A napokban már több mint három hektáron küzdöttek tarlótüzekkel a Hargita megyei tűzoltók. Ha a törvényeket végrehajtanák, borsos bírságokra számíthatnának az engedély nélkül gyújtogatók, de a kifizetési ügynökséggel (APIA-val) való együttműködés eredményeként a terület alapú támogatások megvonása is fenyegeti a felelőtlen gazdákat.

A Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség (ISU) közleményben hívta fel a figyelmet a „szezonális” tűzesetekre, azaz a felelőtlen növényi hulladékégetésből származó mezőtüzekre. A megyében idén már négy tűzesethez riasztották a tűzoltókat – tudtuk meg Alina Ciobortariutól, a felügyelőség szóvivőjétől.

Nemrégiben Lengyelfalván 1 hektáron égett a mező, Maroshévízen 200 négyzetméteren lángolt a tarló, szerdán pedig két helyszínen, Farkaslaka és Salamás községben újabb 2 hektár égett le – közölte a szóvivő a Maszollal.

A közleményük emlékeztet a legfontosabb előírásokra. Ezek szerint a gazdák csakis a polgármester és a helyi katasztrófavédelmi csoport vezetőjének beleegyezésével gyújthatják meg a száraz növényzetet, szélcsendes időben, ellenőrizhető méretű halmokba gyűjtve. Erdős területtől, villany- és földgázvezetéktől, gyúlékony anyagoktól távol kell elhelyezni a halmokat, és ötméteres körzetükben gondosan meg kell takarítani a területet a növényi hulladéktól.

Csakis nappal égethetünk, a tüzet nem hagyhatjuk felügyelet nélkül, távozás előtt el kell oltanunk a tűzfészket, de semmiképp sem azzal, hogy földet dobunk rá.  A vasutak, közutak mentén csakis az ügykezelő végezhet száraznövényzet-takarítást, kivételes esetekben a terület tulajdonosa.

A kisebb tarlóégetések esetén is 1000–2500 lejes bírságot kockáztat a gyújtogató, ha az előírásokat nem tartja be. Erdészeti szabálysértésnek minősül ugyanakkor és 2000–5000 lejre bírságolható az erdős területen való tűzgyújtás – hacsak nem erre kijelölt helyen történik –, akárcsak az erdő szélétől kevesebb mint 30 méterre történő nyílt láng használat. 

A szóvivő a Maszolnak elmondta, az ISU együttműködési megállapodást kötött a Hargita Megyei Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökséggel (APIA). A kezdeményezésnek köszönhetően, az ISU közli az ügynökséggel, hogy mely terülteken kellett beavatkozniuk. Az APIA ezután megvizsgálja, hogy folyósítanak-e támogatást az adott területre. Ha igen, a gazda az égetés miatt eleshet a támogatástól.

A 2015-ös kiemelkedően „égető” év volt

Hargita megyében 2015 kiemelkedően „égető” év volt – tudtuk meg Alina Ciobotariutól. „Körülbelül 100 esetben riasztották a tűzoltókat határégés miatt. 367 hektár égett le, de ezek mellett 14 erdőtűzhöz is hívtak bennünket, amelyek során 60 hektár erdő, valamint további 130 hektárnyi száraz növényzet lángolt. 2016 nyugodtabb év volt, mert hamarabb kitavaszodott, „csak” 47 tarlótűzhöz és 1 erdőtűzhöz riasztottak.

A száraz növényzet 102 hektáron, az erdő 2 hektáron égett le – tájékoztatott a szóvivő. Hargita megyében évente visszatérő gondot jelent az ellenőrizetlen száraznövényzet-égetés. Erre vonatkozó megbeszéléseken és internetes fórumokon gyakran elhangzik, hogy egyrészt a gazdák felvilágosításával, másrészt a törvények végrehajtásával is jelentős gondok vannak.