„Az emberek nem adatok” – Szabó Ödön a meglebegtetett közigazgatási reformról
Közigazgatási reformot tartana indokoltnak Dumitru Țiplea, Bihar megye prefektusa a népszámlálás eredményeinek láttán. Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke szerint nem a statisztikai adatok, hanem a szolgáltatás minősége kellene legyen az átszervezés mozgatórugója.
Közigazgatási reformot tartana szükségesnek Dumitru Țiplea, Bihar megye prefektusa, miután a népszámlálás eredményeinek tanúsága alapján a partiumi megye húsz közigazgatási egységében kétezer fő alá csökkent a lakosság száma, a helyi önkormányzatok negyvenöt százaléka pedig nem képes eltartani önmagát.
Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke szerint nem népszámlálási adatok, hanem az állami szolgáltatás minősége kellene legyen az alapja az átszervezésnek. Az kellene legyen a mozgatórugó, hogy az ott élő emberek közösségének jobbá válik-e tőle az életminősége – vélekedett a Maszolnak. Meglátása szerint összevonással az állam intézményei távolabb kerülnének az állampolgártól, ami csak nehezítené az életüket.
„Ez nem statisztika kérdése. Ez alapján már rég várost kellett volna csinálni például Váradszentmártonból (...), és például szankcionálni Nagyváradot, amiért csökkent a lakossága” – magyarázta Szabó. Ők önkormányzati konzorciumban látják a megoldást, amely biztosítaná azt, hogy a közigazgatási feladat helyben maradjon, ugyanakkor a települések összefogása hatékonyabbá tenné a közigazgatási tevékenységet és magasabb színvonalat biztosítanak. „Vannak modellek, de ösztönözni kellene plusz pénzforrásokkal” – mondta. Példaként említette az egészségügyi központok működtetését, de tájékoztatása alapján Európa-szerte vannak nagyon jól működő közigazgatási modellek, ahol mégis minden egyes település önálló. „Nem hiszek abban, hogy az emberek adatok. Vannak kisvárosok is, amelyek nem tudják egyedül fenntartani magukat, mert regionális feladatokat is ellátnak. Ezeket másképpen kell finanszírozni” – mutatott rá Szabó Ödön. Szerinte Románia kettős beszédet használ, hiszen egyrészt a Európai Uniótól elvárja a felzárkóztatásához az úgynevezett kohéziós alapot, ugyanakkor állami szinten ezt a szolidaritási elvet nem biztosítja az önkormányzatok terén. „Ha azt mondjuk, hogy ez egy fontos történet és jár nekünk, ugyanez járna Románián belül is, az államnak is kellene biztosítania az önkormányzatoknak” – magyarázta Szabó.
Az RMDSZ-es parlamenti képviselő lát esélyt arra, hogy a konzorciumba szerveződés meghonosuljon az országban. Önkéntes alapon működhet, de pont az tenné vonzóvá, ha – a szolidaritás elvét is kiszolgálva – plusz alapot kínálnának az egymással társuló önkormányzatoknak. Példaként említette, hogy a közigazgatósági törvény arra kötelezi az önkormányzatokat, hogy főépítészt alkalmazzanak, függetlenül attól, hogy mekkora települést látnak el. Ehelyett például több település közösen alkalmazhatna egy főépítészt a feladatok ellátására, amihez nagyobb fizetést kínálhatnának és ezáltal szakmailag is magasabb színvonalon működhetne a szolgáltatás.
CSAK SAJÁT