Jelentős mérföldkőhöz érkezett az A8-as autópálya, Erdélyt Moldvával összekötő sztráda Marosvásárhely és Nyárádszereda közötti szakaszának előkészítése. Elkezdődött az érintett földterületek kisajátítási folyamatának előkészítése. Az egyik érintett településen, Parajdon csütörtökön lakossági fórumot tartottak a Közúti Beruházási Társaság (CNIR) és a polgármesteri hivatal szervezésében. A székelyföldi község közigazgatási területét a Sóvárad és Gyergyóalfalu közötti pályaszakasz mintegy 17 kilométeren érinti.

A fórum keretében a CNIR szakemberei tájékoztatták a parajdi lakosokat az A8-as építésével kapcsolatos kisajátítási procedúráról. Az eljárás körülbelül négyszáz területtulajdonost érint – mondta el a Maszol érdeklődésére Nyágrus László, Parajd polgármestere.

A községvezető kiemelte: az épülő autópálya új helyzetet teremt a település életében. Egyelőre nem lehet pontosan felmérni, hogy milyen hozadéka lesz az ott élők számára. „Vitathatatlan, hogy szükséges a fejlődés, az előrehaladás. Bízunk benne, hogy a kellemetlenségek és a negatívumok mellett majd meghozza a pozitív hozadékát is” – fogalmazott Nyágrus László.

Elégedetlenség a kisajátítás miatt

A polgármester hozzátette: a tulajdonosok többsége nem örül a kisajátításnak, illetve a tulajdonjogok elvesztésének, ami „mindenki számára érzékeny pont”. Ráadásul a felajánlott kártérítés összegével a legtöbben elégedetlenek.

Számos tulajdonviszonnyal kapcsolatos helyzet is tisztázásra vár. Például vannak olyan területek, amelyeket a befektetési társaság listáján kültelekként tartanak nyilván, de valójában belterületnek minősülnek. Épületek esetében is felmerülhetnek vitás kérdések – osztotta meg a polgármester. „Ezek a későbbiek során vitathatók, sőt bírósági eljárással is megtámadhatók. Az, hogy valójában mennyire lehet ezeket tisztázni, a későbbiek során kiderül. Érzelmi szempontból a bányakatasztrófa után azt tapasztaljuk, hogy negatív reakciókat is kiválthat a tulajdonosokból az autópálya építése és a kisajátítás folyamata” – tette hozzá. A kisajátítási folyamat során minden észrevételt figyelembe vesznek, és az önkormányzat továbbítja azokat az illetékeseknek, jegyezte meg Nyágris László.

Időkeret és a bizottság felállítása

A tisztázásra nem sok idő marad: az elkövetkező napokban megalakul a bizottság, amely az önkormányzat, a prefektusi hivatal, a kataszteri hivatal és a beruházási társaság képviselőiből áll. Ezt követően kezdődik a dokumentumok begyűjtése a tulajdonosoktól.

Aki igazolni tudja a tulajdonjogát, kilencven napon belül megkapja a megítélt kártérítést, azonban a határozat kézhezvétele után már nem léphet a területre. „Tisztázatlan az is, hogy milyen igazolóaktákat és hogyan fogadnak el. Ezekre a kérdésekre nem tudtak választ adni a beruházási társaság szakemberei. Vannak speciális esetek, például amikor a telekkönyv már a tulajdonos nevére szól, de a listán a régi tulajdonos szerepel” – magyarázta Nyágrus László.

Összesen mintegy négyszáz parajdi területtulajdonos érintett, valamint az önkormányzat 147 hektár erdőt birtokol az érintett területeken. Utóbbi esetében az állam nem fizet kártérítést, de a községvezető reménykedik abban, hogy az ott található faanyagot értékesíthetik.

A fórumon felmerült az is, hogy Parajdon nem lesz autópálya-lehajtó. „Igen, a sóváradi részen van lehajtó. Van, aki szerint ez jó, van, aki szerint nem. Az igazi hozadék majd a későbbiek során kerül ki” – fogalmazott a polgármester. Kiemelte, hogy a kivitelező kötelességet vállalhat arra, hogy helyi és környékbeli munkaerőt alkalmazzon a kivitelezés során.

Volt polgármester: „öröm is van, üröm is van”

A csütörtöki találkozón Parajd korábbi polgármestere, Bokor Sándor is felszólalt. Korábbi elöljáróként és tulajdonosként is érintett a kisajátítási eljárásokban. Elmondta, hogy az autópálya-építés korábbi egyeztetésein ígéret volt a lehajtóra, ám később ez megváltozott, és végül Szováta közelében épül meg a fel- és lehajtó.

„Végeredményben itt öröm is van, üröm is van. A 17 kilométeres szakasz Parajd közigazgatási területét érinti. Majdnem négyszáz tulajdonos kapott felszólítást. A gyűlésen elmondtuk, értjük, hogy az állam meghatározott egy árat (a földekért), tudjuk, hogy nemzeti érdek, hogy szükség van rá, de legyünk partnerek. A tulajdonos legyen partneri minőségben, hiszen a román alkotmány nemhogy elismeri, hanem garantálja a magántulajdont. Nem lehet, hogy arra szólítsanak fel, hogy harminc napon belül »takarodj el innen«, amikor még nem kaptál semmit pénzt se, azt se tudod, hogy mikor kapsz. Ezeket a sérelmeket közvetítettem én mint a település egykori előjárója, mert én is benne vagyok, tulajdonos is vagyok, én is kaptam ilyet” – osztotta meg Bokor Sándor”.

Hozzátette: a megállapított árak véleménye szerint „bagó pénzek”, példaként említette, hogy Parajd és Szováta között „a laposban” 450 lejt állapítottak meg a területek árjáért, azaz 4,5 lejt négyzetméterenként.

A kisajátítás nemcsak magánszemélyeket, hanem jogi személyeket, az önkormányzatot, közbirtokosságokat, magánerdőket is érint, ami további kérdéseket vet fel. A kisajátítás előtt álló területeken több mint 200 hektár erdő található, amelynek nagy része az önkormányzaté. „Azokon a területeken vannak fakitermelési licitek után megkötött szerződések. Ha megérkezik a kormányhatározat, ki fogja kártalanítani azokat, akik jogosan jutottak hozzá a szerződéshez? Ezekre nem kaptunk választ, mint ahogyan sok minden másra sem, illetve sok mindenre az volt a válasz, hogy jelenleg ez a törvény” – fogalmazott Bokor Sándor.

A tulajdonjogokat tekintve számos problémás helyzet adódik. „Annak idején nálunk 85 százalékban a birtoklevelek ki voltak adva, csak éppen az a baj, hogy nem folytatták le a hagyatéki eljárás, és nagyapáink nevén vannak a birtoklevelek” – szemléltette Bokor Sándor.

Bizonytalanság a tulajdonosok körében

A lakossági fórum nem hozott megnyugvást az érintetteknek. Sok tulajdonos bizonytalan, nem tudják, mi a teendő, és nem értik a kialakult helyzetet. „Az első felszólítás több száz embernek érkezett meg. Most várnak, hogy kapják meg a kormányhatározatot, alakuljon meg a bizottság, és mindenki tisztázza a tulajdonviszonyokat” – zárta beszélgetésünket Bokor Sándor.

(Borítókép: Pro Infrastructură Egyesület)