Maszol: Ezek voltak 2025 meghatározó gazdasági eseményei

Nehéz volt az elmúlt év az átlagemberek, a cégek többsége és az államháztartás számára is: nem nőttek a nyugdíjak és a közalkalmazotti bérek, ellenben emelkedtek az adók és felpörgött az infláció. A kevés pozitívum közül kiemelkedik, hogy elkezdődött a Székelyföldet átszelő autópálya építése és lezárult az észak-erdélyi sztráda közbeszerzési eljárása.

Kollektív elbocsátásokkal és gyárbezárásokkal indult a 2025-ös év. Január 20-án a kínai Haier bejelentette, hogy bezárja romániai hűtőgyárát, aminek következtében 500-nál több dolgozó veszítette el az állását. Sajnos, az első ilyen hírt továbbiak követték: január utolsó napján az amerikai Trico közölte, hogy leállítja a termelést Prahova-megyei üzemében, ahol ablaktörlőket gyártottak, február első napjaiban pedig az autóalkatrészeket gyártó Preh jelentette be, kb. 500 Brassó megyei alkalmazottjától válik meg. Utóbb kollektív elbocsátást jelentett be a Petrom, a japán Sumitomo, a német Continental és a kínai-német Leoni is, az amerikai tulajdonos pedig úgy döntött, hogy bezárja az aradi vagongyárat, de lakat került a Tekfor brassói üzemére és a vajdahunyadi kohászati kombinátra is.

Az újév, sajnos, más negatívumot is hozott: a kormány úgy döntött, hogy 2025-ben a tavaly novemberi szinten tartja a nyugdíjakat és a közalkalmazotti béreket. Ez a népszerűtlen és zsebre menő intézkedés azért volt elkerülhetetlen, mert a 2024-es évet csillagászati, 8,65 százalékos, 152,72 milliárd lejes költségvetési hiánnyal zártuk. A horribilis deficitet az okozta, hogy a Ciolacu-kabinet ész nélkül szórta a pénzt a választási évben, hitelből emelve az állami alkalmazottak fizetését és a nyugdíjasok juttatásait.

Januárban az S&P Global nemzetközi hitelminősítő stabilról negatívra rontotta Románia államadós-osztályzatának kilátásait, áprilisban pedig ugyanígy tett a Moody’s. A hitelminősítők ezzel a 2024-es elképesztő költségvetési deficitre reagáltak. Románia korábban is a befektetésre ajánlott legalacsonyabb kategóriában volt, hajszálra a leminősítéstől, ezzel pedig még közelebb került hozzá. Pozitívum, hogy időközben stabilizálódott az államháztaratás helyzete, aminek köszönhetően a nagy hitelminősítők megerősítették a befektetésre ajánlott besorolásunkat.

Áprilisban aláírták a Szilágynagyfalu és Vaskapu közti sztrádaszakasz kivitelezési szerződését, amivel mérföldkőhöz érkezett az észak-erdélyi autópálya, lezárult a közbeszerzési szerződése. Ez nem jelenti azt, hogy egyhamar folyamatosan autópályán haladva autózhatunk Marosvásárhelytől a magyar határig, mivel a szilágysági sztrádaszakasz megépítésére 78 hónap van előirányozva. A távoli határidőnk az a magyarázata, hogy a Meszes alatt meg kell építeni egy 2,89 kilométeres alagutat. Ha minden a tervek szerint halad majd, akkor 2031-re készül el az észak-erdélyi autópálya.

Ugyancsak áprilisban kibocsátották a Székelyföldet átszelő autópálya első szakaszának az építési engedélyét. A Marosvásárhely és Nyárádszereda közti 24,39 kilométeres szakaszt a török Nurol építheti meg, amire 24 hónap áll rendelkezésére. A Marosvásárhelytől a moldáv határig húzódó autópályát 2030-ig kellene befejezni, azonban ha minden  a tervek szerint halad, akkor a megyeszékhely és Sóvárad között már 2027-ben lehet közlekedni.  

Május 6-án történelmi csúcsot írt az euró árfolyama, a Román Nemzeti Bank (BNR) első alkalommal jegyezte 5 lej fölött, 5,03 lejért. A hazai közvélemény felfokozott érzékenységgel reagált a közös európai valuta árfolyamváltozásaira, azonban a szakemberek folyamatosan hangsúlyozzák, hogy az 5 lej csupán egy lélektani határ, különösebb jelentőséggel nem bír.

Július 1-i hatállyal megszüntette a kormány a villanyáram ársapkáját, azóta a fogyasztók piaci áron számlázzák az elektromos energiát. A piac liberalizálása főleg a legfeljebb havi 100 kWh-t fogyasztó ügyfeleket érintette hátrányosan, az ő villanyszámláik hozzávetőleg megduplázódtak. A kormány havi 50 lejes támogatással próbálja meg kompenzálni az áram drágulását.

A közalkalmazotti bérek és a nyugdíjak befagyasztása ellenére az első félévben szemernyit sem javult a költségvetés állapota. Az állami bevételek növelése céljából a kormány augusztus 1-i hatállyal 19 százalékról 21-re emelte az általános áfakulcsot, az élelmiszerek áfáját pedig 9-ről 11 százalékra. Nőtt egy sor más áfakulcs és a jövedéki adó is.

A villanyáram drágulása nagyon megdobta az inflációt, júliusban a fogyasztói árindex 7,84 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az augusztusi adóemelés még jobban felpörgette a drágulásokat, 9,85 százalékra nőtt az éves inflációs ráta. Az áremelkedések ritmusa azóta sem csillapodott számottevően, novemberben 9,76 százalék volt a pénzromlás mértéke. A szakemberek arra számítanak, hogy az infláció csak 2026 második negyedévében fog jelentős mértékben lassulni.

A kormány nagyon megemelte a lakásokért, telkekért és gépkocsikért fizetendő helyi adókat. Az adóemelés mértéke 80 százalék körül van, a helyi önkormányzatoknak kötelességük december 31-ig elfogadniuk az új értékeket.

(Nyitókép: Pixabay)

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT
banner_PHgZWe9E_300x250.1a.jpg
banner_oBiuco14_970x250.1.jpg
banner_aMiI3tVq_728x90.5b.jpg

Kimaradt?