Nemrég adták át Bihar megyében a szalárdi szükségtározót, ami az egyetlen ilyen típusú beruházás az országban, amit PNRR-támogatással alakítottak ki. Eredetileg többet is terveztek, mégsem valósultak meg. Pedig ahogyan Pásztor Sándor két évvel ezelőtti beszélgetésünkkor már hangsúlyozta, rengeteg szükségtározót kellene kiépíteni az országban, hogy az árvízvédelmi intézkedéseket adaptálják a klímaváltozáshoz. Sok előrelépés ezen a téren nem történt, a Körösök Vízügyi Igazgatósága az egyetlen az országban, amely kihasználta az uniós támogatás lehetőségeit.

Pásztor Sándor felidézte, tizenkét szükségtározó építkezésének a tervét foglalták bele az Országos Helyreállítási Tervbe (PNRR), viszont az általa irányított Körösök Vízügyi Igazgatósága volt az egyetlen, amelyik kitartott a megvalósítás mellett. „Vért izzadva végigmentem azon az úton, amit a többi kolléga nem vállalt be” – mondta. Másokkal ellentétben ő úgy értékelte, hogy kivitelezhető időben a munka, és körülbelül másfél hónappal hamarabb el is végezték. „Szakmailag ez egy teljesen új kihívás volt, ugyanis az Európai Unió kiírása arra vonatkozott, hogy olyan szükségtározókat kell kialakítani, amelyek úgymond vizes élőhelyek is. Így egy olyan tározót hoztunk létre, amiben egy hathektáros vizes élőhely lett kialakítva. Egy teljesen digitalizált, automata rendszerrel működő szükségtározó, amely árvízvédelmi szempontból megoldás Szalárd térségében az országhatárig, ugyanakkor rendkívül aszályos periódusokban a vizes élőhely által zöld környezetet biztosítunk” – magyarázta.

Árvízhelyzetben kontrolláltan, kiszámolt adatok szerint feltöltik a szükségtározót. Emberi beavatkozásra sincs szükség, minden automatikusan működik. Sok köbméter vizet tudnak elvezetni a főmederből, így az nem okoz gátszakadást, nem önt el településeket. „Ott tartjuk pár napig vagy hétig, utána leengedjük. Visszaengedjük a főmederbe. (…) Megelőzzük a komolyabb problémákat” – mondta Pásztor, hozzátéve, a szalárdi szükségtározó esetében a különbség a vizes élőhely, amely folyamatosan vízzel rendelkezik és árvízkor töltődik.

Szemléletváltás kell

Változik az árvízvédelmi rendszer és aszályrendszer – mutatott rá Pásztor. Mint kifejtette: árvizek területileg jóval kevesebb helyen jönnek létre, de sokkal vehemensebbek, mert a klimatológiai hatások miatt rövid ideig tartó, de nagy mennyiségű eső hull le kis területre, ami villámárvizet okoz. „Ez ellen szinte lehetetlen védekezni. (…) Annál veszélyesebb, minél inkább hegyvidéken vagyunk” – magyarázta. Hozzátette: „az aszály a másik véglet, egyre jobban terjed síkvidéken, és sajnos már dombvidéken is. Ott tartunk, hogy májusban már olyan viszonyok vannak Bihar megyében, a Partiumban, amit augusztusban kellene tapasztalnunk. Ennyire vízhiányos a terület.” Hangsúlyozta: az nem megoldás, hogy azt mondjuk, az elmúlt héten esett 30-40 liter eső, mert a hiány sok száz liter per négyzetméter. Évek óta kevesebb csapadék hull, mint amennyire szükség lenne, aminek következtében a vízfelszíni tározókban lecsökkent a víz, az altalajban a vízoszlopok nagyon lent vannak.

Kapcsolódó

„Mindig két árvíz között vagyunk” – új típusú látásmód kell

Vannak-e olyan hiányosságaink, amelyek kiküszöbölésével megelőzhető a tragédia? Miről szól a klímaváltozáshoz adaptált árvízvédelem és mikorra számíthatunk egy jól kiépített rendszerre?

természeti katasztrófa árvízvédelem áradások Pásztor Sándor

A Körösök Vízügyi Igazgatóságának vezetője rámutatott arra, hogy amíg sok évvel ezelőtt áprilisban-májusban még azon izgultak, hogy a hegyen lévő hó milyen gyorsan olvad, most a hóhiány miatt ez nem okoz aggodalmat. „Olyan csapadékszegény periódusokban vagyunk, hogy évek óta az aszállyal kell foglalkozni. Szemléletváltás kell, mert fontos a vízvisszatartás” – mutatott rá.

Tájékoztatása szerint ők már végeztek ilyen típusú munkálatokat, ami ugyancsak egyedülálló az országban. „Régi ősmedreket alakítottunk át, amelyek révén vizet tudunk visszatartani. Ez nem azt jelenti, hogy egész évben lesz, de jelen pillanatban jól kitart” – ecsetelte. Közölte: ha el tudják érni, hogy júliusig víz legyen benne, azzal már nyomást gyakorolnak az altalajvízszintre – ami egyébként most 2-3 méterrel lejjebb van a szükségesnél –, ami kedvező a mezőgazdaságnak, a növényzetnek, az élettérnek.

Hiányzott a bátorság

Hiába volt viszont lehetőség PNRR-támogatásból fejleszteni, országos szintén mindössze két vízügyi projekt valósult meg, illetve van folyamatban. Mindkettő Bihar megyében. A már említett szalárdi szükségtározó mellett ugyanis teljesen felújították és korszerűsítették a Jád-völgyi tározót is. Erről már korábban is írtunk a Maszolon, Pásztor Sándor pedig hangsúlyozta: hamarosan elkészül, ami pedig már most jó hír, hogy tizenkét év után immár ott is gyűjtik a vizet. „Épp ma néztem meg: már közel hárommillió köbméter be van gyűjtve” – mondta.

Arról, hogy országos szinten máshol miért maradtak el a beruházások Pásztor elmondta: „azt gondolom, hogy közös hibák történtek a többi vízügyi igazgatóságnál, akár helyi szinten, akár országos szinten, az az érzésem, nem volt meg a kellő bátorság ahhoz, hogy megcsinálják. Nekem se ment könnyen. Erősen kellett erőltetni. Örülök, hogy legalább két nagyon fontos létesítményt itt az ország nyugati felén átadunk” – vélekedett.

Kapcsolódó

Árvízvédelem: elkészült a szalárdi szükségtározó

A szalárdi szükségtározó az egyetlen polder Romániában, amit PNNR-támogatással alakítottak ki.

Bihar megye árvízvédelem

Két évvel ezelőtti beszélgetésünkkor Pásztor Sándor rámutatott arra is, hogy a vízügy költségvetése rendre alacsony, miközben a különböző fejlesztések hatalmas összegeket emésztenek fel. Mostanra a helyzet ezen a téren nem sokat változott, bár az idén kicsit jobbnak tartja a költségvetést a tavalyinál. „De várjuk ki a végét, nézzük meg, mi marad ebből az év második felére” – jegyezte meg.