszabbítják, ez pedig egyszerűbbé teszi a munkáltatók és a könyvelők adminisztratív feladatait.

Az érvényben lévő jogszabály értelmében a betegszabadság második és hatodik napja közötti juttatást a munkáltató, míg a hetedik naptól a gyógyulásig járó összeget az egészségbiztosítási alap fedezi. A betegszabadság idején járó juttatások a következőképpen alakulnak: a legfeljebb hétnapos betegszabadság esetén bére 55 százalékát, 8 és 14 nap közötti betegszabadság esetén annak 65 százalékát kapja meg a keresőképtelenné vált munkavállaló és csak a 15 napot meghaladó betegszabadság esetében kapja meg az eddig – a betegszabadság hosszától függetlenül alkalmazott – 75 százalékos térítést.

Az igazgató kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy amióta módosultak a betegszabadságokra vonatkozó előírások, tapasztalható, hogy kevesebben kérvényezik a betegállományt. Beszédesek a számok is: míg tavaly májusban Hargita megyében 4400 betegszabadságot adtak ki az orvosok, addig idén májusban csupán mintegy 3400-at; tavaly áprilisban 4340-et, idén pedig 3500-at; tavaly márciusban 5800 betegszabadságot, míg idén 4000-et; és miközben tavaly februárban 7000 betegszabadságot hagytak jóvá megyeszerte, addig idén februárban csupán 4100-at.  

Az összes kiállított betegszabadság 85,29 százalékát a magánszektorban, 14,71 százalékát pedig a közszférában dolgozók számára állították ki. A betegszabadságos napok közel 84 százalékát szintén a magánszektorban jegyezték, ami elsősorban azzal magyarázható, hogy ebben a szektorban jóval több alkalmazott dolgozik.

Egy betegszabadság átlagos időtartama 10,36 nap volt. A közszférában ez 11,35 napot, míg a magánszektorban 10,19 napot tett ki. Az igazgató tájékoztatása szerint a különbséget befolyásolhatja a munkakörök jellege, az elvégzett tevékenység sajátossága, illetve azoknak a betegségeknek a típusa, amelyek hosszabb felépülési időt igényelnek.

A betegszabadságok leggyakoribb okai

A 2025-ben kiadott betegszabadságok mintegy 72 százalékát kevésbé súlyos megbetegedések miatt állították ki. Gyakoriság szerint ezt követték a várandósság és gyermekágy idejére kiadott betegszabadságok, a sürgősségi orvosi és sebészeti ellátást igénylő esetek, a daganatos betegségek, a beteg gyermek ápolására igényelt szabadságok, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedések.

A leggyakoribb diagnózisok közé tartoztak a várandóssággal és a reproduktív egészséggel összefüggő állapotok, a csonttörések, a felső légúti fertőzések, az akut hörghurut és hörgőcskegyulladás, a hátfájás, valamint a heveny garat- és mandulagyulladás.

Jelentős számú betegszabadságot indokoltak továbbá mozgásszervi megbetegedések, tüdőgyulladás, valamint rándulások és ficamok is. A kimutatás megerősíti, hogy a légúti betegségek, a sérülések és a mozgásszervi megbetegedések továbbra is az átmeneti munkaképtelenség leggyakoribb okai.

A betegszabadság kiadása orvosi döntés

A szakemberek emlékeztetnek arra, hogy a betegszabadságot igazoló orvosi igazolás különleges jogállású hivatalos dokumentum, amely kizárólag a beteg egészségi állapotának orvosi felmérése alapján állítható ki, és csak akkor, ha a munkavégzés átmeneti felfüggesztése egészségügyi szempontból indokolt.

A betegszabadság nem kérésre jár, hanem orvosi döntésen alapuló terápiás intézkedés. A betegszabadság szükségességéről és időtartamáról kizárólag a kezelőorvos dönt a diagnózis, a betegség lefolyása és a hatályos jogszabályok figyelembevételével, ezért a döntés teljes szakmai és jogi felelőssége is őt terheli.

Ennek megfelelően az orvosok kötelesek betartani a szakmai előírásokat és a hatályos jogszabályokat, hogy betegszabadságot csak azokban az esetekben állítsanak ki, amikor az átmeneti munkaképtelenség valóban indokolt.

Több mint féléves csúszásban az elszámolással

A Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár jelenleg mintegy 42 millió lej értékű tartozást tart nyilván a munkáltatók felé. Ez hozzávetőleg 6100 visszatérítési kérelmet érint, amelyeket 2025 októbere és 2026 júniusa között nyújtottak be.

Az intézmény havi kifizetési kötelezettsége megközelítőleg 5 millió lej, amelyet az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által biztosított költségvetési keret függvényében, a kérelmek beérkezésének sorrendjében teljesítenek – részletezte Karda István. Hozzátette, hogy jelenleg mintegy hét hónapos csúszásban vannak a kifizetésekkel.

A benyújtott dokumentációk ellenőrzése jelenleg a 2026 áprilisában érkezett kérelmeknél tart. A következő kifizetések várhatóan a 2025 októberében és részben novemberében benyújtott kérelmeket érintik, a rendelkezésre álló pénzügyi keret függvényében és az időrendi sorrend betartásával.

„Mi lekértünk bizonyos mennyiséget, de nem küldték a teljes összeget. Múlt év végén egy kicsit felgyorsult a folyamat, de az év elején, illetve tavaszra ismét lelassult” – magyarázta az igazgató a csúszás okát.

Továbbra is fontos a betegszabadságok nyomon követése

Az adatok azt mutatják, hogy a betegszabadságok folyamatos elemzése fontos eszköz a dolgozó lakosság egészségi állapotának felmérésében, valamint a közegészségügyi intézkedések megalapozásában – vélte az intézményvezető.

A légúti betegségek, a mozgásszervi megbetegedések és a sérülések magas aránya arra utal, hogy tovább kell erősíteni a megelőzést és az egészségmegőrzést célzó intézkedéseket a munkahelyeken.

Megjegyezte: a betegszabadságokkal kapcsolatos mutatók rendszeres elemzése hozzájárul az egészségbiztosítási rendszer pénzügyi forrásainak felelős felhasználásához, valamint ahhoz, hogy egyensúly maradjon a biztosított személyek jogainak védelme és a betegszabadságok kiadására vonatkozó jogszabályok betartása között.

A legutóbbi jogszabályi változások fényében különösen fontos, hogy a munkáltatók, az alkalmazottak és a betegszabadságot elrendelő orvosok pontosan tájékozódjanak az új szabályokról. Ez elősegíti azok egységes alkalmazását, és csökkenti a betegszabadsági juttatások kiszámításával kapcsolatos hibák lehetőségét.