Idén az év első három hónapjában a tűzesetek száma az elmúlt év során bejelentett összes tűzeset közel felét tette ki. A légköri viszonyok, a kevesebb csapadék és a többi évhez képest magasabb hőmérséklet kedvezett a száraz növényzet meggyulladásának.

„Az év elejétől március 4-ig 63 bozóttűzhöz hívták ki a Maros Megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőség munkatársait”– tájékoztatta szerkesztőségünket Dan Petru Daniel, az intézmény szóvivője. Hozzátette, tavaly összesen 133 bozóttüzet regisztráltak megyeszerte, és január–március periódusban mindössze 8 ilyen esethez hívták ki a katasztrófavédelmet.

„Kezdeményeztük azon területek tulajdonosainak beazonosítását, ahol bozóttüzek alakultak ki. A munkatársaink az utóbbi években több elkövetőt is azonosítottak, büntetéseket is kiszabtak, de az ezzel kapcsolatos bírósági eljárásokat elvesztettük” – nyilatkozta a Marosvásárhelyi Rádiónak Székely Annamária, a Maros Megyei Környezetőrség főfelügyelője.

Hozzátette, a gyújtogatót gyakran elkapták a helyszínen, de volt arra is példa, hogy az elkövetőnek sikerült elmenekülnie. Mint mondta, a bíróságnak bemutatott bizonyítékok ellenére a gyújtogatók azt állították, hogy nem meggyújtották, hanem eloltották a bozóttüzet. Állítása szerint a megyében egyetlen polgármesteri hivatal sem szankcionálta az illegális tarlóégetést, annak ellenére, hogy ezt a törvény szerint megtehette volna.

A területalapú támogatást kockáztatják

A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) bejelentette, hogy a tarlóégetést a kifizetésre engedélyezett összegek csökkentésével büntethetik, de akár teljes egészében megvonhatják a területalapú támogatás kifizetését az érintett személytől vagy kizárhatják a tulajdonost a támogatási programból.  

„Jelenleg van olyan település a megyében, ahol hat esetben is a gazdák nem tartották be a támogatást előíró feltételeket. A szabálytalanságokat elkövető gazdák nem kapják meg a 2022-es évre vonatkozó pénzügyi támogatásokat, amennyiben sikerül bizonyítani – a bejelentések alapján –, hogy valóban törvénytelenségeket követtek el” – tájékoztatott Constantin Citirigă, az APIA Maros megyei kirendeltségének szóvivője.

Hozzátette, ha a földtulajdonosról kiderül, hogy többször követett el szabálysértést, végleg kizárhatják a támogatási programból. Az elmúlt két évben csökkent az igazolt bejelentések száma, de a jelenség továbbra is gondot okoz – összegezte a szóvivő.

A hatályos jogszabályok értelmében a polgármesteri hivatal tűzgyújtási engedélye nélkül tilos tarlót, száraz növényzetet égetni. Az állampolgárnak figyelemmel kell kísérnie a tüzet, a parazsat teljesen el kell oltania, a szemetet és a száraz növényi maradványokat kupacokba kell gyűjtenie, és olyan biztonsági intézkedéseket kell meghoznia, amelyek megakadályozzák, hogy a tarlótűz átterjedjen a környező területekre.

A tarlóégetés köré védősávot kell létrehozni. Állatmenhelyek, takarmányraktárak, háztartások vagy melléképületek közelében nem szabad tarlót égetni, ellenkező esetben az illetékes hatóságok akár 1000-2500 lejes pénzbírságot is kiszabhatnak a szabálytalankodó gazdának, földtulajdonosnak. A büntetés mértéke növekszik, ha a tarlót égető személy jelentős anyagi kárt, egészségkárosodást vagy esetleg más személyek halálát okozza. A felsorolt esetekben az illetékes rendvédelmi szervek bűncselekmény miatt bűnügyi eljárást indítanak az elkövetővel szemben.