Avangarde: többségbe kerültek Romániában az euroszkeptikusok?

A románok 60-70 százaléka nem rendelkezik alapvető tudással Macedóniáról, Bosznia-Hercegovináról, Montenegróról, Koszovóról vagy Albániáról. A legtöbben Oroszországot tartják ellenségnek, és Magyarországgal szemben bizalmatlanok – derül ki az Avangarde közvélemény-kutató intézet májusi felméréséből, amely szerint Romániában többségbe kerültek azok, akik nem bíznak az Európai Unióban.

Nem meglepő módon a románok a legnagyobb arányban a Moldovai Köztársaságot tartják baráti, és Oroszországot ellenséges országnak. A megkérdezettek 49 százaléka kevéssé, 45 százaléka nagyon kevéssé bizakodó az oroszok Romániával kapcsolatos szándékait illetően.

Oroszország mellett – amelyet mindössze 2 százalék tart barátnak – három másik állam megítélése kirívóan rossz Romániában: Kínáé, Magyarországé és Szerbiáé. Mindhármat a megkérdezettek mindössze 18 százaléka tartja barátnak, illetve számottevő arányuk ellenségnek tekinti. Érdekes, hogy Szerbia és Magyarország megítélése e téren hasonló, miközben a kínaiakat kétszer többen tekintik ellenségnek a magyaroknál.

A baráti országok sorában az elsők között találjuk – az Amerikai Egyesült Államok és Izrael mellett – Németországot és Franciaországot, kicsit hátrább pedig Hollandiát. Ez azért érdekes, mert az Európai Unió három alapító állama akadályozza 2011 óta – felváltva, de kitartóan – Románia schengeni csatlakozását, óriási károkat okozva a romániai szállítóknak és közvetve a román gazdaságnak. Hollandiát, Németországot vagy Franciaországot ugyanakkor nagyjából fele annyian tekintik „vetélytárs országnak”, mint Magyarországot (48 százalék). Ebben a kontextusban a felmérés akár a román sajtó görbe tükreként is értékelhető.

Valamelyest kiegyensúlyozottabb képet mutatnak a következő kérdésre adott válaszok. Ezekből kiderül, hogy a románok mindössze 15 százaléka bízik Magyarország Romániával kapcsolatos jó szándékaiban. Ugyanakkor a Hollandiával kapcsolatos kérdésre is csak 21 százalék válaszolt pozitívan, ami kétszer kisebb arány, mint a sorban előtte található Franciaországé.

A felmérés készítői külön rákérdeztek arra, hogy a kutatás alanyai hogyan ítélik meg a régió egyes országait. Nem meglepő módon a Moldovai Köztársaság kapta a legtöbb pozitív minősítést (67 százalék), majd a román turisták két hagyományos idegenforgalmi célpontja – Bulgária (62) és Görögország (56) – következik. Ukrajna 48 százaléknyi pozitív megítéléssel a negyedik, Magyarország 28 százalékkal az ötödik.

A válaszokból az is kiderül, hogy a románok mintegy kétharmada nem rendelkezik alapvető tudással a Balkán-félsziget államairól, 60-70 százalékuknak ugyanis nincs semmiféle véleménye Macedóniáról, Bosznia-Hercegovináról, Montenegróról, Koszovóról vagy Albániáról. Összességében ugyanakkor Magyarország mellett Montenegró megítélése a legrosszabb, mindössze három százalék ítéli meg pozitívan.

Arra a kérdésre, hogy közép- és hosszú távon milyen lehetséges veszélyek fenyegetik Románia érdekeit, a legtöbben a klímaváltozást jelölték meg kritikus (29 százalék), illetve jelentős (57 százalék) kihívásként. Noha az egyébként zárt listában az első helyen szerepelnek „Magyarország Erdélyi beruházásai”, a románok ezt nevezték a legkisebb arányban kritikus veszélynek (12 százalék), miközben 53 százalék jelentősnek tartja. A potenciális veszélyek között szerepel továbbá az ukrajnai háború (44–40 százalék), Szerbia közeledése Oroszországhoz és Kínához (22–42 százalék), „az a tény, hogy a Moldovai Köztársaság lakosságának csaknem fele Oroszország-párti” (16–44 százalék), valamint Németország, Ausztria és Magyarország függése az orosz földgáztól (14–36 százalék).

A felmérésből az is kiderül, hogy a megkérdezettek 55 százaléka elégedetlen Románia helyével a világban. Csak 14 százalék mondta azt, hogy elégedett az ország nemzetközi pozíciójával. A megkérdezettek csaknem fele (48 százalék) úgy véli, hogy Románia megítélése a nyugati államokban inkább negatív, és csak 18 százalék szerint pozitív.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

37 százalék úgy véli, hogy az említett országok vezetői nem tisztelik Románia elnökét, 24 százalék válaszolta azt, hogy Klaus Iohannis megkapja az őt megillető tiszteletet.

A kutatás arra is rámutat, hogy Romániában csökken az Európai Unióba vetett bizalom. Az adatok szerint kevesebben vannak azok, akik bíznak az EU-ban (41 százalék), mint azok, akik nem bíznak (51 százalék).

A külpolitika megítélése címmel készült telefonos kutatás során, május 10-18 között, 880 felnőtt romániai lakost kérdeztek meg. A felmérés hibahatára 3,3 százalék.

Kapcsolódók

Kimaradt?