A románok 60-70 százaléka nem rendelkezik alapvető tudással Macedóniáról, Bosznia-Hercegovináról, Montenegróról, Koszovóról vagy Albániáról. A legtöbben Oroszországot tartják ellenségnek, és Magyarországgal szemben bizalmatlanok – derül ki az Avangarde közvélemény-kutató intézet májusi felméréséből, amely szerint Romániában többségbe kerültek azok, akik nem bíznak az Európai Unióban.

Nem meglepő módon a románok a legnagyobb arányban a Moldovai Köztársaságot tartják baráti, és Oroszországot ellenséges országnak. A megkérdezettek 49 százaléka kevéssé, 45 százaléka nagyon kevéssé bizakodó az oroszok Romániával kapcsolatos szándékait illetően.

Oroszország mellett – amelyet mindössze 2 százalék tart barátnak – három másik állam megítélése kirívóan rossz Romániában: Kínáé, Magyarországé és Szerbiáé. Mindhármat a megkérdezettek mindössze 18 százaléka tartja barátnak, illetve számottevő arányuk ellenségnek tekinti. Érdekes, hogy Szerbia és Magyarország megítélése e téren hasonló, miközben a kínaiakat kétszer többen tekintik ellenségnek a magyaroknál.

A baráti országok sorában az elsők között találjuk – az Amerikai Egyesült Államok és Izrael mellett – Németországot és Franciaországot, kicsit hátrább pedig Hollandiát. Ez azért érdekes, mert az Európai Unió három alapító állama akadályozza 2011 óta – felváltva, de kitartóan – Románia schengeni csatlakozását, óriási károkat okozva a romániai szállítóknak és közvetve a román gazdaságnak. Hollandiát, Németországot vagy Franciaországot ugyanakkor nagyjából fele annyian tekintik „vetélytárs országnak”, mint Magyarországot (48 százalék). Ebben a kontextusban a felmérés akár a román sajtó görbe tükreként is értékelhető.

Valamelyest kiegyensúlyozottabb képet mutatnak a következő kérdésre adott válaszok. Ezekből kiderül, hogy a románok mindössze 15 százaléka bízik Magyarország Romániával kapcsolatos jó szándékaiban. Ugyanakkor a Hollandiával kapcsolatos kérdésre is csak 21 százalék válaszolt pozitívan, ami kétszer kisebb arány, mint a sorban előtte található Franciaországé.

A felmérés készítői külön rákérdeztek arra, hogy a kutatás alanyai hogyan ítélik meg a régió egyes országait. Nem meglepő módon a Moldovai Köztársaság kapta a legtöbb pozitív minősítést (67 százalék), majd a román turisták két hagyományos idegenforgalmi célpontja – Bulgária (62) és Görögország (56) – következik. Ukrajna 48 százaléknyi pozitív megítéléssel a negyedik, Magyarország 28 százalékkal az ötödik.

A válaszokból az is kiderül, hogy a románok mintegy kétharmada nem rendelkezik alapvető tudással a Balkán-félsziget államairól, 60-70 százalékuknak ugyanis nincs semmiféle véleménye Macedóniáról, Bosznia-Hercegovináról, Montenegróról, Koszovóról vagy Albániáról. Összességében ugyanakkor Magyarország mellett Montenegró megítélése a legrosszabb, mindössze három százalék ítéli meg pozitívan.

Arra a kérdésre, hogy közép- és hosszú távon milyen lehetséges veszélyek fenyegetik Románia érdekeit, a legtöbben a klímaváltozást jelölték meg kritikus (29 százalék), illetve jelentős (57 százalék) kihívásként. Noha az egyébként zárt listában az első helyen szerepelnek „Magyarország Erdélyi beruházásai”, a románok ezt nevezték a legkisebb arányban kritikus veszélynek (12 százalék), miközben 53 százalék jelentősnek tartja. A potenciális veszélyek között szerepel továbbá az ukrajnai háború (44–40 százalék), Szerbia közeledése Oroszországhoz és Kínához (22–42 százalék), „az a tény, hogy a Moldovai Köztársaság lakosságának csaknem fele Oroszország-párti” (16–44 százalék), valamint Németország, Ausztria és Magyarország függése az orosz földgáztól (14–36 százalék).

A felmérésből az is kiderül, hogy a megkérdezettek 55 százaléka elégedetlen Románia helyével a világban. Csak 14 százalék mondta azt, hogy elégedett az ország nemzetközi pozíciójával. A megkérdezettek csaknem fele (48 százalék) úgy véli, hogy Románia megítélése a nyugati államokban inkább negatív, és csak 18 százalék szerint pozitív.

37 százalék úgy véli, hogy az említett országok vezetői nem tisztelik Románia elnökét, 24 százalék válaszolta azt, hogy Klaus Iohannis megkapja az őt megillető tiszteletet.

A kutatás arra is rámutat, hogy Romániában csökken az Európai Unióba vetett bizalom. Az adatok szerint kevesebben vannak azok, akik bíznak az EU-ban (41 százalék), mint azok, akik nem bíznak (51 százalék).

A külpolitika megítélése címmel készült telefonos kutatás során, május 10-18 között, 880 felnőtt romániai lakost kérdeztek meg. A felmérés hibahatára 3,3 százalék.